Egyes országoknak sok olyan állampolgára van, akik a határain túl élnek. Ezen országok különböző módszereket dolgoztak ki arra, hogy a ezek a polgárok is részt vehessenek a választásokon. Néhány kelet-európai országban ezek a technikák sokszor azért születtek, hogy a kormányzó pártok befolyásolhassák a választás eredményét, vagy ilyen módon próbálják meg történelmi sérelmeiket rendezni. Az általunk részletesen vizsgált európai országok közül - Romániát leszámítva - csak nem EU tagországok vezettek be olyan szabályozást, ahol az államhoz nem kötődők is érdemben beleszólhatnak a választásba. Bár még bizonytalan, hogy kapnak-e, s ha igen milyen formában kapnak szavazati jogot a határon túli magyarok, azonban könnyen elképzelhető, hogy Magyarország is ezen országok köréhez fog tartozni.
A külföldön élő állampolgárok választójoga Magyarországon a rendszerváltozás óta többször került a politikai viták középpontjába. A 2004 óta hatályos szabályozás alapján hazánkban csak a Magyarországon állandó lakóhellyel, vagy legalább tartózkodási hellyel (köznapi néven lakcímmel) rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt a választásokon. Ha a választás napján külföldön tartózkodnak, akkor az adott ország magyar külképviseletein adhatják le voksukat.
Ez a szisztéma összhangban áll a legtöbb modern demokrácia által alkalmazott megoldással.
Viszont azon országok esetében, ahol a határon túliak is szavazhatnak eltérő modellt alkalmaz. A részletes (itt elérhető) elemzésünkben 15 országot vizsgáltunk. Az összefoglaló táblázatból is kitűnik azonban a különböző modellek közötti különbség. Egyes országokban a határon túliak szavazata többet, máshol kevesebbet "ér".
A táblázatból az derül ki, hogy ahol szavazati joggal rendelkeznek a külföldön élő állampolgárok, a legtöbb esetben csekély hatással bírnak az anyaország demokratikus döntéshozói testületeire. Vagy, mert kisebb felhatalmazású intézményre szavazhatnak (Franciaország és Írország), vagy, mert létszámuk viszonylag elenyésző az összes szavazópolgár számához képest (bal felső sarok országai).
Kelet- és közép-Európában azonban az is előfordul, hogy a külföldön élő állampolgárok esetenként döntő hatást tudnak kifejteni lényeges testületek összetételére. Különbségek az okokban itt is vannak: a lengyel vendégmunkások erősen kötődnek a lengyel államhoz, míg a tőlünk keletre és délre fekvő - nem EU tag - Moldovában és Horvátországban, illetve a Schengen-tagságát ezzel a lépésével is hátráltató Romániában a döntés az aktuális kormányzópártok érdekeit szolgálta. Esetükben a határon túli szavazók nagy része olyan, akik nem az államhoz, csak a nemzethez kötődnek.
Bár még bizonytalan, hogy milyen formában kapnak szavazati jogot a határon túli magyarok, de könnyen elképzelhető, hogy Magyarország is ide tartozik majd.
Ezen elemzés teljes hosszában a tenytar.hu oldalon olvasható.
