A nyári uborkaszezon politikai „műsorának" egyik központi témája a szavazók előzetes választási feliratkozása, regisztrációja volt. A kérdéssel röviden már foglalkoztunk és már akkor megállapítottuk, hogy bizony „jobbra lejt a pálya".
Előző bejegyzésünkben az Alaptörvény és a választójog kapcsán elemeztük a tervezett rendszert, és arra jutottunk, hogy azzal kapcsolatban komoly alkotmányos aggályok fogalmazódhatnak meg. Ilyen például, hogy ez a szabály nem korlátozza-e szükségtelenül és aránytalanul a választójoghoz való hozzáférést, valamint az, hogy a képviselők választásából kizáró szabállyal a nem regisztrált személyek demokratikus legitimációját nem csökkenti-e oly mértékben a törvényhozás és a neki felelős központi végrehajtó hatalom, hogy az már a demokratikus jogállamiság elvének sérelmével járna.
Ma nemzetközi kötelezettségvállalásainkat, illetve azok előzetes regisztrációhoz kapcsolódó viszonyát járjuk körül, illetve számba vesszük az egyéb, a kiszivárgott tervekben szereplő alkotmányos problémákat felvető szabályokat.
Mi a helyzet a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal?
Azt mondhatjuk, hogy a nemzetközi egyezmények – az Európa Tanács keretében elfogadott Európai emberi jogi egyezmény és az ENSZ keretében elfogadott Polgári és politikai jogok egyezségokmánya – röviden szólnak a választójog kérdéséről.
Amennyiben kizárólag az egyezményi szövegre tekintünk, akkor az európai egyezmény tűnik megengedőbbnek. Az ahhoz kapcsolódó joggyakorlat azonban szigorú követelményeket állapít meg. Így például Magyarországot el is marasztalták amiatt, hogy a szavazati jogból való kizárást összekötötték a polgári bíróságok magánjogi cselekvőképességet kizáró rendelkezéseivel. Ez végül a magyar szabályozás megváltozásához vezetett. A joggyakorlat alapján tehát kérdéses, hogy mennyiben találná az Európai Emberi Jogi Bíróság az egyezménnyel összhangban levőnek a magyar népességnyilvántartás melletti külön regisztrációt.
Szintén kérdéses, hogy a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával fennáll-e az összhang. E körben is ugyanazokat a problémákat lehet felvetni, mint az európai egyezménnyel összefüggésben. Igaz, az ENSZ keretében zajló ellenőrzési rendszer – éppen az ENSZ-tagállamok közötti jelentős, demokratikus működésben és hagyományokban meglevő különbség miatt – jóval megengedőbb, mint az európai.
Mindezek miatt, nehezen megjósolható, hogy mennyiben tekintenék a magyar szabályozást a nemzetközi jogba ütközőnek a külső szervezetek. Bár megfogalmazhatóak aggályok, azonban a sokszínű szabályozás és joggyakorlat miatt, kiszámíthatatlan lehet egy ilyen eljárás végkimenetele.
Tovább is van...
Az előzetes regisztrációhoz köthetően, olyan tervek is kiszivárogtak, amelyek szerint büntetnék, ha valaki a regisztráció ellenére, nem venne részt a választáson. Erre a szankcióra van európai példa, hiszen Belgiumban és Luxemburgban kötelező a választáson való részvétel. Ha ez az elképzelés megvalósulna, akkor sajátos rendszer alakulna ki: a választáson való részvétel elé adminisztratív akadályokat gördítenek, de aki regisztrált, annak a részvétel kötelező. Ez erősen fából vaskarika jellegű rendszer, így nagyon komoly alkotmányos aggályokat vet fel.
Szintén erősen kérdéses alkotmányosságú lenne, ha kizárnák a másik választókörzetben való voksolás lehetőségét. A fenti megoldás célja az volna, hogy ne lehessen kialakítani „voksturizmust", azaz azt, hogy erős és stabil körzetekből szavazókat „irányíthassanak át" az ingadozó körzetekbe. Amennyiben nem teszik lehetővé, hogy valaki az állandó lakóhelyén kívül is regisztrálhasson, akkor ez ahhoz vezethet, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozók, tanulók nem vehetnek részt a választásban. Ha lehetővé tennék az ideiglenes lakóhelyen történő regisztrációt, akkor már kedvezőbb lenne a kép, de az éppen nem a lakóhelyükön tartózkodókat kizárnák a választásból. Így előállhatna olyan helyzet, hogy külföldről lehetne szavazni (akár levélszavazás útján is), míg ha valaki belföldön, de nem a lakóhelyén (regisztrációs helyén) tartózkodna, akkor nem élhetne ezzel a jogával. Sőt, esetleg még bírságra is számíthatna!
A hab a tortán azonban mindenképpen az lenne, ha a 17 és fél évesek választójogát is biztosítanák. Ez ugyanis egyértelműen alaptörvény-ellenes: az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése csak a nagykorú állampolgároknak biztosít választójogot. Márpedig egy 17 és fél éves személy nem tekinthető nagykorúnak.
Kétséges jövő – erős aggályokkal
Bár az ördög a részletekben rejlik, azt azonban kiemelhetjük, hogy az előzetes regisztráció számos alkotmányos aggályt vet fel, amelyek nemcsak itt, a Ténytárnál, hanem (a kiszivárgott hírek szerint) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormánytisztviselőiben is megfogalmazódtak.
Mi összefoglalóan azt mindenképp megállapíthatjuk, hogy a választási rendszer szabályozásával kapcsolatban felmerülő erős alkotmányos aggályok nem túlzottan szerencsések. Ugyanis ez az a terület, amely végső soron az állami működés demokratikus legitimációját teremti meg, s mint ilyen, ez az egyik alapja az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében kimondott, demokratikus jogállamiság elvének.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
