Már december elején felröppentek a hírek a sajtóban, hogy a kormányzat a a MANYUP-pénzek, az önkormányzati vagyon, a MOL, a Rába, és a mobilfizetéses szolgáltatások után a cigaretta-kereskedelmet is államosítani kívánja Az Orbán-kormány államosítás iránt érzett rokonszenvét figyelembe véve, sejteni lehetett, hogy a terveket gyorsan tettek követik, nagy valószínűséggel kormányzati körökben szintén közkedvelt egyéni képviselői indítványok formájában.
Nem is kellett sokáig várni. Múlt hét pénteken Lázár János (ki más?) be is nyújtotta az országgyűlésnek „a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről" című törvényjavaslatot, amelynek értelmében 2013-tól állami kézbe kerülne a cigiárusítás. Ennek eredményeként a jelenlegi 40 ezer dohányterméket kínáló üzletből hozzávetőleg mindössze hatezer maradna, amelyekkel az állam koncessziós szerződést kötne. A javaslat szerint a kétezer lakosnál kisebb településen egy, az ennél nagyobbakban pedig minden kétezer lakosra jutna egy-egy bolt.
A kormány célja a kiskorúak cigarettához való hozzáférésének korlátozása. Ez természetesen teljes mértékben támogatandó célkitűzés, különös tekintettel arra, hogy hazánkban ijesztően magas a fiatalkorú dohányosok száma. A 13-16 éves korosztály 60 százaléka próbálta már ki a cigit, míg a teljes korosztály 30 százaléka dohányos. A javaslat indoklása szerint, ha kevesebb helyen lehet majd cigarettát vásárolni, illetve szigorúbban ellenőrizhetik az árusító helyeket, akkor ezen a statisztikán lehet javítani.
Ez az indok akár még elfogadható is lehet (bár, ha nagyon akar, egy élelmes fiatal sokféleképp szerezhet cigit; ennyi erővel legyen állami monopólium az alkohol árusítása is), de az előterjesztés a döntéssel együtt járó negatív következményekkel egyáltalán nem számol. A kiskereskedők ellehetetlenítése, a feketepiac megerősödése, a korrupció gyanújának felmerülése és a felnőtt, saját egészségéről dönteni képes emberek szabadságjogainak korlátozása mind-mind felmerül Lázár újabb önálló indítványa kapcsán.
Kis- és középvállalások támogatása? Vaaagy...
Bár a javaslat benyújtója semmiféle előzetes hatástanulmányt nem csatolt az irományhoz, a Füstölgők Társasága – a még december elején felröppent kormányzati elképzelések okán – 111 kiskereskedő telefonos megkeresésével készített egy felmérést. Az adatokból az derül ki, hogy a megkérdezett üzletek 74,8 százalékánál a dohánytermékek árusítása jelentős árbevételt hoz és bővíti a választékot. A kiskereskedők túlnyomó többsége (81,1 százalék) árbevétel-csökkenésre számít a szabályozás bevezetése esetén. Jelentős részben, a válaszadók 43,2 százalékánál pedig az a félelem is megjelent, hogy vásárlóik egy része elpártol tőlük és más üzletekben intézi majd a bevásárlásait, ahol a közelben dohányterméket is lehet kapni. A válaszadók egyharmada (33,3 százalék) számol az elbocsátással, mert a dohánytermék-forgalom kiesésével kevesebb eladóra lesz szükség az üzletében. Mindössze 8,1 százalék gondolja úgy, hogy a dohánytermékek eltűnésének nem lesz különösebb hatása az üzlet forgalmára. Az üzletek 15,3 százalékánál a szabályozás végzetes lenne. Dohánytermékek árusítása nélkül az üzletet be kellene zárni a forgalom drasztikus csökkenése miatt.
A feketepiac rossz dolog? Vaaagy...
Ha a cigaretta jövedéki adójának folyamatos emelése mellett, most éppen a jövő évi költségvetés hiányának befoltozására emelnek rajta megint, ezúttal a korábbi tervekkel ellentétben nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben, még a legális hozzáférést is ilyen mértékben nehezíti meg a kormány, akkor bizony számítani lehet arra, hogy a feketepiac lecsap a kínálkozó lehetőségre. Aki teheti, így szerzi majd be a napi füstölni valót, ami ráadásul sok esetben jóval több káros anyagot tartalmaz, mint a boltokban, törvényesen beszerezhető cigaretta. (Lásd a különböző, hamisított ukrán dohánytermékek.)
Ez jelentősen szembemegy nem csak a gazdaságot kifehéríteni kívánó kormányzati törekvésekkel, de még az emberek egészségének megóvásával is. Kicsit olyan ez, mint a chipsadó, amelynek hatására a szegényebb rétegek a sokkal rosszabb minőségű, több mesterséges anyagot tartalmazó, de a márkás terméknél jóval olcsóbb chipset választják. A chips is (a cigi és a mobilfeltöltő kártya mellett) egy olyan fogyasztási cikk, amit akkor is vesznek az emberek, ha egyébként alig van pénzük.
Le a korrupcióval! Vaaagy...
Amint a bevezetőben jeleztük, azt, hogy mely árusító helyek kaphatják meg a koncessziót, az állam dönti el. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mégis milyen szempontok alapján születik majd meg a döntés. Ez pedig sajnos felveti annak a lehetőségét (különösen figyelembe véve a december eleji, elszomorító közbeszerzési korrupciós adatokat), hogy az ezért felelős vezetők „saját szájízük szerint" osszák fel újra a piacot. Igazságtalanul előnyös helyzetbe hozhatják azokat a boltokat, amelyek megkapják az engedélyt, főként, ha számításba veszik, hogy - miképp a fenti felmérésből is kiderül - a vásárlók jelentős része nem csak dohányterméket, de sok esetben mást is vesz. Különösen igaz ez a tétel azokra a településekre, ahol 2013-tól csupán mindössze egyetlen árusítási engedéllyel rendelkező bolt marad.
És arról már csak félve beszélünk, hogy vajon mennyire lesz „baráti" az a cég, amelyik a dohánykoncessziót osztani fogja?!
Felnőtt fogyasztók szabadsága? Vaaagy...
Természetesen a nagykorú állampolgárok a jövőben is vásárolhatnak cigarettát, így saját egészségük rombolásáról továbbra is saját maguk dönthetnek. Az viszont tény, hogy az új szabályozás sokaknak jócskán megnehezíti majd a „bűzrudakhoz" való hozzáférést.
Már a dohányzás zárt helyekről történő kitiltásával kapcsolatban is jeleztük, hogy egyetértünk a javaslattal, még akkor is, ha az nyilvánvalóan sérti a dohányosok jogait. Azt azonban, hogy már a cigarettához való hozzáférést is ilyen mértékben szigorítani kívánja a kormány, már túlzónak érezzük. Különösen azért, mert a mellékhatások meglehetősen súlyosak lehetnek és a célok sem teljesen őszinték.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
