Orbán Viktor két héttel ezelőtt jelentette be, hogy a társasági adó (tao) a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan egykulcsos lesz 2017-től, így a cégeknek profitjuk után egységesen 9 százalékos adókulcs alapján kell adózniuk. A lépés legnagyobb nyertesei azok a vállalatok, ahol az adózás előtti eredmény meghaladta a 500 millió forintot, ahol viszont már eddig is 10 százalékos volt az adókulcs (jellemzően a kkv-szektor szereplői), a csökkentés hatása marginális lesz.
Az adócsökkentés üdvözölendő, azonban nincs miért hasra esni, hiszen a legnagyobb külföldi és hazai multik eddig sem fizettek túl sok társasági adót, mert a különböző kedvezményeknek köszönhetően a legtöbb adófizetési kötelezettségüket le tudták írni.
A vállalati szektor egyéb terhei viszont továbbra is magasak maradnak, a járulékcsökkentés ellenére például továbbra is Magyarországon lesz a legmagasabb az élőmunka költsége a régióban, márpedig ez sokkal nagyobb teher a cégek számára, mint a társasági adó.
kép forrása: index.hu
Bejelentett adócsökkentések
Rengeteg nagy bejelentést hozott a november: Varga Mihály a hónap elején jelentett be egy többlépcsős, 40 százalékos minimálbéremelést és járulékcsökkentést, majd ezt követően november középen Orbán Viktor egy konferencián vázolta fel a kormány terveit arról, hogy 2017-től a társasági adókulcs egységesen 9 százalékos lesz.
A különböző érdekképviseletekkel azóta sikerült is megállapodni a béremelésről, így jövőre valóban 15 százalékkal fog emelkedni a minimálbér (és 25 százalékkal a garantált bérminimum), a társasági adó viszont 4 helyett 5 százalékkal fog csökkenni.
Mivel a költségvetési hiány stabilan 2 százalék körül alakult az elmúlt években, van tér a költekezésre. Várhatóan a járulékcsökkentésből kieső bevételeket pótolni fogja a magasabb bérekhez köthető több adóbevétel, a tao-csökkentéshez kapcsolódó 145 milliárdos bevételcsökkentés pedig nem fogja hazavágni a költségvetést. A társasági adó eddig sem tartozott a legnagyobb bevételi források közé, a személyi adó például kétszer, az áfa pedig négyszer több bevételt hoz évente a büdzsének.
Tao-csökkentés a multiknak kedvez, de nekik se igazából
A miniszterelnök által bejelentett társasági adócsökkentés üdvözölendő, hiszen az alacsonyabb vállalati adóterhek miatt a cégek zsebében több pénz marad, amit fejlesztésekre és új beruházásokra költhetnek, valamint új beruházók is érkezhetnek az országba, hiszen az alacsonyabb adóterhek miatt vonzóbb célpont lehetünk a külföldiek számára. Az adócsökkentés pozitív hatásairól több nemzetközi tanulmány is készült, a mértékéről azonban nincs egységes álláspont, és vannak például olyan tanulmányok is, amelyek szerint ez elhanyagolható. Az Orbán Viktor által bejelentett adócsökkentés összhangban van a nemzetközi trendekkel. Az elmúlt években a legtöbb OECD-tagországban például csökkent a társasági adó mértéke. Az pedig sosem baj, ha a vállalatoknál több pénz marad, és a költségvetés kevesebb pénzzel gazdálkodik, mivel a magánszektor jobban allokálja a tőkét, Magyarországon esetében pedig ez különösképpen igaz, ha kivesszük a kalapból az állami megrendelésen élő haveri cégeket.
Jobban megvizsgálva a számokat azonban nincs mitől hasra esni, hiszen az olyan cégek, mint például az Audi vagy Mercedes eddig sem fizettek túl sok adót a különböző kedvezményeknek köszönhetően: beruházások és K+F révén a társasági adó jó részét le tudták eddig is írni. Ennek köszönhetően az Audi esetén például 0 százalékos volt az effektív társasági adókulcs, a Mercedes esetén pedig 1,6 százalék. Azok a nagy multik, amelyek nagy hozzáadott értéket is teremtenek eddig is, megállapodtak a mindenkori kormányokkal a különböző adókedvezményekről, így az ő esetükben gyakorlatilag elhanyagolható lesz a társasági adó csökkentésének hatása. De a legnagyobb hazai szereplők esetében sem kell drasztikus bevételnövekedéssel számolni: a portfolio.hu megvizsgálta a legnagyobb hazai multik 2015-ös adófizetési kötelezettségeit, ez alapján az OTP-nek 657 millió, a Magyar Telekomnak 617 millió, a MOL-nak 0 (az adóalap negatív volt), a Richternek pedig 19,8 millió társasági adót kellett fizetnie, így esetükben kijelenthetjük, nem oszt, nem szoroz az adócsökkentés.
