A bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltéséről szóló törvényjavaslat oly módon gyorsítaná fel a bírói kinevezéseket, hogy nem várná el a pályázat benyújtásakor a pályázóktól a bírói feladat ellátásához szükséges pályaalkalmassági vizsgálat meglétét. Szintén a gyorsítást szolgálná az, hogy a hiányos pályázatokat is elbírálhatják.
Ez a két szabály számos problémát vet fel. Ezek ahhoz vezethetnek, hogy a később alkalmatlannak bizonyuló pályázó támogatása esetében lelassuljon a kinevezés. Ráadásul a megyei bíróságok elnökeinek óriási szabadságot adnak az új bírák kiválasztásában.
Azt már csak nagyon óvatosan tesszük hozzá, hogy az legalábbis aggályos, hogy független bíróságok felügyeletét ellátó szerv vezetője - a tervek szerint - az az Áder János lenne kilenc évre, akinek 1990 óta ez lenne az első munkahelye, ahol nem a Fideszt képviseli.
Kell egyáltalán a gyorsítás?
A bírói álláshelyek gyorsított betöltésére van szükség, a kormánypárti többség maga idézte elő az új Alaptörvény elfogadása során. Méghozzá azzal, hogy a bírói tisztség betöltésének felső határát az öregségi nyugdíjkorhatárban határozta meg. Ez az Alaptörvény hatályba lépésekor (2012. január 1-jén) a 62. betöltött életév. A vonatkozó törvényjavaslat általános indokolásának adatai szerint így 2012-ben 274 bírának kell nyugállományba vonulnia.
Bár elsőre ez a szám nem tűnik olyan jelentősnek, amely érintené a bíróságok működését, úgy már kevésbé rózsás a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy 2011. szeptember 23-án összesen 2899 bíró dolgozott a magyar igazságszolgáltatásban. Azaz egy év alatt nyugdíjazzák az összes bíró közel tizedét (kb. 9,5%-át). Az sem könnyíti a helyzetet, hogy a legnagyobb mértékben érintett szervezet az a Fővárosi Bíróság, ahol a legnagyobb a bírákra eső ügyteher. Ráadásul az érintett, 62 év feletti bírák az igazságszolgáltatás rutinos "vén rókái", akik gyakran bonyolult és nehéz ügyeket vittek.
Éppen ezért, ha a kormányzat nem akarja azt kockáztatni, hogy a bíróságokon óriási ügylemaradás keletkezzen, akkor valamilyen gyors lépésre van szükség.
A gyorsítás lényege
A kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslat több módon gyorsítaná a bírói kinevezéseket. Egyrészt lerövidítené a bírói meghallgatás - azaz az "állásinterjú" - kitűzésének határidejét, eltekintene attól a törvényi előírástól, hogy a pályázónak a pszichikai és egészségügyi alkalmasságot igazoló pályaalkalmassági vizsgálattal kell rendelkeznie.
A törvényjavaslat azt is lehetővé tenné, hogy a megyei bíróságok elnökeinek ne kelljen elutasítania a formailag hiányos pályázatokat, hanem maga dönthessen, hogy befogadja-e azokat, vagy sem. Szintén lehetővé teszi, hogy ne egyedi, hanem csoportos pályázatokat írhassanak ki a bírói helyekre. Az is a javaslat újításai közé tartozik, hogy jelentősen lerövidítenék az elbírálási határidőket.
Mindezek alapján a törvényjavaslat általános indokolása szerint a jelenleg 4-5 hónapos kiválasztási eljárás 2-3 hónapra rövidülhetne le.
Még így is hosszúnak tűnik a kiválasztás folyamata...
Egy átlagos munkahely betöltéséhez képest még ez a 2-3 hónap is borzasztó hosszúnak tűnik. Pedig még a 4-5 hónap sem az. Nem szabad elfeledeni, hogy itt egy olyan állás betöltéséről van szó, amely az állam (Magyarország) nevében hoz emberi életeket meghatározó döntéseket. Nem mindegy, hogy ki ül a pulpituson.
A módosítások éppen azokat az elemeit érintik a bírói kinevezési eljárásnak, amelyek azt garantálják, hogy pszichikailag és mentálisan alkalmatlan személy ne viselhesse a bírói talárt. A javaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy a pályaalkalmasság vizsgálata nélkül dönthessenek a kinevezésről.
A pályaalkalmasság a kiválasztási eljárás fontos eleme: e körben vizsgálják azt, hogy a pályázó mentálisan képes-e ellátni az óriási felelősséggel és pszichikai terheléssel járó bírói feladatot. A vizsgálat kötelezettsége ettől még megmarad, de erre csak utólag kell sort keríteni. A gond akkor lesz súlyos, ha utólag derül ki, hogy valaki nem felel meg a feltételeknek: ekkor ugyanis az eljárás eredménytelen, s elölről kell kezdeni. Így a gyorsítás adott esetben inkább lassít.
Formaságok sem fontosak
Szintén problematikus az is, hogy a megyei bíróság elnöke mérlegelheti, hogy a formailag hibás pályázatokat is befogadja-e. Ezzel az a probléma, hogy az eddigi, szigorú, s objektivitásra törekvő kiválasztási rendszerben az amúgy is nagy hatalmú bírósági elnökök szerepe erősödne, hiszen szabadon dönthetnek arról, hogy egy formailag hibás pályázat a problémák ellenére is "állva maradjon". Ez egy erősen szubjektív elem.
Az összevont pályázat is gondokat okozhat: a bírói kiválasztási rendszernek éppen az a lényege, hogy a pályázat egyéni jellegű, ahol alaposan megvizsgálják, hogy kit is válasszanak erre a felelősségteljes posztra. Az új rendszerben azonban csoportosan osztják majd a kinevezéseket: ez sok tekintetben hasonló lehet ahhoz, amikor - nehéz helyzetben - tömegesen ütöttek lovaggá polgárokat és földműveseket.
És lehet ebből baj?
Először is, kétséges, hogy ez az új eljárás mennyiben segíthet abban, hogy gyorsan betölthessék a bírói állásokat, s hogy az újonnan kinevezettek a bírósági eljárások elhúzódása nélkül vehessék át a nyugdíjba vonuló bírák feladatait.
Másodsorban, ez az alapos és körültekintő kiválasztási eljárás a szakmaiság biztosítása mellett a bírói függetlenség egyik garanciája is volt, hiszen segített kiszűrni a külső szereplők által befolyásolható bírákat. Az új szabályozás szerint a bírói kar közel egytizedénél ez a szűrő hiányozni fog, amely önmagában is problematikus.
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a kiszivárgott hírek szerint a bíróságok felügyeletét ellátó szervezet, a Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Bírói Hivatal elnöke az Országgyűlés korábbi fideszes elnöke Áder János lenne, akkor ez az apró "könnyítés" egész más fényben tűnhet fel, s előrevetítheti a bírói függetlenség esetleges csorbulásának lehetőségét is.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
