2011. október 22-én – az MSZP-n belül egy éve létrejött Demokratikus Koalíció Platform első születésnapi ünnepségén – Gyurcsány Ferenc bejelentette, amire már mindenki számított: Demokratikus Koalíció Párt néven új, saját elmondása szerint baloldali, progresszív, nyugatos pártot alapít. Az új formáció tagjai nem akarták vesztegetni az idejüket, mielőbb létre kívánták hozni saját frakciójukat az Országgyűlésben.
Számíthattak volna arra, hogy sem az MSZP, sem a Parlament fideszes elnöke nem siet majd a segítségükre abban, hogy mielőbb megkezdhessék teljes jogú működésüket a T. Ház falain belül. Arra viszont talán nem voltak felkészülve, hogy a Fidesz (szokás szerint a jogszabályok saját érdekeik szerinti átírásával) azt is megakadályozza, hogy a hat hónapos moratórium lejártával, idén a frakcióval járó többlet-jogosultságok birtokában folytathassák tovább az ellenzéki politizálást.
Nem túl elegáns lépés ez a kormánypártok részéről. Kicsinyességük ráadásul még fordítva is elsülhet. Szimpatikusabbá teheti a volt miniszterelnököt, esetleg további szavazatokat is szerezhet 2014-ben Gyurcsány Ferencnek és a DK-nak.
Miért jó a frakció?
A képviselőcsoport léte számos plusz jogosultságot jelent. A teljesség igénye nélkül:
- a munkával kapcsolatos kiadásokra meghatározott összeget jogosultak igénybe venni;
- ehhez kapcsolódóan, meghatározott számú szakértőt foglalkoztathatnak;
- több és hosszabb felszólalási idő illeti meg;
- vezérszónokot állíthatnak egy-egy törvényjavaslat vitája során;
- lehetőségük van napirend előtti felszólalásra, amely az országgyűlési politizálás egyik legfőbb eszköze;
- legalább egy, általuk benyújtott kérdést és interpellációt tárgyalnia kell az Országgyűlésnek minden héten;
- vezetője részt vesz a Házbizottság ülésén, amit kérésére össze is kell hívni…
- és még sorolhatnánk, mert hosszú a lista.
Érdemes tehát megakadályozni, hogy ellenségeink ellenfeleink ne részesülhessenek az ezzel járó „extrákból.”
A már megszokott megoldás, avagy a lex ereje
Többek között ezt a kérdést oldja meg a Lázár János és Gulyás Gergely nevéhez fűződő, „érdekes módon” a négy napos hosszú hétvége és médiacsend előtt sebtiben benyújtott törvényjavaslat. Az újabb sarkalatos törvényre az új alkotmány előírásai miatt van szükség. Az ugyanis kimondja, hogy a parlamentre vonatkozó szabályokat ekképpen kell rendezni.
Ennek köszönhetően, hamarosan meg kell ismerkedünk a háznaggyal (a házelnök politikai helyettese) és a nemzetiségi szószólóval. Arról már nem is beszélve, hogy Kövér László végre fegyelmi jogkört kap, aminek megfelelő alkalmazásában bizonyára segítségére lesz az országgyűlési őrség is.
Azonban témánk szempontjából most nem ezek a változások, hanem elsősorban az a fontos, hogy a jelenleg hatályos Házszabály alapján, a „függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével, bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.” Mivel a DK esetében egyszerre tíz képviselő vált függetlenné, ezért ők önálló frakciót is alakíthatnak (épp ennyi tagra van szükség).
Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat azonban 10-ről 12-re emeli a frakció alakításhoz szükséges képviselők „csengőszámát", azért, hogy megakadályozza a parlamenti frakcióstruktúra szétaprózódását és ezzel a parlamenti munka hatékonyságának, eredményességének csökkenését.”
Ez a változtatás már önmagában elkaszálja Gyurcsányék álmait (hiszen épp tíz képviselőjük van), de Lázárék gondoskodtak arról, hogy semmiképp ne jöhessen létre (legalábbis ebben a ciklusban) DK frakció. Még akkor sem, ha véletlenül két további függetlent sikerülne meggyőznie a volt miniszterelnöknek arról, hogy érdemes hozzá csatlakoznia.
A tervezett új szabályok szerint ugyanis:
28§
(1) Képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képvisel ők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.
Ennek a módosításnak az indoklásával már nem is fáradtak a jogalkotók. Mint oly sokszor, ezúttal is kilóg a lóláb. Sokkal logikusabb/elegánsabb lett volna ugyanis, ha ez a változtatás is csak 2014-ben, az új, 199 tagú Parlament megalakulásától lett volna hatályos.
Okos döntés ez a Fidesz részéről?
Nem biztos. Az eddigi közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a Demokratikus Koalíció nem muzsikál valami fényesen, 2-3 százalékon stagnál. Nagyon úgy néz ki, hogy az emberek nem bocsátják meg egykönnyen a volt miniszterelnök mintegy öt éves tevékenységét (az MSZP is ebben a cipőben jár).
Ez az egyértelműen ellenük szóló újabb lex viszont szimpatikusabbá, sőt, a kormánypártok által elnyomott ellenzékiek táborába sorolhatja őket. Arról nem is beszélve, hogy a magukat demokratikusnak tekintő ellenzéki pártok nem könnyen tehetnek mást, mint kiállnak Gyurcsányék mellett. Még akkor is, ha egyébként ki nem állhatják, és eszük ágában sincs összefogni velük a jövőben.
Mindent összevetve, olyan fegyver ez az új lex a Fidesz kezében, ami akár visszafelé is elsülhet.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Az utolsó 100 komment: