A Velencei Bizottság 2012. március 16-án hozta nyilvánosságra jelentését Magyarországról. A testülete számos tekintetben fogalmazott meg konkrét bírálatot a magyar szabályozásokkal kapcsolatban, és fejezte ki komoly aggodalmát az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. A bizottság szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei nem csupán az európai normáknak mondanak ellent, de a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.
A mostani jelentés tartalma és hangvétele az eddigi gyakorlattól nagymértékben eltér. Ugyanis eddig sokkal általánosabban és kvázi engedékenyebben vizsgálta a törvényeket. Jelzésértékű ez a kormány számára: jobban tenné, ha ezúttal komolyabban venné a kritikát. A kokik és sallerek tucatjait ezennel mi kaptuk.
Most úgy tűnik, hogy kabinet sok fontos kérdésben hajlandó a változtatásra, bár még mindig van olyan téma, amelyben jottányit sem mozdul a kormányzati álláspont.
Nyolcak
A Velencei Bizottság nyolc magyar törvényt vizsgált meg jogi szempontból. Ebből hármat maga a magyar kormány küldött felülvizsgálatra: a bírói függetlenséggel a vallásszabadsággal és a választással kapcsolatos törvényeket. A testület emellett öt másik törvényt vizsgált meg az információs szabadság, az alkotmánybíróság, az ügyészség függetlensége, a nemzetiségek és a családvédelem témakörében.
A bizottság jelentéséből kiderül, hogy a legtöbb kifogást éppen azokkal a jogszabályokkal kapcsolatban fogalmazták meg, amiket a kormány küldött felülvizsgálatra. Kérdéses, hogy a kabinet ismét házhoz ment a pofonért, vagy inkább egy újabb bravúrnak/sikernek/győzelemnek lehetünk tanúi? Úgy is értelmezhetjük a történteket, hogy proaktívan mentek elébe az eseményeknek, ezzel is kifejezvén elszántságukat az Európai Unió és a jogállamiság mellett.
Liberális-e az egyházügyi törvény?
A bizottság szerint az egyházügyi törvény összességében a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg, ám néhány pontja problematikus, és nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak. A szakvélemény három területen fogalmazza meg aggodalmát: úgy vélik, a törvény túlzó és önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez.
Egyben megállapították, hogy a törvény nyomán több száz, korábban egyházként működő vallási közösség veszítette el egyházi státusát, ami „aligha áll összhangban a nemzetközi normákkal". Azt is szóvá teszik, hogy a magyar törvény bizonyos mértékig diszkriminatív elbánásban részesíti az el nem ismert vallási közösségeket. A jelentés üdvözlendőnek tartja a kormány azon ígéretét, hogy módosításokat eszközölnek a törvényben. Ezt mi is nagy bizakodással várjuk.
Jusztícia rab vagy vak?
A Velencei Bizottság szerint ha változatlanul maradnak a magyar bírósági reform lényeges elemei, nem csupán az európai normáknak mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak. Világos beszéd. Nem vádolható azzal, hogy bonyolult vagy érthetetlen lenne, pedig ezekkel a tünetekkel gyakorta találkozunk különböző uniós testületek kritikai észrevételei kapcsán.
A szakvélemény 16 olyan fontosabb pontot emelt ki, amelyek esetében indokoltnak tartja a jogszabály-módosítást. Ezek közül különösen érdekes a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabály, aminek káros következményeit mi is bemutattuk annak idején. A Bizottság emellett problémásnak látja, hogy számos rendelkezést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.
A főbb kifogások mellett, a bírói tevékenység felső korhatárát illetően a Bizottság arra szólítja fel a magyar hatóságokat, hogy kevésbé sietősen, fokozatosabban oldják meg a felső korhatár csökkentését:
„Miközben lehet jó oka annak, hogy rögzített nyugalomba vonulási életkort írjanak elő a bíráknak, kizárva a kivételek lehetőségét, a jelenlegi magyarországi helyzetben legalábbis ajánlott, hogy az átmeneti időszakot hosszabbítsák meg, a jelenlegi bírák jogos érdekeinek védelmében."
Mea culpa?
Ami a szabadságharcból megmaradt
Az viszont érdekes, hogy az egyházügyi törvény kapcsán - amit szintén kifogásolt a jelentés - még mindig kötik az ebet a karóhoz: „Tárgyi tévedéseket és logikai ellentmondásokat is tartalmaz a Velencei Bizottság jelentéstervezete az egyházügyi törvényről” – mondta Lukács Tamás, az Országgyűlés vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke. Szerinte a bizottság azt sem tudja alátámasztani, hogy a jogszabály diszkriminatívan hatna az el nem ismert felekezetekre. Emellett hozzátette, hogy nincs tudomása arról, hogy a kormány módosításokat tervezne.
Ha ennek megváltoztatására nincs is kormányzati hajlandóság, reméljük a vállalt módosításokat elvégzik. Különben kapjuk az újabb kokikat.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
