Előző bejegyzésünkben elkezdtük sorra venni azokat a módosításokat, amelyek valamely, független szervezetet vezető “nemkívánatos” személy eltávolítását, és/vagy valamely „kívánatos” személy bebetonozását végezték el. Számba vettük az „elmúltnyolcév” eseteit és nekikezdtünk „azelmúltkétévnek” is.
Már akkor jeleztük: a lista olyan hosszú, hogy egyetlen írás nem lesz rá elegendő. Ez tehát a második adag.
Legfelsőbb Bíróság helyett Kúria – új vezetőkkel
A független intézmények körében a legfőbb bírói fórumot is elérte a jobboldali expressz. Az Alaptörvényt nyíltan kritizáló, a jobboldali igazságügyi csomag alkotmányosságát megtámadó, a bírák korai nyugdíjazása ellen élesen kirohanó Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság – korábban a Fidesz által is megszavazott – elnökét a Kúria kialakításának örvén, a „régi” Alkotmány módosításával elmozdították.
Ezzel párhuzamosan, átalakították a bírói igazgatás szervezetét is. A korábbi, testületi vezetésű Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladatait az egyszemélyi vezetésű Országos Bírósági Hivatalra ruházták át, amelynek hatásköreit még rendkívüli módon ki is szélesítették. Az OBH elnökét már nem a bírói önkormányzatiság elvét követve választják, és nem is a Kúria elnöke látja el ezeket a feladatokat, hanem egy, az Országgyűlés 2/3-os többségével, kilenc évre választott személy. Ha a kilenc esztendő letelte után nincs az új jelöltnek kétharmados többsége, akkor a korábbi elnök megbízatása határozatlan idejűvé válik – mint a legfőbb ügyész esetében –, az új elnök megválasztásáig hivatalban marad. Az már csak )hab a tortán”, hogy ez a mindenható vezető a kormánypárt egyik prominens európai parlamenti képviselőjének a felesége.
Ez már nem ugyanaz a Költségvetési Tanács
A kormánypártok jelentősen átalakították a Költségvetési Tanács szervezetét is. Tagjait lecserélték, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke mellett, a harmadik tagot, a szervezet elnökét, a köztársasági elnök jelöli ki. Ezzel egyidejűleg felszámolták a KT munkaszervezetét. Így kiszélesített hatáskörük – a KT megvétózhatja akár a költségvetési törvényt is, ami az Országgyűlés feloszlatását eredményezheti – gyakorlása során, csak magukra támaszkodhatnak. Ez az óriási felelősség kiemelt bérezéssel is jár: az elnök fizetése – egy újabb törvénymódosítással – a közel kétmillió forintot is elérheti.
A független jogvédő szervek átalakítása
E körben elsőként az ombudsmani rendszer radikális átalakítását kell kiemelnünk. A korábbi, egy általános, valamint több független szakombudsman működésén alapuló jogvédelmi rendszert egy másik modell váltotta fel, amikor az általános jogok biztosán kívüli külön biztosok jogállását átalakították. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, valamint a jövő nemzedék országgyűlési biztosa az új alapjogi biztos helyettese lett. Őket az alapjogi biztos utasíthatja is. Az adatvédelmi biztos tisztségét egy, az Országgyűlés kétharmados többségével választott elnök irányítása alatt álló autonóm államigazgatási szervre, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalra bízták, így téve lehetővé az adatvédelmi biztos – mandátuma lejárta előtti – eltávolítását.
Az egyik legfontosabb változást a médiahatóság átalakítása jelentette. A korábbi Országos Rádió és Televízió Testület megbízatását egy új szervezet, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság felállításával szüntették meg. Az új szervezet hatásköreit jelentősen kiszélesítették, bár egyes, már-már rendészeti hatásköreiből az Európai Unió eljárásai miatt, engednie kellett a kormányzatnak. Az új rendszerben ráadásul az NMHH – jogalkotási jogkörökkel is rendelkező – elnökét kilenc évre, a miniszterelnök nevezi ki. A miniszterelnöki kinevezés modellje nem az autonómiát erősíti, a kilenc esztendős időtartam pedig itt is egyfajta „bebetonozást” jelent.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság átszervezésével gondoskodtak arról, hogy hosszú időre az új kormányzat által kinevezett elnök legyen hivatalban. Az is kapóra jött a kabinetnek, hogy a Független Rendészeti Panasztestület korábbi – neves jogvédő – elnöke politikai pályára lépett, így lemondott hivataláról.
