A Fidesz 2007-es Erős Magyarország című programjának egyik fontos eleme az olcsóbb és takarékos állam megteremtése. Amennyiben a közigazgatási szintekkel kapcsolatos kormányzati intézkedésekre tekintünk, akkor ez a szándék nem tűnik olyan egyértelműnek.
Az uniós területfejlesztési támogatások (2007 és 2013 között 8 000 000 000 000 forint) igénylése érdekében meg kellett őrizni a regionális szintet, valamint egyes kulcshivataloknak - így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - is vannak regionális szervei. Az államigazgatás meghatározó területi szintjévé a megye vált, amelynek önkormányzatait azonban idén év elején kiüresítették. A kormányzati szándékok szerint már az idén 168 vidéki és 7 budapesti járás alakul, s jön így létre egy új szint. A negyedik.
A járások kialakításával - bár szűkül a hatáskörük - nem szűnnek meg a települések. Így Magyarország területbeosztása a sokkal nagyobb Németország, Franciaország, valamint az Egyesült Királyság rendszeréhez válik hasonlóvá.
Legalább az államigazgatásban nagyhatalom leszünk. Tényleg szükség van erre?
Magyarország járásai 1983-ban. Forrás: Wikipedia
Hány szintű is a magyar közigazgatás?
A Fidesz hangosan megyepárti, s ellenezte a regionális szint létét. Azonban az Európai Unió területfejlesztést szabályozó rendelkezései előírják, hogy a közösségi források elosztását a magyar régióknak megfelelő NUTS 2. szinten kell osztani. Így ha a kormányzat igényelni akarja az uniós forrásokat - amelyek a 2007 és 2013 közötti időszakban 8 000 000 000 000 forintot tesznek ki - akkor ezt a szintet valamilyen formában működtetnie kell.
A január 1-jétől hatályos területfejlesztési rendszer - bár a megyék „helyzetbe hozását" fogalmazta meg fő céljaként - továbbra is kulcsszerepet szán a regionális fejlesztési ügynökségeknek, valamint a megyei közgyűlési elnökök regionális területfejlesztési konzultációs fórumának.
A kormányhivatalok 2011-es kiépítése óta, a megyei szint vált az elsődleges területi szintté. A kormány területi szintű szerveinek feladat- és hatáskörei bővülése azonban együtt járt a megyei önkormányzatok feladatainak elvonásával. 2012. január 1-jére a megyei önkormányzatok legtöbb feladat- és hatáskörüket elvesztették, kiüresedtek, miközben a korábbi önkormányzati hivatalok önállósága és annak politikusi gárdája megmaradt.
Bár jelentősen szűkül a feladat- és hatásköre, ám a közigazgatási racionalitással összhangban továbbra is fennmarad a települési szint.
Egy új szint: a járás
Az olcsóbb állam jegyében, a Fidesz nemhogy csökkenti a közigazgatási szintek számát, hanem 2012/13. folyamán egy újabbat intézményesít: a járást. Míg 2004-et követően a kistérségek csak az önkéntes önkormányzati együttműködés fórumai voltak, addig – a kormányzati elképzelések szerint – az államigazgatás általános alsófokú szintjévé a települések önkormányzatainak jegyzői helyett a járás válna.
Bár a társadalmi egyeztetésre bocsátott anyagokból nem láthatóak a járások pontos feladatai, de az eddigi tervek alapján, ez csak a településektől venne át feladatokat, azonban sem a megyék, sem a települések ellátásait nem váltaná ki.
Mindemellett várhatóan a járási társulások vennék át 2013-tól a korábbi kistérségi társulások helyét és szerepét. Így gyakorlatilag a járások egy államigazgatási és önkormányzati igazgatási lábbal is rendelkező új szintet jelentenének, ám teljes egészében sem a megyei, sem a települési szintet nem váltanák ki. Azaz: a közigazgatás rendszere a járások kialakításával nemhogy egyszerűsödik, hanem még bonyolultabbá is válik.
Egy európai nagyhatalom igazgatási szerkezetének összetettsége
Ilyen összetett igazgatási szerkezettel Magyarországnál jellemzően jóval nagyobb államok rendelkeznek. Így például Németországban a szövetségi köztársaságot alkotó tagállamok, a tartományok a jellemzően államigazgatási feladatokat ellátó, régiónyi kerületekre (Bezirke) tagozódnak (kivétel e tekintetben is Bajorország, ahol ezek az egységek önkormányzati jellegűek).
A területi igazgatás meghatározó szintjét a kisebb magyar megyényi járások (Landkreise) képezik, amelyeken belül sok esetben a magyar járásokkal párhuzamba állítható községszövetségi együttműködések jöttek létre. Mindemellett természetesen a települések önkormányzatisága is fennmaradt.
Franciaország igazgatása ennél egy kicsit egyszerűbb: a régiókon belül működnek a megyék (département). A települések (községek - commune) és a megyék között sokszor a magyar kistérségekkel párhuzamba állítható társulások, valamint igazgatási körzetek (arrondissement) alakultak ki. Ehhez hasonló struktúra jött létre Spanyolországban és Olaszországban is.
Az Egyesült Királyságban - az autonómiával rendelkező részállamok (Skócia, Wales, Észak-Írország) mellett - kialakultak a regionális fejlesztési egységek. A fő területi igazgatási szintet a magyar megyékkel rokonítható grófságok (county) jelentik, amelyeken belül az alapfokú feladatok jó részének szervezéséért a magyar járásnyi körzetek (district) felelősek. Ezen szint alatt helyezkedik el a nagyszámú település.
Így ugyan az ország területe, gazdasági és politikai ereje nehezen hasonlítható össze ezekkel az államokkal, de legalább a térszerkezeti beosztásunk hasonlóan összetett mint ezeké a (nagy)hatalmaké.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
