A Magyar Munka Terv új rendszere a munkaerőpiactól elidegenítő, alacsony bérezésű, sok ponton a két világháború közötti ínségmunka intézményére hasonlító rendszert alakít ki.
A biztosítási elvű álláskeresési támogatás leépítésével növeli az állásukat önhibájukon kívül elvesztő, folyamatosan, legálisan foglalkoztatott személyek kiszolgáltatottságát.
Ráadásul a közszféra idősebb munkavállalóit sem hagyja érintetlenül: teljes állásaikat félállássá alakítja, a felszabaduló státusra alacsony, a minimálbért el nem érő tényleges havi jövedelmű pályakezdőket kíván felvenni.
A közfoglalkoztatást érintő törvényjavaslat jelentősen átalakítja - gyakorlatilag leépíti - a biztosítási elvű, munkaerőpiaci jóléti szolgáltatások rendszerét. A Magyar Munka Terv közfoglalkoztatást érintő legfontosabb változtatásai a következők:
Horthy-korszak politikája
A Magyar Munka Tervének a többszintű közfoglalkoztatásra vonatkozó modellje rendkívüli hasonlóságot mutata két világháború közötti időszakban - elsősorban az 1929/33-as nagy gazdasági világválságot követően - kialakított magyar segélyezési rendszerrel.
A Horthy-korszak segélyezési politikája ugyanis csak az úgynevezett “érdemes szegényeket” támogatta. Az első kategóriát a teljesen munkaképtelenek képezték, akik minden további feltétel teljesítése nélkül részesültek segélyben. A második csoportba a munkanélküliek, a harmadik csoportba pedig a munkakerülők kerültek. A munkanélküliek ún. ínsegélyben részesültek, amelynek az volt a feltétele, hogy az ellátásban részesülő részt vegyen az ún. ínségmunkában.
Aki ezt az ínségmunkát – összes embertelen és megalázó feltételével – nem fogadta el, azok “munkakerülő” érdemtelenek voltak, akiknek kordában tartása a rendészet és a büntetőjog feladatai közé tartozott, őket utalhatták dologházakba. (A korszak jogalkotása ráadásul nemzeti, etnikai és vallási alapon is különbséget tett a rászorulók között, így például a cigányok a jogszabály erejénél fogva nem lehettek érdemesek a segélyre.)
Remix
Milyen rendszert teremt a “modern békeidők” Magyarországa? Olyat, ahol a közfoglalkoztatási bér jóval alacsonyabb a minimálbérnél (várható összege a kiszivárgott hírek szerint bruttó 46800 forint (nettó kb. 38 500 Ft), szemben a 78000 forintos bruttó minimálbérrel). Ráadásul ez a munka egyáltalán kimondottan alacsony presztízsű tevékenység lenne, a nagy építkezésekre “nem a 21. század technológiájával” kerül majd sor.
Ez a munka adott esetben megalázó is lehet, és elszakíthatja a közmunkást a családjától, hiszen az otthonától távol kijelölt munkát is köteles elvégeznie az új törvényi szabályok szerint. Ezen időszak alatt pedig - várhatóan szintén nem magas presztízsűnek számító - lakókonténerekben kellene laknia. Mindemellett erre a közfoglalkoztatásra csak évi egy hónapban lenne jogosult az a rászoruló, aki 90 napnyi munkanélküli ellátás esetén kerül a segélyezési rendszerbe. Az év 11 hónapjában csak a családonként összesen várhatóan 28 500 forintos havi segélyösszeget kapná.
Mint látható, a Magyar Munka Terve - amelynek már a megfogalmazása is hasonlít az 1930-as évek autoriterként jellemzett egyik magyar miniszterelnökének, Gömbös Gyulának a Nemzeti Munkatervére - a dologházon kívül a Horthy-korszak - már akkor is sokat bírált - segélyezési rendszerét veszi át.
A munka becsülete?
A kormány kezdeményezésére lerövidült álláskeresési ellátás nem jár az álláskeresési járulék összegének csökkentésével, sőt, az továbbra is változatlan marad. Amíg korábban ötnapi munkavégzéssel lehetett megvásárolni egynapi járulékot, amit legfeljebb 270 napig lehetett kapni, addig az új rendszerben 10 napi munkavégzéssel vásárol az ember 1 napi járulékot, legfeljebb 90 napra.
A járadék maximális összege is jelentősen csökken: a korábbi bruttó 93600 forintról bruttó 78 000 forintra. Azaz a Kormány a “biztosítási díj” csökkentése nélkül a “biztosítás” összegét kevesebb, mint egyharmadára csökkentette! Ugyanis az álláskeresési járadék nem segély, hanem egy “vásárolt” szolgáltatás, amelynek a feltételeit a az “állami biztosító” egyoldalúan és radikálisan csökkentette. Így a biztosítási elvű befizetéseken az állam "nyereséget" könyvel el!
Ennek számos hátrányos hatása van, amelyek nem ismeretlenek a döntéshozók előtt sem, sőt,a döntést a várható következmények tudatában hozták, melyek közül többet (pl. hogy az új rendszer rontja a munkaerőpiac rugalmasságát, a közfoglalkoztatás kötelező igénybevétele miatt romlik az egyén álláskeresési pozíciója, valamint, hogy az év minden részében - a szezonális változásokra figyelemmel - nem lehet azonos mennyiségű munkát biztosítani) a Magyar Munka Terv is felsorol (az anyag 63. oldalán).
Nagyobb problémát vet fel az, amiről nem szól az anyag: a magánvállalkozások által is igénybe vehető közfoglalkoztatottak egyrészt javíthatják az őket - gyakorlatilag a minimálbér alatti bérszínvonalon - igénybe vevő vállalkozók piaci pozícióját, másrészt ronthatják az alacsony bérezésű munkavállalók pozícióját.
A Nemzeti Munka Terve a fiatal diplomások körében jelentkező munkanélküliséget is sajátos eszközzel kívánja megoldani: az idősebb, nyugdíj előtt álló közalkalmazottakat, köztisztviselőket - a várható nyugdíjösszeg “lerontása” nélkül, de a ténylegesen kifizetett bér csökkentésével - részmunkaidőbe küldené (gyakorlatilag kényszerítené), a felszabaduló félállásra pedig pályakezdőt venne fel, akit a tapasztalt, részmunkaidőbe küldött idősebb kolléga tanítana be a munkavállalásra.
A közfoglalkoztatás új rendszere tehát gyakorlatilag leépíti a biztosítási elvű, munkaerőpiaci jóléti szolgáltatások rendszerét. A Horthy-korszak segélyezési politikájához kísértetiesen hasonlító modell a munka becsületének hangzatos jelszava alatt valójában a munkájukat elvesztő emberek kiszolgáltatottabbá válását, a közszférában dolgozók helyzetének romlását hozza majd magával.
Ezen poszt bővített és szerkesztett változata olvasható a www.tenytar.hu oldal, elemzések menüpontja alatt.
FRISSÍTÉS (2011.07.15.): Írásunk megjelenése után újabb számokat közölt a kormányzat. Ezek alapján napi 8 órás munkaidő esetén bruttó 57 000 forint (nettó kb. 47 000 Ft) lesz a közmunka díja. Ettől az itt leírtak érdemben nem változnak meg.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
