Bár a Ténytár nem foglalkozik jóslással, mégis bátran ki merjük jelenteni, hogy kb. egy hónap múlva 50-60.000 fővel növekedni fog a foglalkoztatottak száma. Sőt azt is, hogy munkanélküliből pedig kevesebb lesz.
Nem, ez még nem az Orbán-Matolcsy féle gazdasági forradalom első sikere. Csupán egy kis játék a számokkal. Lássuk a varázslatot.
A foglalkoztatottak számának növeléséhez, és a munkanélküliek számának csökkentéséhez nincs szükség másra, mint két jogszabályra. Ezen új rendelkezések azonban csak a statisztika szintjén hoznak változásokat, érdemi javulást nem jelentenek, sőt az egyik gyakorlatilag felszámolja a valós biztosítási rendszert a munkaerőpiaci szolgáltatások terén.
Diákmunkások az állami statisztikában - 1 év alatt 130 000 új munkahely?
Az elvileg jogharmonizációs célú szabályozás kezdte a munka világának radikális átalakítását. Nemrégiben kiderült, hogy csak egy ártatlan, baráti főpróbája annak a csomagnak, amelyik a munkavállalókat még inkább kiszolgáltatná. A nyári törvény azonban további változást is hozott: a hatályos Munka törvénykönyvének az atipikus foglalkoztatási jogviszonyát szabályozó részét kiegészítette egy új fejezettel, amelyik az iskolaszövetkezet és annak tagja között fenálló munkaviszony eltérő szabályait rendezi.
Az iskolaszövetkezeti rendszer rendkívül széles körben terjedt el az 1990-es évek közepére: az egyik iskolaszövetkezeti érdekképviselet vezetője úgy becsülte, hogy 120-140 ezer diákot foglalkoztatnak ezek a szervezetek. Mivel a Munka törvénykönyve nem szabályozta ezt a speciális jogállást, ezért ez a 120-140 ezer dolgozó diák nem jelent meg a foglalkoztatottak statisztikájában.
Márpedig ez nagyon jelentős létszám. 2011. júniusában a KSH adatai szerint Magyarországon 3 809 000 főt foglalkoztattak, a kb. 130 ezer diákmunkás ennek a létszámnak a 3,41%-a. Még szembetűnőbb ennek a körnek a jelentősége, ha az álláskeresők számával hasonlítjuk össze őket.
Ez azt jelenti, hogy a jobboldali többség adminisztratív eszközökkel, a rendelkezések alkalmazására vonatkozó átmeneti idő, 1 év lejártával körülbelül 130 ezer fővel, közel 3,5%-kal növelte a foglalkoztatottak statisztikai létszámát. Ez a változtatás azonban csak statisztikai, hiszen ezek a diákok eddig is dolgoztak, s a gyakorlatban egyetlen munkahellyel sem lesz több.
Felmerülhet a kérdés, hogy ezzel az ügyes csellel a baloldali és liberális többségű parlamentek miért nem éltek. Nos, akartak. Azonban baloldal későn "ébredt fel", csak 2010-ben - a választások előtt - kívánt olyan törvényt alkotni, amellyel beemelte volna ezt a kört a foglalkoztatottak sorába.
A most elfogadott szabályozással jelentős hasonlóságot mutató rendelkezéseket azonban az Alkotmánybíróság - a köztársasági elnök indítványára - megsemmisítette. Ennek az oka az volt, hogy az Országgyűlés a törvényt 2010. február 22-én 2010. január 1-jére visszamenőleges hatállyal fogadta el, azért, hogy a "javulás" már a választások előtt megjelenhessen a munkaügyi statisztikákban, ezzel is javítandó a kormányzat helyzetét. Az Alkotmánybíróság a visszamenőleges hatály tilalmának megsértése miatt (akkor még) "elkaszálta" a módosítást.
Kevesebb munkanélküli?
A másik törvény - aminek hatásait már elemeztük - szintén jelentősen javít a statisztikán azzal, hogy lerövidíti az álláskeresési ellátás időtartamát. Ez a megoldás nemcsak jelentősen csökkenti a biztosítási díjakból amúgy is fedezett Munkaerőpiaci Alap kiadásait, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy csökkenjen az álláskeresők száma: ellátás ugyanis csak 90 napig jár. Márpedig az álláskeresőkön belül azoknak a száma, akik 90 napon belül vesztették el munkahelyüket kb. 35-40% közötti (2010-ben kb. 37% volt). Ezért a rövidített idejű álláskeresési ellátás hozzájárulhat ahhoz, hogy többen lépjenek ki az álláskeresési nyilvántartásból, s csökkentsék ezzel a "munkanélküliek" számát.
Ez a megoldás nem tekinthető innovatívnak: a Fidesz egyszer már élt vele, amikor 2000-ben az álláskeresési támogatás maximális idejét 360 napról 270 napra csökkentette. A csökkentésnek mérhető hatása volt a munkanélküliségi rátára, az számottevően jobb képet mutatott.
Kis hazugság, nagy hazugság, statisztika
Churchill - a neki tulajdonított mondás szerint - csak annak a statisztikának hitt, amelyet ő hamisított. Ez a mondás iránymutató lehet a kormányzat munkaügyi adatokkal kapcsolatos filozófiájára is. A két szabályozás megalkotásával a Fidesz is egyfajta "kozmetikázást" hajtott végre. A módosításokkal ugyanis úgy növeli a foglalkoztatottak számát, s úgy csökkenti a munkanélküliekét, hogy semmilyen érdemi gazdasági változásra nem kerül sor. A statisztikában viszont úgy tűnik, mintha jelentősen javult volna a munkaerőpiaci helyzet.
Ez a megoldás azonban még nem jelenti a statisztikai adatok meghamisítását - amelyre vaskézzel kíván lecsapni a Fidesz - csupán olyan szabályokat alkottak, amelyek a valóságot rószaszínűbb képben tüntetik fel.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
