Ígéretéhez híven Lázár János egyéni képviselői indítvány formájában nyújtotta be a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot 2012. szeptember 18-án. Az időzítés talán nem véletlen: miközben továbbra is borzolja a kedélyeket az ál IMF-lista, az azeri baltás kiadatása és a családon belüli erőszak kapcsán bekövetkezett pálfordulás, a közbeszéd központi témája most minden bizonnyal az előzetes regisztráció lesz majd.
Persze minden joggal. Az egész előregisztrációval terhelt regisztráció egy teljesen felesleges és drága manipulációnak tűnik. Sok milliárdba kerülő ide-oda levelezgetéssel, hivatalok túlterhelésével, alkotmányosan aggályos buherálással és jó eséllyel 9 évre bebetonozott Fideszes listafelügyelő testülettel.
Ráadásul már most látszik, hogy a javaslat épp azokat a pontokat „nyírja ki”, amelyeket mi előzetesen pozitívumként értékeltünk. Így hiába szűnik meg a korrupt, sorozatos visszaélésekre lehetőséget adó ajánlószelvényre épülő jelöltállítás rendszere, az azt kiváltó ajánlások sem lesznek sokkal jobbak. A beígért Alkotmánybíróság előtti kontrollt a Fidesz egy sima Alaptörvény-módosítással igyekszik elmismásolni. Azt persze még nem tudjuk, hogy sikerül-e neki. Így is bűzlik az egész.
A beterjesztett tervezet sok ponton meglehetősen homályos és többféleképpen értelmezhető. Most a legfontosabb változásokat emeljük ki, az egyéb, fontos részletkérdésekkel további írásainkban foglalkozunk majd.
Hogyan kell majd regisztrálni?
Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a Magyarországon lakcímmel rendelkező állampolgárok - négy évenként - három lehetőség közül választhatnak: személyesen, az illetékes jegyzőnél kérhetik a felvételüket, vagy egy igencsak rövid időszakban, szeptember 1. és 15. között(!) levélben regisztrálhatnak a jegyzőnél. Emellett elektronikus formában is lesz lehetőségük regisztrálni az ügyfélkapun keresztül a teljes feliratkozási szezonban. Mivel Információink szerint jelenleg kb. 1.3 millió magyar állampolgár rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval és a jegyzőnél való sorban állás nem tűnik egy vonzó alternatívának, 4-6 millió választópolgárnak 10 munkanapja lesz, hogy postán letudja a regisztrációt. Ez legalábbis irreálisnak tűnik.
Akik külföldön élnek (külhoni magyarok, esetleg külföldön dolgoznak) levélben és az ügyfélkapun keresztül jelentkezhetnek majd be a választásokra. A külképviseleteken történő szavazás lehetősége (ami eddig is remekül működött) megmarad. Ez tehát azt jelenti, hogy a belföldiek csak két hétig iratkozhatnak fel levélben, míg a külhoniak mindvégig, azaz a javaslat hátrányosan különbözteti meg a belföldi szavazókat.
A levél nem vár
Apró, de annál fontosabb szabály, hogy aki úgy dönt, hogy levélben jelentkezik, figyelnie kell arra, hogy levelének a megadott határidőn belül kell megérkeznie. Tehát a személyi jövedelmadó bevallással ellentétben, itt a beérkezés, és nem a feladás dátuma számít majd! Aki a választásokat megelőző 58. napig regisztrál, annak a helyi választási iroda egy vaskos paksamétát küld majd: mikor lesz a szavazás, melyik szavazókörben adhatja le a voksát, és így tovább.
A tervezetből egyelőre nem derül ki, hogy mi lesz a teendő azokkal, akik az országgyűlési választásokon ugyan nem, de az azt követő önkormányzati, illetve európai uniós választásokon szavazni akarnak majd. Selmeczi Gabriella a benyújtás napján sajtóközleményben jelezte hogy: „módosító indítványt fog benyújtani a Fidesz a kedden beterjesztett választási eljárási törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy a parlamenti választás után újra megnyíljon a regisztráció lehetősége az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra azoknak, akik az országgyűlési szavazásra nem iratkoztak fel." Ez a fontos szabály valamiért az eredeti törvényből kimaradt.
Kopogtató cédula helyett ajánlás
Előzetesen már jeleztük: örömteli, hogy a jelenlegi kormányzat meg akarja szüntetni az ajánlószelvényre épülő jelöltállítás korrupt rendszerét. Az azt kiváltó ajánlóívek azonban egyáltalán nem megnyugtató módon rendezik a kérdést. Egyrészt egy személy több jelöltet is ajánlhat, másrészt mindössze 200 ajánlás elegendő lesz ahhoz, hogy bárki elindulhasson az adott körzetben. Ez pedig nem jelent érdemi küszöböt a választási kalandorok kiszűrésére. A kormánypárti szándék egyértelműnek tűnik: a proteszt szavazatok elaprózása.
Újabb fideszes intézmény
A javaslat az Országos Választási Bizottságot is megszünteti, helyette a Nemzeti Választási Bizottságot hozza létre. Az új intézmény 7 állandó és 3 póttagját az országgyűlés, kétharmados többséggel 9 évre(!) választja meg. Most már nincs szükség a parlamenti pártok javaslatára (mint eddig) sem. A tagokat egyébként mostantól nem a belügyminiszter, hanem a köztársasági elnök jelöli. Sok múlik Áderen, de a Fidesz frakció olyan jelöltet nem fog megszavazni, akit nem kedvel. Úgy tűnik tehet, hogy nem más ez, mint egy újabb bebetonozott Fideszes intézmény. Ja, és elvileg ez a „pártszervezet" fogja kezelni majd a feliratkozottak listáját.
Előzetes normakontroll - ugyan minek?
Mivel több kormányzati szereplő (pl. Navracsics Tibor) is jelezte, hogy a regisztrációval szemben feltétlen előzetes normakontrollra lesz szükség. Lázár János ezt megelőzendő gyorsan beadott egy Alaptörvény módosítást is. Ez egy huszárvágással megoldja az előzetes regisztrációval felmerülő alkotmányossági kérdéseket is:
„(3} Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti.”
Ezzel a mondattal gyakorlatilag felesleges körré válik az oly nagyon óhajtott előzetes alkotmánybírósági normakontroll is. Igaz ugyan, hogy csak az Alaptörvény részét képező Átmeneti Rendelkezésekbe rakták bele a regisztrációt, és az Alaptörvény XXIII. cikke változatlan. Mivel ez azt mondja ki, hogy „minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásán választó és választható legyen”, mi látunk némi feszültséget az Alaptörvényen belül ebbe a kérdésben.
Így két, egymást ütő alkotmányos rendelkezés jelenhet meg, amit egy karakán Ab elkaszálhat. (Miként tette a bírák kényszernyugdíjazásának kérdésében.) Kérdés, hogy egy „kasztrált", majd felduzzasztott Ab, mit fog reagálni, főként úgy, hogy mire a döntés esetleg megszületne, a Fidesz teljesen átveheti a hatalmat az Ab-ben, hiszen két újabb bíró cseréje várható. Köztük Holló Andrásé, aki az egyik legerősebb jogvédő.
A beterjesztett tervezet sok ponton meglehetősen homályos és többféleképpen értelmezhető. Most a legfontosabb pontokat emeltük ki, az egyéb fontos részletkérdésekkel további írásainkban foglalkozunk majd.
