A 300 forintos hozzájárulást a Gyurcsány-kormány vezette be és a Fidesz által kezdeményezett 2008-as népszavazással bukott el – akkor több mint 80 százalék mondott nemet a vizitdíjra. Ám az emberek nagy többsége a Publicus Intézet felmérése szerint most azt látja, hogy lesújtó helyzetben van a magyar egészségügy, sőt, ma már a többség inkább újra fizetne vizitdíjat, ha biztos lehetne abban, hogy a befolyt pénzt valóban az egészségügyre költik.
A megkérdezettek többsége az ágazat állapotáért a jelenlegi kormányt teszi felelőssé, a Fidesz szerint azonban a felméréssel van gond. Bárkinek is van igaza, a tény az, hogy bár nominális értéken Magyarország egyre többet költ az egészségügyre, a GDP-hez viszonyítva 2003 óta gyakorlatilag folyamatosan csökken az erre fordított összeg aránya.
A Publicus Intézet az egészségügy témájában készített reprezentatív közvélemény-kutatást a Vasárnapi Hírek megbízásából. Ez alapján lesújtó helyzetkép rajzolódott ki a közegészségügyi állapotokról, és sokan látják úgy, hogy az elmúlt években is romlott a helyzet. Tíz megkérdezettből ugyanis heten elégedetlenek az állami egészségüggyel, ami a korábbi méréshez képest növekedést mutat. Kétharmad szerint az állami egészségügyben tapasztalt állapotok az utóbbi években romlottak. A válaszadók több mint fele az elmúlt pár évben fizetett hálapénzt, és majdnem felük a várólisták megkerüléséért (is).
Tíz megkérdezettből majd' hat szerint a kormány felelős a kialakult állapotokért – a pénzhiány került a második helyre az okok sorában, (11 százalék említette), míg az ellenzék, a korábbi kormányok felelősségét kevesebben (7 százalék) látják súlyosnak. Kétharmad akár vizitdíjat is hajlandó lenne fizetni, ha javulna az egészségügy állapota – ebben a kérdésben teljes egyetértés mutatkozik minden vizsgált társadalmi csoportban, és mindenhol hajlandó lenne fizetni a többség.
Adott párt támogatottsága természetesen ebben a helyzetben is kimutatható, ám az elégedetlenség párttól függetlenül magas számot mutat: a bizonytalan szavazók 78 százaléka elégedetlen a helyzettel, a Fidesz-szavazók 49 százalékának nem tetszik, amit lát az egészségügyben, ám leginkább az MSZP- és a Jobbik-szimpatizánsok szerint romlott a helyzet az elmúlt években.
A rossz gazdasági helyzet a hibás?
Kucsák László, fideszes parlamenti képviselő szerint azonban ez a felmérés hiteltelen, bár azt elismerte, hogy van még mit javítani a területen. Kucsák szerint „egy ilyen rossz helyzetben lévő gazdaságban sajnos nagyon gondosan kell mérlegelni azt, hogy mely területeken milyen lépésekben valósítható meg béremelés például”. Ám akkor a Magyarország erősödik, illetve a Magyarország jobban teljesít szlogenek mögött egy kicsit becsaphatva érezhetjük magunkat, hiszen évek óta csak ezt a kormánypropagandát hallhatjuk és láthatjuk úton-útfélen. Pláne, ha belegondolunk a közelmúlt és a jövő beruházásaiba – a foci Eb, a vizes vb rendezésébe, sőt, tervben volt a budapesti olimpia megrendezése is, folyamatosan épülnek a stadionok, és most már a versenyuszodák és óriástoronyugró-tornyok is. Orbán Viktor Várba költözésére legalább 25 milliárd forint megy majd el, a kormány továbbá Brüsszelhez fordult, hogy engedélyezze a látványsportoknak (nem az egészségügynek) adott kiemelt költségvetési támogatást.
