Mi a Ténytárnál nagyon büszkék vagyunk arra, hogy olvasóink gyakran hívják fel a figyelmünket olyan témákra, illetve esetleges hiányosságokra, amiket mi nem vettünk észre. Legutóbbi elemzésünkben megkíséreltük összegyűjteni a II. Orbán-kormány fennállása óta meghozott, a közbeszédben „lexekként” elhíresült jogszabályokat.
Ezek azok a jogszabályok, ahol leginkább tetten érhető, hogy a hatalom birtokosai a törvényhozást valaki mellett, vagy épp ellenkezőleg: valaki ellen használják fel. Akkora mennyiségről van szó, hogy néhány bizony kimaradt az eredeti felsorolásból.
Szerencsére ti segítettetek abban, hogy a lista tovább bővüljön. Mivel úgy érezzük, hogy ez esetben a dicsőség nem csak a miénk, úgy döntöttünk, egy külön blogbejegyzésben megmutatjuk, mely lexeket köszönhetjük a ti figyelmeteknek.
Egyúttal arra buzdítunk mindenkit, ha úgy érzi, valamit nem jól, esetleg hiányosan dolgoztunk fel, ne legyen rest, jelezze nekünk. Ígérjük, minden esetben figyelembe vesszük a javaslatokat!
Még egyszer köszönjük, hogy olvassátok a Ténytárt és segítitek a munkánkat!
(És lassan már bízunk benne, hogy több „lexet" nem találtok :).)
A Fidesz 2010-es választási programjában még ez olvasható:
„A társadalom általános bizalomvesztéséhez az elmúlt években nagy mértékben hozzájárult az állam és a közszféra minden szegmensét behálózó korrupció és nepotizmus. Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyára. Elfogadhatatlan, hogy a közjavakkal törvénytelenül és erkölcstelenül sáfárkodók az államot mint magánvállalkozást kezeljék."
Ez a - kétségtelenül helyes - hozzáállás a kormányra kerülést követően szertefoszlott. A kormányzó pártszövetség személyzeti politikája, illetve bizonyos, általa elfogadott törvények nem ezt a képet, hanem épp az ellenkezőjét sugallják.
Ennek alátámasztására, a ti segítségetekkel összegyűjtöttünk 21 „lexet", valamint 3 olyat, ami végül nem valósult meg (no nem a szándék változása, hanem külső okok miatt).
Következzenek azok, amelyek a ti hozzájárulásotoknak köszönhetően kerültek a listába:
A „lex Turul"
A Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés egyik első, szimbolikus intézkedése az volt, hogy úgy módosítsák az önkormányzati közterületeken történő szobrok, műalkotások elhelyezésének engedélyezését Budapesten, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak csak a tulajdonában álló közterületen elhelyezendő műalkotás helyéhez kelljen hozzájárulnia. A kerületi önkormányzati közterületeken elegendő, ha a kerületi önkormányzat adja meg az engedélyt.
Ez a látszólag értelmetlen, technikainak tűnő jogszabály egy nagy sajtóvihart kavart ügy végére tett pontot: a XII. kerületi, turul szoborral ellátott II. világháborús emlékműére. A törvénymódosítás is egyértelművé tette, hogy az eredeti szoborelhelyezés nem volt jogszerű, ugyanis a korábbi szabályok alapján, minden fővárosi közterületi műalkotás kitételéhez a Fővárosi Önkormányzatnak kellett hozzájárulnia. Mivel ez az ominózus esetben elmaradt, ezért a műalkotás elhelyezése nem volt jogszerű.
A módosítás révén azonban már nem volt szükség a Fővárosi Önkormányzat engedélyére, így ezzel a turul szobor elhelyezését – ha utólag is, de legalizálták. A törvény kihirdetése ugyancsak szimbolikus volt: a 2010. június 4-i Magyar Közlönyben jelent meg.
A „lex esztergomi adósságrendezés" (by Viola Bence)
Esztergom városa speciális politikai helyzete révén, az egyedi jogalkotási termékek egyik „mágnesévé” vált. A helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló törvény módosításai technikainak tűnnek, ám a látszat ez esetben is csal. A módosítás modellváltást hozott az önkormányzati csőd kezelési eljárásában.
Az új rendelkezések kizárják annak lehetőségét, hogy az önkormányzati adósságrendezési eljárást (közismertebb nevén az önkormányzati csődeljárást) a polgármester egyedül megindíthassa. A módosított szabályok alapján, ezt a polgármester javaslatára a testület rendelheti el. Ez a változtatás azért fontos, mert egy önkormányzati csődeljárás erősen korlátozza az önkormányzat gazdálkodási szabadságát, így alapvetően csak a kötelező feladatai ellátására fordíthat pénzt, s nem költhet egyéb kiadásokra (például dunai sétahajójárat vagy élményfürdő támogatására).
Így kizárttá vált, hogy egy polgármester a testülettel szemben kezdeményezze az önkormányzati csődeljárást, s ezzel korlátozhassa a testület pénzköltési szabadságát. A törvény más, technikainak tűnő pontjaiban is felismerheti a vájt fülű jogszabályolvasó az esztergomi viszonyok leképezését.
A „lex Esztergom"
Az esztergomi adósságrendezésre kitalált törvény csak az első lépés volt a képviselő testület és a polgármester egy éves állóháborújában. A helyzetet végül a kormány egy alkotmányellenes huszárvágással oldotta meg. Navracsics Tibor vezényletével benyújtott egy törvényjavaslatot, amely Esztergom középfokú ellátórendszerének állami kézbe vételéről rendelkezik.
A 2011. december 27-én kihirdetett jogszabály a 3200 magyar település közül csak egytől veszi el az általa ellátott középfokú feladatokat. Ráadásul – ellentétben a megyékkel – cserébe csak az intézményi tartozásokat, nem az összes adósságot vállalja át. Egyértelmű a kormányzati üzenet: ha szükségesnek ítélik, a „rosszalkodó" városoktól egyesével vehetik el feladataikat és vagyonukat. Ezt hívjuk máshol einstandnak.
A „lex Vajna"
Mi is írtunk arról, hogy nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításával, január 1-jétől tilos a dohányzás a közforgalmú intézményekben (a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében).
Ezen a szabályozáson lazított volna a parlament 2011. december 30-án (a legutolsó ülésnapon) azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság – zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával – beemelte a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénybe azt a jogszabály-módosítást, hogy a kaszinókban is lehessen dohányozni. (Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a javaslathoz semmiféle indoklás nem tartozott.) A módosítás azonban egy csúnya jogalkotási hiba miatt csak egy órán át volt hatályos.
A könnyítés ugyan december 31-én este 11 órakor hatályba lépett, ám a még áprilisban elfogadott, a dohányzást – a termékbemutatók és szivarszobák kivételével – minden zárt légterű helyen megtiltó, január 1-jén életbe lépő jogszabály ezt felülírta. Így aztán ebből végül semmi sem lett.
Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy hazánk három kaszinójából a legnagyobb, és a legjövedelmezőbb Andy Vajna tulajdona. Aki most éppen a kormány a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosa.
Ugye ennyi?
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata. Ha részletesebben is érdekel a téma, a teljes listáért kattints ide!