Mivel a mindenkori kormányzok eddig is rengeteg adókedvezményt biztosítottak a nagy multiknak, ha beruházást hoznak az országba, a korábban ismertetett pozitív hatás már jóval marginálisabbá válik, hiszen jól láthatóan a legnagyobb cégek esetén az effektív adókulcs eddig is nagyon alacsony volt. A Bisdone Magyarország adatszolgáltató összesített adatai alapján az 500 millió adózás előtti eredményt meghaladó cégek teljes adózás előtti eredménye 15 ezer milliárd forint, teljes adóterhük pedig a 900 millió forintot sem érte el, ami azt jelenti, hogy a teljes adóterhük körülbelül 5,9 százalék körül alakult. Az adócsökkentéssel nagyon kevés cég jár jól: az index.hu összesítése alapján 1267 céget érint nagyobb mértékben a társasági adó csökkentése. Az ő esetükben a teher mértéke 10 százalékkal csökken, a többi cég esetében viszont csak marginális hatással lehet számolni.
Abban semmi meglepő nincs, hogy egy nagyobb multi külföldi telephely létesítése esetén jelentős adókedvezményekben részesül, a régióban minden ország egymást túllicitálva próbálja magához csábítani ezek a cégeket, hiszen rengeteg új munkahelyet, és gazdasági növekedést jelentenek az ország számára.
Emiatt a társasági adókulcs mértéke elhanyagolható a döntés szempontjából, és például sokkal nagyobb szerepe van az olyan paramétereknek, mint például az üzleti környezet, az ország stabilitása és kiszámíthatósága, a helyi partnerek fejlettségi szintje, vagy éppen a munkaerő minősége.
Ha ezeket a paramétereket vizsgáljuk,Magyarország nem jár az élén (ez a legfrissebb versenyképességi rangsorból is látszik), így hiába leszünk adóparadicsom a társasági adó szempontjából, emiatt nem fog több beruházás érkezni az országba.
Más terhek továbbra is magasak...
Hiába csökken a társasági adó, ha a cégek további terhei még mindig nagyon magasak. Például az iparűzési adó, amelynek mértéke 2 százalék, és lassan akkora terhet jelent a vállalati szektor számára, mint a társasági adó. De ennél is súlyosabb az élő munkára rakódó terhek nagysága, hiszen a régióban Magyarország a legmagasabb az adóék. Ezen még a többlépcsős járulékcsökkentés sem fog változtatni, mivel az előzetes becslések alapján az adóék még a járulékcsökkentések után is 43 százalék körül marad, amellyel továbbra is élen járnánk a régióban.
Mindeközben pedig a cégeknek azzal is számolniuk kell, hogy a minimálbér-emelés miatt a legtöbb szektorban bérfeszültség fog kialakulni, ami növekvő terheket jelent, a vesztesek pedig a kkv-szektor szereplői lehetnek, ahol a társasági adó csökkentésének marginális hatása lesz, mint láthattuk. Ebből az is kiolvasható, hogy a kormány a következő évek gazdaságpolitikáját elsősorban a multik támogatására építené, ennek hatása viszont mérsékelt lesz, ha nem veszik figyelembe, hogy a társasági adó csökkentése nem elegendő, hogy vonzó célponttá váljunk a régióban.
Mint már sokszor leírtuk, az egyik legnagyobb probléma az alacsony termelékenység, ráadásul a bérek emelkedése miatt a magyar munkaerő egyre drágábbá válik, viszont minőségét tekintve nem lesz jobb, hiszen a humán tőke fejlesztésére semmilyen stratégiája nincs a kormánynak. A legképzettebb szakemberek zöme pedig már lelépett az országból az elmúlt években a nagyon alacsony bérek miatt. A hazai és külföldi munkavállalók így egyszerre szembesülnek azzal, hogy nincs elég munkaerő, ami viszont van, az egyre drágább, cserébe nem eléggé képzett. Mivel a termelékenység nem nő a legkisebbek nehezen fogják kigazdálkodni a minimálbér emelkedéséből fakadó többletköltségeket, ami elbocsátásokhoz vezethet, a munkaerő-piaci súrlódások miatt viszont hiába van hiány egyre több szektorban, nem biztos, hogy az elbocsátott embereket fel tudják majd szívni a nagyobb szereplők. Ezen pedig biztosan nem fog segíteni a járulékcsökkentés.
