Eddigi írásainkban gyakran foglalkoztunk a közoktatási koncepció – éppen aktuális – változatával. A tervezet komoly – a nyilvánosság előtt is zajló – viták kereszttüzében, csak sokadik nekifutásra született meg. Most mindenesetre az oktatási államtitkár elszántságának, valamint a mögötte álló, rendíthetetlen miniszterelnöki támogatásnak köszönhetően, a Parlament elé került.
Korábbi bejegyzésünkben a törvénnyel elérni kívánt társadalompolitikai célokat, valamint az új közoktatási rendszer irányítását és finanszírozását tárgyaltuk. Ezúttal a diákokat és a pedagógusokat érintő legfontosabb változások vannak soron.
A diákokat érintő legfontosabb változások
A javaslat nem bízza a véletlenre a nemzeti középosztály kiválasztását. A közoktatás egész rendszerében (majd a felsőoktatásban) szigorú szelekciós rendszer gondoskodik arról, hogy csak a kormány által erre méltónak találtak vehessék igénybe az oktatási rendszer értelmiségi pályákra felkészítő részeit.
Ez a szemlélet még ott is jelentkezik, ahol a javaslat jó irányba lép. A tervezet kötelezővé teszi három éves kortól az óvodát, ami a szülők jogai szempontjából ugyan megkérdőjelezhető, de ha valóban minden gyerekre kiterjedne, akkor segítené az otthonról hozott hátrányok kiegyenlítését.
A tervezet azonban lehetővé teszi azt is, hogy az óvodavezető ettől eltekintsen. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a kevés óvodai férőhely miatt erős lesz a nyomás, hogy a leginkább rászoruló kicsinyeket, azaz a „problémás” gyerekeket ne vegyék fel.
Általános szelekció
Az igazi szelekció az általános iskola elején kezdődik. Megszűnik az a lehetőség, hogy az iskolára még éretlen diákokat még egy évre visszatartsák az óvodában. Ehelyett minden diák kötelezően, legkésőbb hét évesen bekerül az általánosba, ahol, ha „nem kellően fejlett”, akkor „fejlesztő” osztályba irányítják. Azért az idézőjel, mert a tapasztalatok alapján, az ilyen, elkülönített osztályok csak a lemaradás konzerválására, vagy még rosszabb: növelésére alkalmasak. Nagyon valószínű, hogy az ide kerülők többsége sohasem kerül vissza a normális képzési ágba.
A szelekció tovább erősödik a középiskolába való átlépésnél. A javaslat visszaállítja a korábbi, az általános iskolák munkáját szétziláló felvételi rendszert. Mostantól a szakiskolába készülő diáknak is központi felvételin kell majd átesnie.
További, a gyerekek számára fontos változás, hogy a tanítás az általános iskolában kötelezően délután 4 óráig tart majd. Hogy ebben az időben mi történik, az egyelőre nem ismert. A középiskolai óraszámok 34-35 órára nőnek, ami praktikusan itt is egész napos tanítást jelent.
A törvény szemléletére igen jellemző az passzus, amely szerint a gyermek jogai gyakorlása során nem sértheti „a közösség érdekeit”. Ennek a nem kifejtett érdeknek alapján, akár az oktatásban való részvételhez, vagy az emberi méltósághoz való jog is egyoldalúan korlátozható. Hogy ez nem csak elvi lehetőség, jól mutatja, hogy a jövőben a tanköteles tanuló is kitiltható lesz az iskolából.
A középiskolai rendszer
Az új törvény lényegesen átalakítja a középfokú oktatási rendszert. Megszűnik az a jelenlegi kötelezettség, amely szerint minden diáknak érettségit vagy szakképzettséget kínáló középfokú iskolai felvételt kell biztosítani. Akiknek nem jut hely a leépített középiskolai rendszerben, azok az úgynevezett HÍD programba kerülnek, ahonnan aztán utcára lehet tenni őket a 16 éves tankötelezettségi korhatár elérése után.
A javaslat korlátozza a 6 és 8 osztályos tehetséggondozó gimnáziumok működését. A szigorú feltételeknek csak kevés elit állami iskola felel majd meg, és a kötelmek alól „természetesen” mentesítették az egyházi intézményeket. A központilag korlátozott számú gimnáziumi helyért könyörtelen harc folyik majd.
A szakképzés közoktatási funkciója jelentősen legyengül. Az egy évvel rövidebb szakiskolai oktatásból teljesen kiszorul az általános képzés. A szakközépiskolában csak szakmai érettségit lehet majd szerezni, amelyik nem lesz egyenértékű a gimnáziumi érettségivel, s csak szakirányú továbbképzésre jogosít. Igaz ugyan, hogy a szakiskola elvégzése után, két év alatt meg lehet szerezni az érettségit, ez azonban – a helyes szándék ellenére is – nehezen nevezhető reálisnak, különösen a közismereti képzés hiánya miatt.
A pedagógusokat érintő változások
Az új törvény lényegesen megváltoztatja a pedagógusok helyzetét is. Az eddigi, viszonylag nagy szakmai autonómia helyett merev tantervi rendszert vezet be, és szigorú tanfelügyelettel ellenőrzi az előírások végrehajtását. Ez a korlátozás sokkal kevesebb szabadságot ad az iskoláknak és a tanároknak, mint akár a '78-as tanterv, vagy a Klebelsberg-korszak oktatásirányítása. Ehhez járul az is, hogy az igazgatókat az állami hivatal, illetve a miniszter nevezi ki és irányítja. Innen kezdve, nem szakmai vezetők, sokkal inkább a központi akarat végrehajtói lesznek. Szintén ebbe az irányba mutat a pedagógiai szolgáltatás rendszerének államosítása is.
A pedagógusok számára a törvényben szabályozott új bérrendszer az eddigieknél jóval magasabb fizetéseket biztosít – elsősorban a nagyobb szolgálati idővel rendelkezőknek. Ugyanakkor merev kasztrendszert alakít ki, ahol a tanárokat folyamatosan minősítik, nem a diákok teljesítménye, hanem a papírmunka és (a kormányt képviselő) bizottság szubjektív döntése alapján. Az új életpálya modell szerinti bérezés bevezetése jó esetben is csak 2013-ban kezdődhet el, már ha a gazdaság helyzete lehetővé teszi (nem fogja). Az összes pedagógus – a szakszervezetek szerint - csak 2020-ra érheti el a magasabb fizetést. Tegyük hozzá, mindez csak feltételes módban érvényes, mert a minősítés szabályait és az új bértáblát szintén későbbi kormányrendelet tartalmazza majd.
Változik a pedagógusok munkaideje is. A jövőben munkaidejük 80 százalékát kötelezően az iskolában töltik, a kötelező órák feletti részről pedig az igazgató rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus akár 32 órára is kötelezhető, s mivel a túlóra megszűnik, erre az időkeretre akárhány óra helyettesítés, szakkör, felzárkóztató óra kerülhet.
Az Országgyűlés a múlt héten megkezdte a törvényjavaslat általános vitáját. Valós következményeiről alapos képet majd csak a módosítók elfogadása, illetve a zárószavazás után alkothatunk. Fogunk is.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
