A Velencei Bizottság 2012. június 19-én publikálta szakvéleményét, amelyben több ponton is felülvizsgáltatná az alkotmánybírósági törvényt, valamint az ügyészségi és a kisebbségek jogait lefektető sarkalatos törvényeket.
Nem ez az első jelentés, amelyet az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete készített hazánkról (a márciusi dokumentumról mi is beszámoltunk.) A testület akkor komoly aggodalmát fejezte ki az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán.
A mostani jelentés tartalma és hangvétele a tavaszihoz képest sokkal lágyabb, több ponton dicséri a javasolt változások véghezvitelét, de több ponton még elégedetlen, homályosnak tartja a szabályozásokat. A kormány legutóbb sok kérdésben hajlandó volt a változtatásokra.
És erre most is szükség lesz, mert a jelentés alapján, van még mit módosítani a kormányzatnak, hogy sarkalatos törvényeink teljes mértékben megfeleljenek az európai normáknak. Emellett még az Európai Bíróságon is meg kell védeni a kormánynak a bírák nyugdíjazásának az ügyét, amellyel az ellenünk indított kötelezettségszegési eljárás végső stádiumába lépett.
Alkotmánybíróság
A testület azt javasolja, hogy a kormány állítsa vissza az Alkotmánybíróság korábbi jogkörét, hogy a szervezet ismét vizsgálhassa olyan törvények alkotmányosságát, amelyeknek költségvetési kihatásuk is van. (Az erről szóló korlátozást 2010 nyarán fogadta el az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság azóta nem vizsgálhatja azon ügyeket, amelyekről népszavazást sem lehet tartani. Ez meglátásunk szerint a testület kasztrálását jelenti.)
A Bizottság vélekedése alapján, az Alkotmánybíróság és bírái függetlenségét nem csak sarkalatos törvényben, hanem az alkotmányban is rögzíteni kellene, így növelve annak garanciáját. Nem tartja elegendőnek a szervezet az alkotmánybírók kizárásával kapcsolatos szabályokat, és további pontosítást kér az állampolgárok által indítható alkotmánybírósági eljárások szabályai kapcsán is.
A tanácsadó testület ugyanakkor a törvény számos megoldását támogatja, így például az alkotmánybírák újraválaszthatóságának kizárását, valamint azt, hogy a parlamenti képviselők egynegyede, valamint az alapjogi biztos kérheti az utólagos normakontrollt.
Ügyészség
A Bizottság túlzottnak ítéli az ügyészeket megillető törvényi védelmet. Az új jogszabály születésekor mi is leírtuk, hogy miközben jelentősen erősítették az ügyészség közjogi pozícióját, a szakmai önállóság garanciáit az új szabályozás nem tartalmazza. A szervezet szerint ezeket korlátozni kellene a sérthetetlenségre.
Ugyancsak túlzónak vélik a vállalkozások számára meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségeket. Ezeket pontosabban kellene meghatározni. Felülvizsgáltatnák annak szabályait is, hogy az ügyészség miként juthat be magánházakba. A Bizottság ajánlása szerint, ezt bírói határozathoz kellene kötni.
Az ügyészségi törvényt illetően megállapították, hogy a legfőbb ügyész nagy függetlenséget élvez, miközben erős hierarchikus ellenőrzést gyakorol a többi ügyész fölött. (Ráadásul az új szabályoknak köszönhetően, kilenc évig, interpellálhatóság nélkül vezeti az ügyészi testületet.) Ez nem áll ugyan ellentétben az európai normákkal, de ki kellene egészíteni fékekkel és ellensúlyokkal, „ami még nem eléggé fejlett a magyar rendszerben". A Velencei Bizottság felvetette azt is, hogy el kellene törölni azt a szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész kiválassza az eljáró büntető bíróságot.
Azonban a Bizottság szerint a magyar ügyészségi rendszer működését lefektető törvények megfelelnek az európai előírásoknak, és azok „megfelelően alkalmazhatók egy demokratikus országban”.
A testület úgy látja, hatékonyabbá is válhat a magyar ügyészség az újabb, működésre vonatkozó határidők törvénybe iktatásával; emellett pozitívumként említi az ügyészek esküjével, összeférhetetlenségével és fizetésével kapcsolatos szabályokat, amelyek a független működést biztosíthatják.
Kisebbségi törvény
A Velencei Bizottság szerint a nemzeti kisebbségekről szóló törvény alapvetően megfelelő védelmet nyújtanak az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségeknek.
Üdvözölte, hogy a nemzetiségi törvény elismeri és garantálja a tizenhárom elismert magyarországi nemzeti kisebbség jogait a legfontosabb területeken: az oktatásban, a kultúrában, az anyanyelvhasználatban, a médiában és a közéletben való részvételnél.
„Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a törvény túlságosan összetett, néhol túl részletes, néhol viszont nem világos bizonyos rendelkezések kapcsán”. Ez a Velencei Bizottság szerint nehezítheti annak végrehajtását, és ellentétes hatással lehet a kisebbségek autonómiájára.
A testület különösképpen túlszabályozottnak találta a nemzetiségi önkormányzatok működését és felügyeletét. Felvetette azt is, hogy a jogszabály sarkalatos törvényi jogállása nehézséget jelenthet az esetleges későbbi módosítást illetően, hiszen ahhoz speciális többségre van szükség.
Summa summarum
A jelentés alapján van még mit módosítani a kormányzatnak, hogy sarkalatos törvényeink teljes mértékben megfeleljenek az európai normáknak. Emellett még az Európai Bíróságon is meg kell védeni a kormánynak a bírák nyugdíjazásának ügyét, amellyel az ellenünk indított kötelezettségszegési eljárás végső stádiumába lépett.
