A Fidesz – még ellenzéki pártként – fontos célkitűzéseként határozta meg a demokrácia erősítését és a közélettel kapcsolatos közbizalom helyreállítását. A program megvalósításakor 2011 folyamán – több törvényben – az állami alkalmazás megszüntetési okaként határozták meg a tisztség betöltésére való méltatlanságot.
Ám ha a közbizalmat leginkább befolyásoló közjogi tisztségviselőkre, valamint állami vezetőkre tekintünk, azt láthatjuk, hogy esetükben egyáltalán nem jelenik meg a méltatlanság, mint megszűnési ok. Így sem a köztársasági elnök, sem a kormány tagjai nem válhatnak a hatályos jogi szabályozás alapján méltatlanná az általuk betöltött tisztségekre. Pedig a plágiumbotrány nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy igenis válhatnak.
Ezeknek a szabályozásoknak lehet egy olyan olvasatuk is, amelyből kitűnik, hogy a „következmények nélküliség" kora csak a kisemberek körében ért véget, a vezetőknél még tovább él ez a „kegyelmi állapot". Bár dr. Schmitt Pál lemondott elnöki tisztségéről, az eltelt hónapok már-már tragikomédiába torkolló eseményei felvethetik annak a kérdését, hogy a méltatlanságot a közjogi tisztséget betöltők esetében is megszűnési okként kellene szabályozni.
Méltatlanság a magyar jogban
A méltatlanság a 2010-es kormányváltást követően terjedt el szélesebb körben a magyar közjogban. A kormányzat ugyanis az állam működésével kapcsolatos közbizalom helyreállításának eszközeként kívánta kezelni ezt az intézményt. Ennek révén ugyanis lehetővé tették, hogy amennyiben az állami alkalmazott akár a munkahelyén, akár azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas lehet a beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, vagy az állam működésével kapcsolatos közbizalom rombolására, akkor őt fel lehessen menteni.
A kormányzatnak és a jobboldali országgyűlési többségnek ez a szabályozás annyira megtetszett, hogy több, a közszférát érintő foglalkoztatási törvénybe is beemelték a szabályait. Ennek oka azonban nemcsak az volt, hogy a „közbizalom erősítése" ennyire központi szerepet játszott a törvényhozásban. Korábban már megírtuk, hogy ez a „gumiszabály" – kiegészülve a szakmai bizalomvesztés szintén bizonytalan, s jogilag nehezen értelmezhető rendelkezéseivel – széles körben, könnyedén teszi lehetővé a „nemkívánatos elemek" államigazgatásból történő – akár politikai okú – eltávolítását.
Ezeknél a bizonytalan fogalmaknál pontosabb és egyértelműbb tartalommal kerül be – 2013-tól, illetve 2014-től – az önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati képviselők jogállásának szabályozásába. Az ő funkciójuk szintén megszűnhet méltatlanság címén. A közbizalom megőrzése érdekében, méltatlanság miatt ugyancsak megszűnhet a Költségvetési Tanács elnökének megbízatása.
És kik maradtak ki a sorból?
Érdekesebb azonban az a lista, hogy kikre nem terjed ki ez az ok, azaz kik nem válhatnak – legalábbis jogilag – méltatlanná az általuk betöltött tisztségre. E körben hosszabb a sor, amelyből csak pár szereplőt emelnénk ki. Így nem szerepel a méltatlanság megszűnési okként a kormány tagjai és az államtitkárok esetében, valamint – többek között – a köztársasági elnök esetében sem. Így velük kapcsolatban csak súlyosabb bűncselekmény elkövetésekor kerülhet sor a megszerzett tisztség elvesztésére.
Azaz: míg a hivatalnokok, katonák esetében – a közbizalom erősítése végett – a munkáltató mérlegelése alapján megszüntethető a nehezen megfogható méltatlanság miatt a jogviszony, addig erre a közbizalmat jelentősen alakító legfőbb vezetőknél nincs lehetőség.
Ennek mi az eredménye?
Az Alaptörvény szabályozása alapján, így a köztársasági elnökkel szemben – annak sérthetetlensége miatt nem lehet büntetőeljárást indítani, s csak az Alaptörvényben meghatározott súlyos - jellemzően bűncselekményi - jogsértések esetén fosztható meg hivatalától. A szerzői jogi jogsértés (pálgium úgynevezett plágium) alapján erre nem kerülhet sor - figyelemmel arra, hogy ha volt is szerzői jogi bűncselekmény, akkor az már elévült. Így a hatályos szabályozás szerint jogilag ez a helyzet jogilag jelenleg sem érinti az elnök megbízatását.
Más kérdés persze, hogy bizonyos polgári jogi igényeket - a tényleges jogosultak - érvényesíthetnek akár a hivatalban levő elnökkel szemben, hiszen ahogyan a Népszabadság cikke is kiemelte, hogy a sérthetetlenség a polgári perek ellen nem nyújt védelmet. Azonban ezek az eljárások sem hatnak az elnök jogállására.
Az immáron három hónapja zajló események egyértelműen rombolják a köztársasági elnökbe vetett közbizalmat. Ez valószínűleg nagyobb mértékű károkat okozhat, mint ha egy polgármesteri hivatali ügyintéző támolyog végig hulla részegen a falu főutcáján, s obszcén dalokat énekel. A köztisztviselőt azonban fel lehet menteni emiatt - míg a köztársasági elnököt nem.
Tovább is van, mondjam még?
A hab a tortán az, hogy jogilag előfordulhat olyan eset is, amikor a köztársasági elnök állapíthat meg méltatlanságra vonatkozó szabályokat. Az új honvédelmi törvény alapján, szükségállapot (például polgárháború) esetén az elnök rendeletben szabályozhatja a honvédek méltatlanságára vonatkozó rendelkezéseket.
Így tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy Magyarország összességében nem következmények nélküli ország, csakhogy jelenleg amit szabad Jupiternek (az álamfőnek, köztársasági elnöknek) nem szabad a kisökörnek (például az egyszerű közszolgálati tisztségviselőnek).
Éppen ezt a "következmények nélküliséget" segíthetne felszámolni az, ha a jövőben a legfontosabb közjogi tisztségviselők esetében is lehetőség nyílna jogviszonyuk méltatlanságra hivatkozással történő megszüntetésére. Így megszűnne a kettős mérce, s az egyszerű állampolgárokra és a "hatalmasokra" is ugyanazok a rendelkezések vonatkoznának.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
