Az új Munka törvénykönyve - aminek általános vitája ma kezdődött el az Országgyűlésben - radikális változásokat vezet be a munka világában. Bár a parlament mindössze nyolc órás vitára tartja érdemesnek a jogszabály tervezetét, mi úgy döntöttünk, két írásunkban is tárgyaljuk.
Tegnap a szakszervezeteket, ma a munkavállalókat érintő változásokat vesszük sorra.
Egyéni munkavállalói jogok - örülünk, Andor?
Röviden: "ja, örülünk".
Az új Munka törvénykönyve a jogszabályi minimum szintjét is csökkenti.
Az alábbi táblázatban röviden összefoglaltuk a törvény legfontosabb új elemeit, majd áttekintjük a különösen fontosakat (az ábra kattintásra megnő):
A táblázat tartalmazza a legfontosabb változtatásokat, amelyek közül csak párat emelnék ki.
Az új szabályozás szerint egyszerűbben lehet felmondani a munkavállalónak, ráadásul ha kiderül, hogy a felmondás jogellenes volt, akkor a munkáltatónak – főszabály szerint – csak legfeljebb 12 havi bért kell kártérítésként fizetnie. Az új rendelkezések jelentősen lerövidítik a munkaközi szünetet, az ebédszünetre például 20 perc állna rendelkezésre, de a munkavállalók elbúcsúzhatnak a kávészünetektől is.
Az új Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy ne csak a kollektív szerződésben, hanem az egyéni munkaszerződésben is fegyelmi rendszereket vezessenek be. Ez a változtatás hátrányos a munkavállalókra nézve, hiszen eddig ezt csak szakszervezeti beleegyezéssel lehetett megtenni. Ugyanakkor a kisebb foglalkoztatóknál dolgozók számára előnyös is lehet az új szabály, mert korábban a nem megfelelő munkavégzés egyetlen szankciója az állás elvesztése volt (ugyanis nem volt akkora a szervezet, hogy kollektív szerződést lehetett volna kötni), addig most egyfajta fokozatosságot biztosíthat.
A szabadság kiadásáról, a felmentésről szóló szabályok növelik a foglalkoztató lehetőségeit: ezekkel kapcsolatban a törvényt előkészítő egyetemi szakemberek kiemelték, hogy többségük a gyakorlatban így is érvényesült - a jogszabályokkal teljesen ellentétesen. Azaz: a magasabb jogszabályi védelmi szintet a gyakorlathoz igazították.
A jogszabályi védelmi szint szűkítése csak egy ponton vált problematikussá: ha valakit felmentettek, akkor e szabályok megszegése miatt magasabb kártérítésre tarthatott igényt, amely megnövelte a felmentés költségeit. Az új szabályozás azonban ennek mértékét is korlátozza.
Arra is lehetőség lesz, hogy ágazatonként, munkakörönként, sőt, akár megyénként is eltérő minimálbér legyen. Előfordulhat például, hogy egy lakatos Szabolcsban kevesebbet kereshet ugyanazért a munkáért, mint Győr-Moson-Sopronban.
Az is lehet, hogy a munkaviszony majd azzal kezdődhet, hogy a munkavállaló ad át pénzt a munkáltatónak: az új törvény megteremti a munkavállalói biztosíték (azaz kaució) intézményét, amely létező jogintézménye volt a magyar munkajognak - az 1930-as években.
Jogi analfabetizmus vagy hazugság?
A legszebb azonban az, hogy a törvény indokolása is erőteljes jogi tévedéseket tartalmaz. Erre jó példa a munkavállaló felelősségének szabályozása. A hatályos törvény szerint "[a] munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik." Az új szabályozás ezzel szemben azt mondja ki, hogy "[a] munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható."
Ez pedig nem más, mint az úgynevezett felróhatóság polgári jogi szabályozásának átvétele, amely súlyos, a munkavállalók felelősségét erősen szigorító szabály. Az indokolás szövege pedig arról tanúskodik, hogy az azt készítő minisztérium vagy nem ismeri a felróhatóság és a vétkesség közötti különbséget – hiszen ez utóbbi fogalom szerepel az indoklásban –, vagy nem mond igazat. Annak eldöntését, hogy melyik a rosszabb, olvasóinkra bízzuk.
Miért szükségesek ezek a változtatások?
A kormányzat szándékai szerint mindezek a könnyítések előmozdíthatják, hogy olcsóbbá váljon a foglalkoztatás, s így nőhessen a legális munkahelyek száma. Azonban ezek azt is eredményezhetik, hogy az egyébként versenyképes iparágakban is visszalépnek a foglalkoztatók a munkavállalók hátrányára.
Az a jövő kérdése, hogy ez a szabályozás a munkahelyek számának bővülését, vagy a munkahelyek számának stagnálása mellett, a jelenlegi munkavállalók jogainak korlátozását hozza-e magával.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!