Balog szerint jobb a helyzet
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint azonban mind az orvos- és nővérhiány, a folyosóra tolt emberek, a hosszú várólisták tekintetében „ma jobb a helyzet, mint a kormányzásunk előtt volt”, bár azt is hozzátette, hogy „a jobb, az nem azt jelenti, hogy jó, hanem hogy jobb annál a helyzetnél, mint ami korábban volt”, hiszen amikor végeztek rajta egy apró műtétet, de aztán elrontották, akkor ő sem volt elégedett a hazai egészségüggyel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy „gyakorlatilag nem volt olyan kórház Magyarországon, ahol az elmúlt öt-hat évben ne lett volna valamilyen fejlesztés”, azonban ez nem oldja meg a magyar orvoshiányt, hiszen ahogy az utóbbi időben kiderült, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a szükséges 600 helyett kevesebb mint 140, megfelelő szakképesítéssel rendelkező orvos dolgozik a kórházak sürgősségi osztályain.
Ugyanakkor csak tippelni lehet, hogy hány orvos hiányzik a magyar egészségügyből, hiszen a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke, Berényi Tamás azt nyilatkozta, hogy kollégái nem akartak részt venni a MOK felmérésében, mert megkérdőjelezik a felmérés hitelességét. Ráadásul az országban mindenhol hiányszakmának számít az érsebészet, a gyermek- és ifjúságpszichiátria, a fül-orr-gége-gyógyászat, az igazságügyi orvostan, a nefrológia, az orvosi mikrobiológia, az ortopédia és a traumatológia, a pszichiátria és a transzfuziológia is. És ez még nem a vége, Budapesten kívül ugyanis mindenhol további hiányszakmának minősül még az infektológia, a sürgősségi orvostan, a patológia, a radiológia és a sebészet is. Azonban rettentő sok háziorvosi praxis is betöltetlen marad, ráadásul az elöregedés lehet az elvándorláson túl a következő orvoshiány kiváltó oka, ha nem sikerül valahogyan megoldani a kialakult-kialakulóban lévő helyzetet.
GDP arányában kevesebb jut az egészségügyre
Bár nominális értéken Magyarország egyre többet költ az egészségügyre, a GDP-hez viszonyítva 2003 óta gyakorlatilag folyamatosan csökken az erre fordított összeg aránya. Egy friss KSH-jelentés ugyanis arra világított rá, hogy állami egészségügyi kiadásokban jelentős és folyamatos a visszaesés. 2015-ben a vásárlóerő-paritáson számolt fejenkénti 1371 eurós magyar egészségügyi költés az uniós mezőny alsó harmadába teszi Magyarországot, és még a felét sem éri el az EU-28-ak 2781 eurós átlagának, illetve az összesített egészségügyi kiadások 7,1 százalékos GDP-hez viszonyított aránya sem éri el a 9,9 százalékos EU-28-as átlagot.
A kutatás azt is kimutatta, hogy míg a gazdasági válság az uniós országok többségében nem volt jelentős hatással az egészségügyi kiadások reálértékére, nálunk a 2007–2009-es visszaesés után a kiadások reálértéke ismét csökkent, és még mindig nem érte el a 2005-ös bázisév szintjét.
A folyamatosan elöregedő és szakemberhiánnyal küzdő szakmában nincsenek fiatalok, akik betölthetnék az üres praxisokat. Az orvosi bérek rendezése valamelyest javíthatna a helyzeten, ám mindent nem oldana meg, hiszen az egészségügy helyzete általában véve is rossz, a kialakult állapotokon mindenféleképpen javítani kell – ezt a kutatások is igazolják, ám a kormány még nem lépett erre az útra. A kérdés az, hogy abbamarad-e a más szektorokba történő pénztalicskázás, ugyanis a legégetőbb probléma, hogy kerül-e több pénz az egészségügybe, hiszen ez nem mást, mint a saját egészségünket veszélyezteti.
