Olvasóink tudják, hogy mi itt a Ténytárnál fontosnak tartjuk, hogy a kimondott szavaknak következményük legyen. Ezért amellett, hogy rendszeresen elemezzük a politikai, a szakpolitikai, a társadalmi, a jogi és a gazdasági folyamatokat, „mérőink" segítségével folyamatosan nyomon követjük, hogy a politikai szereplők mikor, mit mondanak.
Tapasztalataink ugyanakkor azt mutatják, hogy nincs teljes átfedés a Ténytár blog és a Ténytár oldal olvasóközönsége között. Ezért úgy döntöttünk, hogy havonta áttekintjük, politikusaink mennyit hazudtak, hány ígéretet tettek és ebből hányat teljesítettek, esetleg „buktak be," vagy hányszor „szélkakaskodtak".
Úgy gondoljuk, hogy ez a politikusok ellenőrzésének egyik fontos eszköze.
A nyári szünet elteltével, még augusztus végén, gyorsan teljes sebességre kapcsoltak a politikai szereplők. Nem is csoda: elkezdődött a tanév és újra megkezdte működését az országgyűlés is. Emellett olyan nem mindennnapi botrányok is kirobbantak, mint amilyen az azeri „baltás gyilkos", a családon belüli erőszak, vagy a nem létező IMF-halállista ügye.
A legfontosabb témakörök természetesen nagyjából azt is lehatárolták, mely kormányzati szereplők szerepeltek a legtöbbet nálunk (is). Ennek megfelelően sokat foglalkoztunk Orbán Viktorral, Navracsics Tiborral, Lázár Jánossal, Rogán Antallal és Hoffmann Rózsával.
Primus inter pares
A miniszterelnök már a nyár végén „nagyot robbantott” a munkahelyvédelmi akcióterv apropóján kiküldött levelével, ami ugyan csak pár sorból állt, mégis elegendő volt arra, hogy elhozza a Pinokkió-díjat Orbán Viktornak.
Ezek után robbant ki az azeri „baltás gyilkos" kiadatási ügye, ami mint végül csak kiderült: a kormányfő egyszemélyi döntése volt. Ha ez még nem lett volna elég, Orbán Viktor remek diplomáciai érzékéről tanúbizonyságot téve bekamuzott egy nem létező IMF-követeléslistát, amelynek köszönhetően azonnal zuhanni kezdett a forint, azt pedig továbbra sem tudni, mikor folytatódhatnak egyáltalán a tárgyalások azzal a bizonyos hárombetűs intézménnyel. (Az esetleges megállapodás időpontjáról már nem is beszélve.)
Szintén a miniszterelnök tett pontot az előzetes regisztráció kapcsán zajló (ál)vitára, amikor - a belső kritikai hangokat sem figyelembe véve - bejelentette, hogy ragaszkodik az új választási rendszer bevezetéséhez. A törvényjavaslat tárgyalása máris elkezdődött a parlamentben, az eddigi gyakorlatot figyelembe véve nem valószínű, hogy komoly változtatásokra számíthatunk. (Bár az ígéreteknek megfelelően lesz még beleszólása az Alkotmánybíróságnak is.)
Nyugodt tanévkezdés?
Az idei tanévkezdének az adott a szokásosnak nagyobb jelentőséget, hogy most kezdődött el élesben az új köznevelési és felsőoktatási törvény szerint a tanév. A területért felelős államtitkár mindenkit meg is nyugtatott arról, hogy ez így rendjénvaló és minden rendben lesz. Kár, hogy ezt a véleményt rajta kívül nem osztja senki, még frakciótársa, Pokorni Zoltán sem. Hoffmann Rózsa mindenesetre ezúttal is kitett magáért: többek között ingyentankönyvet és iskolafelszerelést ígért, miközben maradt ideje jó néhány hazugságra is. Nem véletlen, hogy az államtitkár asszony teljes jogú tagja a Pinokkió-díjasok elit klubjának.
Ellenzék
Az elmúlt hónapok (évek?) relatív visszafogottsága után az ellenzék is elkezdte aktivizálni magát. Azt mindenképpen ki kell emelnünk, hogy hagyományosan sokkal kevesebb ellenzéki téma kerül nálunk terítékre. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az ellenzék kevesebbszer kerül (kényszerül) olyan helyzetbe, hogy ígérgetnie kelljen (legalábbis még), illetve úgy tűnik, kevesebb hazugsággal és szélkakaskodással is el lehet lenni ellenzékben. Ettől függetlenül igyekszünk folyamatosan figyelemmel kísérni az ellenzéki megszólalásokat is.
Szeptemberben a legnagyobb figyelmet kétségtelenül Gyurcsány Ferenc és az előzetes regisztráció elleni éhségsztrájkja kapta. A mostanában nem jellemző médiafigyelmet kihasználva a volt kormányfő ígéretet tett arra, hogy 2014-ben nem indul a miniszterelnökségért, valamint az ellenzéki erők összefogására szólított fel. Ennek mondjuk némiképp ellentmond, hogy pár nappal később már a Fidesszel való együttműködéssel vádolta meg az LMP-t, akiknek nem is kellett több: azonnal megerősítették korábbi álláspontjukat, miszerint Gyurcsánnyal aztán soha.
A szocialisták szép lassan ráfordulnak a 2014-es kampányra, ennek egyik első lépéseként választókerületi felelősöket neveznek majd ki, akik nagy valószínűséggel a párt egyéni jelöltjei lesznek majd az országgyűlési választásokon. A pártelnök eközben az országot járja, a háttérműhelyekben pedig gőzerővel folyik a programgyártás.
A Jobbik nehéz időszakot tudhat maga mögött, az utóbbi időben támogatottsága is csökkent valamelyest. Ezen úgy akar változtatni Vona Gábor, hogy „visszaviszi” a pártot az utcára. Ennek első példája az a szeptember 28-i tüntetés volt, ahol a párt hívei az 1956-os perekben részt vevő ügyész, Mátsik György házától vonultak Biszku Béla volt belügyminiszter lakásáig, „elszámoltatást és a kommunista luxusnyugdíjak megvonását" követelve.
Ha szívesen elmerülnétek mélyebben az ígéretmérők, hantméterek és szélkakasok tengerében, bátran kattintsatok a Ténytárra!