Még az ősz elején, az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatának nyilvánosságra kerülését követően, megírtuk, hogy az új szabályozás alapján, az Alkotmánybíróság előtt folyamatban levő ügyek döntő többsége a törvény erejénél fogva megszűnik, s így az alkotmánybírák számára lesz egy hosszabb átmeneti időszak, amikor nem lesz előttük elbírálandó indítvány.
A nemrég benyújtott, az Alaptörvény részét képező - azaz alkotmányos rangú - átmeneti rendelkezések ezt immáron alkotmányos szinten is megerősítették.
Vakáció - jóváhagyva
Míg a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatos jogszabállyal kapcsolatban a sajtóban legnagyobb visszhangot kiváltó viták a Magyar Szocialista Munkáspártot és annak jogutódját, a Magyar Szocialista Pártot megbélyegző, a preambulumban foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban alakult ki, addig ebben az (alap)törvényben ennél jóval fajsúlyosabb kérdések is eldőltek.
Az egyik ilyen rendelkezés az, hogy immáron a legmagasabb szintű jogszabályban is kimondják, hogy megszűnnek azok, az Alkotmánybíróság előtti utólagos normakontrollra irányuló indítványok, amelyeket nem az Alaptörvényben nevesített indítványozók nyújtottak be. Mivel ezt a kört szűkre szabta az Alaptörvény - hiszen még a Legfelsőbb Bíróság Kúria elnöke sem rendelkezik ezzel a joggal -, így ez azt jelentheti, hogy ha az ilyen ügyekben december 31-éig nem születik döntés, akkor várhatóan már nem is fog.
Magánnyugdíj-pénzáras - fuss a pénzed után!
Márpedig úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság sok ilyen ügyben nem fog dönteni. Még nem született határozat a magánnyugdíjpénztárak vagyonának átvételével, a büntetőeljárási törvény – a Legfelsőbb Bíróság elnöke által megtámadott – a terheltek jogait súlyosan korlátozó rendelkezéseivel, valamint a bírák nyugdíjazásának új szabályaival kapcsolatban sem.
Sőt, a MANYUP tagok állami nyugdíjával, pontosabban annak elvételével kapcsolatban sem. Bár egyszer már majdnem döntés született ebben az ügyben. Aztán „valamiért" mégsem. Most már sejtjük, hogy miért. A dolgok jelenlegi állása mellett úgy tűnik, nem is nagyon fog.
Ugyanis az átmeneti rendelkezések alapján, ezekben az ügyekben csak akkor folyhat eljárás, ha az indítványozó 2012. március 31-éig ismételten benyújtja indítványát, amelynek meg kell felelnie az alkotmányjogi panasz feltételeinek is: azaz vagy le kellett előtte folytatni egy hosszú és költséges bírósági eljárást, vagy bizonyítani kell, hogy a bíróság sem tudott volna a jogszabályban foglaltak miatt hatékony jogvédelmet nyújtani. Márpedig mindkettő rendkívül nehézkes. És persze hosszú - akár 3-5 év is lehet.
„Van másik" - az „elkúrtuk adó"
S mi történne, ha valamilyen okból az Alkotmánybíróság mégis „elkaszálna" egy olyan törvényt, amely miatt a költségvetésnek kifizetési kötelezettsége keletkezne? A logikus válasz az lenne, hogy ilyenkor az Országgyűlés és a kormányzat levonja a konzekvenciákat, s teljesíti a pénzfizetési kötelezettségét.
Az átmeneti rendelkezések azonban valamilyen egészen abszurd megoldást választanak erre az esetre: a javaslat 28. cikke alapján, addig, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá - amire úgy tűnik, még sokáig várhatunk - egy ilyen AB döntés után az Országgyűlés különadót vezethet be. Azaz: a jogalkotás hibájából - az átmeneti rendelkezések alapján, alkotmány- alaptörvény- vagy EU-ellenes szabályozásból – fakadó kiadásokért az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek válnak felelőssé, hiszen nekik kell a költségvetési kiesést pótolni.
Ez a rendelkezés hasonló Eötvös Gábor méltán népszerű "Van másik" műsorszámához: a korábbi alkotmányellenes döntést megismétlik egy immáron alkotmányosnak tűnő, ismételt különadóval. Mivel ez egy eddig nem ismert adófajta Magyarországon, ezért a Ténytár szerkesztőségének van is egy javaslata az ilyen adónem megjelölésére: „elkúrtuk adó".
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
