Lázár János, a szokásos kormányinfón most valami kivételesen szokatlant jelentett be. Kórházak kapnak, nem is akármilyen, 8,7 milliárd forintnyi támogatást. Pontosabban a Bethesda és a Magyar Irgalmas-rendi Kórház, hogy létrehozzanak egy teljesen új, közös szülészeti-nőgyógyászati osztályt, ahol nem fogadnak el hálapénzt, és nem végezhetnek abortuszt. A támogatási szerződés ugyan nem ismert, de a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint, amennyiben a pénzt ilyen feltételekhez kötötték, az nem lehet jogszerű.
Fogy a magyar...
Az abortusz visszaszorításának a miniszterelnök bizonyára örül, ugyanis évértékelőjén elmondta, hogy az országban minden szuper, csak egy bánata van: fogy a magyar. Természetesen a másik kormánypárt, a KDNP, lévén kereszténydemokraták, sem hagyhatták szó nélkül a bejelentést: „Az élet feltétlen tisztelete megkívánja a megfogant élet védelmét is. Külön üdvözöljük az üzenetértékű intézkedés kapcsán, hogy – legalább ebben az intézményben – ott, ahol az apró gyermekek világra jönnek, nem fognak terhességmegszakításokat is végezni”.
A kórházakkal kötött megállapodás pontos részleteiről, illetve, hogy feltétel volt-e a fejlesztéshez az abortusz és a hálapénztilalom, illetve, hogyha igen, szélesebb körben is kifejlesztik ezt az egészségügy területén, egyelőre Lázár nem mondott többet, ám konkrétan úgy fogalmazott: „A kórházak ezért cserébe azt vállalták, hogy ezen az osztályon nem lesz abortusz, és hálapénzt sem fogadnak el”.
Egy áprilisi hír szerint azonban a Bethesda valós igényre hivatkozva, saját maga kezdeményezte az abortuszmentes egység létrejöttét, sőt Velkey György főigazgató már tavaly beszélt erről, de ott az állami támogatás még nem került szóba.
A közleményben, amelyet a kórház kiadott, az szerepel, hogy csaknem 6,5 milliárd forintból építenek egy új épületszárnyat, a pénzből fejlesztik a sürgősségi ellátást és önálló gyermekpszichiátriai osztályt is létrehoznak.
A terhességmegszakításokat, amelyeket az osztályon nem végeznek el, „a törvényi előírásoknak megfelelően továbbra is a területileg illetékes kórházakban dolgozó és lelkiismereti okból ezt nem kizáró szülészek végzik. A természetes úton történő szülésvezetés intézményi meghonosítása mellett – a kormányhatározat által támogatott módon – világos pénzügyi feltételeket alakítunk ki: az általánosan ingyenes szülés mellett a választott szakemberek és az extra szolgáltatások után kell csak az intézmény kasszájába pénzt fizetni, ezzel szeretnénk a paraszolvencia megalázó rendszerét kiiktatni" – fejtette ki bővebben Velkey.
Arról is beszélt, hogy „széleskörű társadalmi és ökumenikus egyházi igényeknek” szeretnének megfelelni. „Egyházi kórházainkban ma ilyen ellátás nincs, de a Budai Irgalmas-rend kórházával együttműködve, a nőgyógyászati ellátást ott megteremtve, végre ez is szabadon választhatóvá válik Magyarországon."
A magyar helyzet
Azt, hogy pontosan mi „válik szabadon választhatóvá Magyarországon”, nem teljesen értjük, ugyanis Zeller Judit, a TASZ Betegjogi Programjának munkatársa szerint az orvosok lelkiismereti okokra hivatkozva eddig is megtagadhatták az abortusz elvégzését, ám maga az intézmény ezt nem teheti meg. Talán szigorítások következnek az abortusztörvényben?
Zeller azt is elmondta, hogy a támogatási szerződés ugyan nem ismert, de amennyiben a pénzt ilyen feltételekhez kötötték, az nem lehet jogszerű.
Mivel új osztályok létrehozásáról van szó, nem keletkezik olyan terület, ahol nincs ilyen ellátás. „Ha azonban az lesz az irány, hogy az az intézmény kap fejlesztési pénzt, amelyikben nem végeznek abortuszt, létrejöhetnek olyan területek, ahol megszűnik ez a típusú ellátás. Ez viszont az önrendelkezési és az egészséghez való jogot is korlátozhatja„– mondja Zeller. Ráadásul az ilyen forráselosztásból az is következhet, hogy abortuszt majd csak lepusztult kórházakban végeznek. Ez pedig hátrányosan érinti a gyermeküket vállalni nem tudó anyákat.
Magyarországon egyébként az egyik legengedékenyebb abortusztörvény van érvényben. A terhességmegszakításokat a magzati élet védelméről szóló 1992-es törvény és annak végrehajtási rendelete szabályozza, e szerint maximálisan a 12. hét 0. napjáig van erre lehetőség.
A leggyakrabb esetben azért szakítják meg a terhességet, mert súlyos válsághelyzetre is lehet hivatkozni az önrendelkezési jog alapján. Ez alatt azt kell érteni, hogy az anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozná, ha gyermeke születne.
A további 3 százalék esetében azért történik abortusz, mert a terhességet bűncselekmény okozta, vagy mert az anyának az súlyos betegséget okozna, esetleg a magzat súlyos fejlődési rendellenességére derül fény.
A szabályozás azonban ennél is megengedőbb volt, ám a konzervatív kormányok aknamunkája azóta meglátszik rajta. 2012-ben betiltották ugyanis a legbiztonságosabbnak számító abortusztabletták használatát, a jóval körülményesebb és kevésbé biztonságos műtéti beavatkozások felé terelve a nőket.
Kitekintés
Európában egyébként egészen változatosak a szabályozások. A legnagyobb vita ezzel kapcsolatban Lengyelországban robbant ki, ahol szintén az egyház kedvére téve nyújtottak be egy olyan törvénytervezetet, amely az amúgy is szigorúnak számító lengyel szabályozást abszolút tilalommá változtatta volna. Hatalmas tüntetések voltak országszerte, a tiltakozások nyomására végül maradt az eredeti szabályozás.
A lengyelhez hasonló szabályozás van érvényben Cipruson, Luxemburgban és Spanyolországban. Ott a nő kérelmére nem kerülhet sor abortuszra, ugyanakkor engedélyezhető a nő egészségének megóvása érdekében, ha a magzatnak valószínűsíthetően valamilyen rendellenessége van, vagy ha a terhesség nemi erőszak következménye, illetve a lengyel példától eltérően, ha a nő hátrányos társadalmi/gazdasági helyzetben van.
Ezzel szemben Írország csak kivételes lehetőségként ismeri el az abortuszt, csak akkor engedélyezhető, ha a terhesség kihordása a nő életét veszélyeztetné. Máltán viszont minden esetben illegális a terhesség megszakítása.
Az abortusz kérdése tehát mindenhol megosztó, az egyik legösszetettebb kérdés, amely magában foglalja az élet védelmét, a nők saját testükhöz való jogát, vallási és kulturális szempontokat egyaránt, ám Lázár János bejelentése az abortusz megítélése mellett más kérdéseket is felvet. Mégpedig azt, hogy a haveri vállalkozók és médiabirodalmak mellett megjelenhetnek Magyarországon a haveri kórházak is. Az egészségügy jelenlegi, kiszolgáltatott helyzetében pedig élet-halál kérdése lehet ki barát és ki ellenség.