A gazdasági élet tisztaságát védő testületek
E körben is ki kell emelni, hogy több független testület vezetője „elegánsan” tudomásul vette, hogy a kormányzat szerint „új műsorhoz új férfi kell”, és önként lemondott hivataláról. Így nem kellett törvényt módosítani ahhoz, hogy új vezetőket nevezhessenek ki a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energia Hivatal, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete élére. A pénzügyi szektort ellenőrző PSZÁF átszervezéséhez kötődően azonban újabb „lex Szász” született, amellyel megerősítették és természetesen „bebetonozták” a régi-új elnököt.
Keményebb diót jelentett a Gazdasági Versenyhivatal. Jelentős befolyással rendelkező alelnökeinek mandátumából még öt év volt hátra. Megbízatásuk időtartamát egy törvénymódosítással kívánták lerövidíteni. Ez azonban túl korai volt: a köztársasági elnöki székben még nem a „törvényalkotás motorja”, hanem Sólyom László ült, aki a törvényt előzetes normakontrollra küldte. Az Alkotmánybíróság hatásköreit sem korlátozták még, úgyhogy a korábbi – az „elmúltnyolcév" során kialakított – gyakorlatukkal összhangban, alkotmányellenesnek minősítették a törvényt. A patthelyzetet a két alelnök elegáns, igazi úriemberhez méltó megoldása oldotta fel: az AB döntését követően, mindketten lemondtak hivatalukról.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról (APEH) szóló kormányrendelet tartalmazza – egyebek között – az APEH elnökségéhez szükséges személyi feltételeket is. Mivel a posztra kiszemelt Vida Ildikó ezeknek nem felelt meg, Matolcsy György módosította a vonatkozó kormányrendeletet. Természetesen úgy, hogy annak már megfeleljen – a sajtóban Simicska Lajos bizalmi emberének tekintett – Vida. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kialakításával, a korábbi APEH elnök nemzetgazdasági tárcától való függetlensége és hatáskörei is tovább erősödtek. A korábbi szakmai kritériumokat természetesen az új szabályozás sem tartalmazta.
A közbeszerzési hatóságot ugyancsak átalakították. Bár az eredeti elképzelés alapján, a kormány alá vonták volna a szervezetet, az Európai Unió fellépése (sérült volna a hatóság uniós jogszabályban kimondott függetlensége) nyomán, megmaradt testületi vezetésű, autonóm szervnek. Ám az átalakítás itt is lehetővé tett bizonyos személycseréket.
A gazdasági élet tisztaságát biztosító független testületekkel szembeni küzdelem részeként, a kormányzat megkísérelte lehetővé tenni az MNB és a PSZÁF összevonását is, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy így mozdíthassák el annak elnökét. Ezt azonban az EU szintén élesen támadta, ezért már a felhatalmazó rendelkezés törlésére is sort kell keríteni. A kabinet emiatt kénytelen a Monetáris Tanács többségének biztosításával vigasztalódni.
Az érdekegyeztetés felszámolása
A gazdasági élettel kapcsolatos feladatokat ellátó független testületeket érintő „lexek" mellett, a kormányzatnak a hagyományos érdekegyezetetés felszámolására is maradt ideje. A korábbi, széles hatáskörű, jelentős munkaügyi szerepet játszó Országos Érdekegyeztető Tanácsot összevonták a konzultatív és véleményező feladatokat ellátó Gazdasági és Szociális Tanáccsal. Az új Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak már csak javaslattételi és szűk körű véleményezési joga van, ráadásul abba – a munkaadói és munkavállalói szervezeteken kívül – egyéb szereplőket is bevonta, a kormány pedig „kivonult" abból. Ezzel a NGTT érdekegyeztető szerepe csökkent. Mindezeken túl, felszámolták az ágazati érdekegyeztetés fórumait, az ágazati párbeszéd bizottságokat is. Ezzel jelentősen csökkentették a munkavállalói érdekképviseletek fellépési és érdekvédelmi lehetőségeit.
Ha áttekintjük ezeket a változtatásokat, akkor kiemelhetjük, hogy a kabinet végső soron az élet valamennyi területén jelentősen )belenyúlt” a független testületek működésébe. Azok autonómiáját olykor erősen megkérdőjelező, ráadásul kétséges alkotmányosságú törvényekkel, gyakorlatilag a legtöbb ilyen, korábbi vezetőt elmozdította állásából. A folyamat kiteljesedésével párhuzamosan, csökkent a korábban erős alkotmánybírósági védelem is. Megjelent azonban egy új korlát: az uniós jog, amely olykor fájdalmas „kokikat és sallerokat” adott.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
