Kormányra kerülése óta világosan látszott, hogy a Fidesz módszeresen halad előre abban, hogy államosítson mindent, amit csak lehet. Kétség nem férhet hozzá, hogy az erről alkotott markáns elképzelését a párt konzekvensen végrehajtja, még akkor is, ha sok esetben nem hajlandó számolni az ezzel járó negatív következményekkel.
Ami feltétlenül kiemelendő az elmúlt két év államosítási dömpingje láttán, hogy a folyamatban két típus egyértelműen elkülöníthető: az egyik a „biznisz-típusú" (bár ez szorosan összefügg a gazdasági hátország kiépítésével), a másik pedig a kifejezetten a hatalmi koncentrációt erősítő államosítás. Ekkora hatalom-koncentrációra pedig még nem volt példa Magyarországon a II. Orbán-kormány megalakulása előtt.
Megkíséreltük összeszedni, mikor, mit és miért terelt állami kézbe a Nemzeti Államosítás Kormánya. Arra jutottunk, hogy a lépések körülbelül egy 5000-6000 milliárd forintos tétellé állnak össze; csak eddig.
A lista olyan hosszú, hogy két külön bejegyzésben kell tárgyalnunk. Íme az első adag.
MOL
2011. május 14-én jelentette be Orbán Viktor, hogy a magyar kormány visszaszerezte a MOL 21.2 százalékos tulajdonrészét Oroszországtól. A miniszterelnök gratulált a sajtó jelen lévő képviselőinek a jó hírhez, azaz ahhoz, hogy MOL stratégiai energiavállalat „újra magyar kézben van.” Ha azonban vetünk egy pillantást a MOL Nyrt. tulajdonosi szerkezetére (legalábbis a 2011. december 31-i állapotra), akkor abból az derül ki, hogy a legnagyobb rész külföldi befektetők kezében van továbbra is. Ráadásul a vállalat alapszabályának értelmében, a közgyűlésen a magyar állam is csak tíz százaléknyi szavazati joggal rendelkezik .
Rába
Bár a szokásos kormányzati szómágia itt is beindult, mi nem hagyjuk magunkat megtéveszteni. A kormány a Rába 10.85 százalékos részvénycsomagját felvásárolta 13.4 milliárd forintért, és így a korábbi felvásárlásokkal együtt, összesen 73.67 százalékos tulajdont szerzett a Rábában. Ezzel a tulajdoni arány meghatározó lett, és a Rábát államosították. Jelenleg ugyan még folyik a versenyhatósági vizsgálat, de ennek kimenetele senkit sem fog meglepetésként érni.
Mobilfizetés
Láng Zsolt (a II. kerület fideszes polgármestere) egyéni képviselői indítványából született meg a „nemzeti mobil fizetési rendszerről” szóló törvény, amely alapján, állami monopóliummá válik az autópályadíj, az összes közlekedési jegy, a parkolás, sőt, bármilyen önkormányzati vagy állami résztulajdonú cég bármiféle szolgáltatásának mobilos megvásárlása.
Cafeteria
Az egyes adótörvények módosításával 2012 januárjától az úgynevezett béren kívüli juttatások (étkezési és üdülési utalványok) kerültek állami kézbe. A kormány azt sem bízta a véletlenre, hogy ki legyen az a szerencsés, aki egymaga láthatja el ezt a felelősségteljes feladatot. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását szabályozó rendeletben a szükséges feltételek (egy legalább ötéves biztosító pénztárnak kell lennie, kell rendelkeznie ügyfélközponttal minden 35 ezer lakosúnál nagyobb településen; már legalább 100 ezer kártyát bocsátott ki; legalább két éve benne van az utalványkártya bizniszben is.) meghatározása során, az OTP Bank lebegett a jogalkotó szeme előtt.
Cigarettaárusítás
A tavaly év végi parlamenti halálvágta során, nem sikerült a zárószavazásig eljutni Lázár János egyéni képviselői indítványának, amelynek alapján, 2013-tól állami kézbe kerülne a cigiárusítás. Ennek eredményeként, a jelenlegi 40 ezer dohányterméket kínáló üzletből hozzávetőleg mindössze 6000 maradna, amelyekkel az állam koncessziós szerződést kötne. A javaslat szerint, 2000 lakosúnál kisebb településeken egy, az ennél nagyobbakon pedig minden 2000 lakosra jutna egy-egy bolt.
Civil szféra
2011. novemberében szavazta meg az Országgyűlés a civil szervezetekről szóló törvényt. Ennek alapján, a civil szervezetek csak akkor juthatnak (az egyébként egyre csökkenő) állami támogatáshoz, ha erős állami kontroll alatt látnak el közfeladatokat. Ehhez a támogatáshoz a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül juthatnak, amelynek civil önigazgatási jellege erősen csorbul. Az új szabályok alapján, csak az új testületek tagjainak egyharmadát választják a civil szervezetek, a további kétharmadot az Országgyűlés szakbizottsága, valamint a civil ügyekért felelős miniszter delegálja.
