Selmeczi Gabriella szerint a magánnyugdíj-pénztárak nem csak eltőzsdézték az emberek pénzét, de egyenesen életveszélyes volt a rendszer. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki biztos szerint, ha a manyupok állampapírba fektettek volna minden pénzt, ma 700 milliárd forinttal több lenne a számlákon.
Úgy állította mindezt 2011. augusztus 8-án Selmeczi, hogy semmiféle konkrétummal nem támasztotta alá ezt az összeget. Mi utánanéztünk, számoltunk helyette is.
Végeredményként azt kapjuk, hogy a Selmeczi Gabriella biztosan hazudott a pénztárak által termelt veszteségről; vagy egyszerűen rosszul számolt. Különösen mert az a Ténytár számítása szerint a veszteség valójában nyereség. Ha 30%-os részvényarányt feltételezünk, a részvényeket is tartalmazó portfoliók eredménye közel 400 milliárd forinttal volna több a magánnyugdíjpénztár-tagok számláján, mintha tisztán állampapírban lett volna a befektetésük.
A kormány dumál
A kormány kommunikációja szerint, amennyiben a jelenlegi nyugdíjpénztári vagyon összes befizetését a rendszer fennállása alatt folyamatosan magyar állampapírba helyezték volna el, akkor az most mintegy 3860 milliárdot érne. Azaz 700 milliárd forinttal többet az idei év március végi összesítésnél, amikor is 3160 milliárd forint volt a számlákon.
A sajtótájékoztatón Selmeczi Gabriella hozzátette, hogy a pénztárak a mintegy 13 év során 150 milliárd forintot fordítottak működésükre.
A Ténytár számol
A működési költség valójában még ennél is több volt, inflációval számolva (ahogy Selmeczinek nem sikerült) 196 milliárd forint, azonban ez nem érte el a tagonkénti havi 500 forintot. Ez pedig semmiképpen sem nevezhető magasnak.
A nyilvánosságra hozott adatokból tudható, hogy a pénztárak vagyonuk jelentős részét (jellemzően 70% körül) eddig is állampapírban tartották. Így a fenti állításban szereplő 700 milliárddal magasabb hozamot csakis a maradék 30%-on lehetett volna elérni.
Az alábbi számításban feltételeztük, hogy ilyen arányban osztják meg befektetéseiket a pénztárak, és a nem állampapír-piaci részt vizsgáltuk meg, mennyi lett volna a hozam, ha részvénybe vagy kötvénybe fektetik. Ezt javasolja egyébként a PSZÁF is: „Ha például egy pénztár 30% magyar részvénybe és 70% magyar állampapírba kíván befektetni, akkor referencia-indexnek részvények esetén a BUX index, állampapír esetén a MAX index lehet.”
Megállapíthatjuk tehát, hogy a PSZÁF ajánlás szerinti referencia hozamok alapján, a pénztárak mintegy 400 milliárd forinttal magasabb hozamot realizáltak volna azzal, hogy a vagyonu(n)k egy részét részvényben és nem tisztán állampapírban tartották. És akkor osztalékokkal még nem is számoltunk. Az azonban egyértelmű, hogy a manyup tagok számára a részvénypiac jobban hozott, mint a kötvénypiac. Így a Selmeczi által állított veszteség sokkal inkább nyereség.
Amúgy a 700 milliárddal alacsonyabb hozam már csak azért is meglehetősen nehezen jötetne ki, mert a több mint 3 millió pénztártag 75%-a, közel 2,5 millió fő reálhozamhoz jut.
A "gyári" adatok hiányában számításunk persze nem lehet teljesen pontos, de a modellünk 1-2%-os eltéréssel, jól közelíti a valóságot. Bár, a kormányzat nem árulta el, hogy hogyan jutott erre a képtelen eredményre, ezt mi nem engedhetjük meg magunknak. A számításunk és a módszertanunk itt megtalálható.
Ki is tőzsdézte el a nyugdíjvagyont?
Megállapíthatjuk tehát, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem csak felülteljesítették a kötvénypiacot, és az inflációt, de jóval magasabb hozamot biztosítottak, mint az állami rendszer, miközben nem tőzsdézték el az emberek pénzét. Azonban ha már a tőzsdézésnél tartunk, az állam számláján ma nagyjából 500 milliárd forinttal lenne több, ha nem vették volna meg a MOL pakettet, amelyen azóta kb. 150 milliárdos veszteség keletkezett.
Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány mintegy 2 hónap alatt tőzsdézett el annyi pénzt, ami a 19 pénztár 10 éves működési költsége. Amennyiben akár egy darab részvényt is eladnak, mint ahogy azt Varga Mihály jelezte, akkor ez egyértelmű károkozás minden adófizető számára.
Akit érdekelnek a konkrét számítások és szeretne jobban elmerülni a témában, a www.tenytar.hu oldalon itt megteheti.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