Esztergom
Az „Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről” szóló törvénnyel a kormány az esztergomi képviselő-testület és a polgármester egyéves állóháborújára tett (alkotmányellenesen) pontot. A jogszabály egész egyszerűen Esztergom középfokú ellátórendszerének állami kézbe vételéről rendelkezik. Miként a címe is mutatja, a törvényt kifejezetten Esztergomra írták – nem véletlenül szerepel a lexekről szóló elemzésünkben –, a 3200 magyar település közül csak ettől az egytől veszi el az általa ellátott középfokú feladatokat. Ráadásul – ellentétben a megyékkel –, cserébe csak az intézményi tartozásokat, s nem az összes adósságot vállalja át az állam.
Manyup I.
Matolcsy György szájából elsőként 2010. november 24-én hangzott el az a mondat, amelynek hatására 2.8 millió magánnyugdíj-pénztári tag visszalépett az állami rendszerbe. A nemzetgazdasági miniszter ekkor ismertette a kormányzat tervét, miszerint azok, akik mégsem hajlandóak megtakarításaikat feláldozni az államadósság elleni (szélmalom)harc oltárán, elvesztik későbbi nyugdíjjogosultságukat, ám az adóvá átkeresztelt nyugdíj-járukélot továbbra is fizetniük kell. A megtakarítások bekebelezése után, a nyugdíjvédelmi megbízott (sic!) a 96.8 százalékos arányú visszalépést „a nyugdíjrendszerek közötti választás szabadságaként” aposztrofálta, holott nyilvánvalóan nem volt itt másról szó, mint hogy a tagok többsége engedett a zsarolásnak. (Az már csak hab a tortán, hogy óriási blöff volt az egész.)
Manyup II.
2011 decemberében úgy döntött a kormány, hogy a megmaradt Manyup tagok pénzét is behúzza a mindent elnyelő költségvetésbe. Sőt, az országgyűlés költségvetési bizottsága törvénymódosításban kezdeményezi, hogy magánszemély csak az állami nyugdíjalapba fizethessen járulékot. Akik maradtak a Manyup rendszerben, úgy tudták, hogy csak egy évig fizetnek az állami alapba, utána újra a saját számlájukra utalják a járulékot. A kormány ezt az ígéretét felrúgva, teljesen ellehetetleníti a magán-nyugdíjpénztárakat, és velük azokat, akik az öngondoskodás e formáját választanák.
A megyei önkormányzatok által ellátott feladatok – hozzájuk kapcsolódóan, a vagyon és az adósság
A megyei önkormányzatok helyzete a kormányváltást követően is tovább romlott, ezért konszolidációjukra valamilyen módon mindenképpen szükség volt. A miniszterelnök ezt a kérdést egy huszárvágással oldotta meg: a megyei önkormányzatok feladatait január 1-jétől az államigazgatás vette át. Ezzel egyidejűleg, a központi állam átvállalta a megyék 180 milliárdos adósságállományát, de vitte egyúttal a még megmaradt vagyont is. Az új önkormányzati rendszerben a megyei önkormányzatok így csak árnyékai lettek korábbi önmaguknak. Míg 2011. végéig számos egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális (szak)ellátást szerveztek, addig az év eleje óta csak területrendezési, valamint – a források többségének elosztását magában nem foglaló – területfejlesztési feladatokat látnak el.
Városi kórházak
A megyei intézmények államosítását követően, 2012. tavaszán, a kormányzat továbblépett: törvényjavaslatot nyújtott be a városi önkormányzatok tulajdonában levő kórházak (fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények) államosításáról. A javaslat szerint a városi kórházak minden vagyona térítésmentesen az államra szállna át. Ezzel párhuzamosan, a kormányzat átvállalná ezen intézmények szállítói szerződéseit, valamint a kifejezetten a kórházak fejlesztésére és működtetésére felvett hiteleket. Nem térítené meg azonban a központi államigazgatás a saját bevételekből finanszírozott korábbi beruházásokat, valamint a már törlesztett hiteleket, s nem vállalja át az önkormányzati adósság azon részét sem, amely nem köthető kifejezetten ezekhez a szervezetekhez. Ezzel a lépéssel a kormányzat az egészségügyi ellátásból is elvonja a helyi adófizető polgárok pénzéből is finanszírozott beruházásokat, és helyezi azokat állami kézbe.
Holnap folytatjuk...
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Az utolsó 100 komment: