A még október elején nyilvánosságra hozott közoktatási koncepciót átolvasva szembesülnünk kellett azzal a korántsem örömteli ténnyel, hogy a Nemzeti Esélytelenség Programját tartjuk a kezünkben. Bár a kormány előszeretettel hangoztatott jelszavainak egyike, hogy "senkit sem hagyunk az út szélén", az új rendszer a valóságban a már eddig is meglévő társadalmi különbségek még keményebb bebetonozását szolgálja.
Azt azonban mi sem tudtuk, hogy a koncepcióhoz tartozik egy 40 oldalas háttéranyag is, amely az új rendszer bevezetését követő lehetséges következményekkel számol. Ezek között többezres pedagógus elbocsátást, tömeges iskolabezárásokat, a tanárok munkaterhének növelését, valamit a tankötelezettség korhatárának leszállításának következményeként, a képzettség nélküli fiatalok számának emelkedését találjuk.
Holott Hoffmann Rózsa, valamint az irányítása alatt álló államtitkárság ezeket a tételeket egytől-egyig cáfolta. No persze úgy nem volt nehéz, hogy államtitkár asszony még a dokumentum létezését is letagadta. Pechjére - miként az a kormánytagokkal lenni szokott - lebukott. A sajtóba kiszivárgott anyag kapcsán most már ő is komoly teljesítménnyel a háta mögött nevezhet be a Pinokkió-bajnokság állandó résztvevői közé, sőt, meg merjük kockáztatni, hogy szinte már-már Szijjártó Péter sarkában liheg.
Olyan titkos, hogy nem is létezik
Amikor a fn24 hírportál elsőként beszámolt a - mint azóta kiderült - Ecostat által készített háttéranyagról, újságírói kérdésre Hoffmann kerek-perec letagadta még annak létezését is. Állítása szerint az "olyannyira tikos, hogy még ő sem tud róla". Az mondjuk már ekkor gyanús volt, hogy a számítások elvégzéséhez a készítők az oktatási államtitkárság által rendelkezésükre bocsátott adatokat és statisztikákat használták. Ezek kiadásáról elvileg tudnia kellett volna az államtitkárság első emberének.
A hazugság végleges leleplezésére azonban az országgyűlés oktatási bizottságában került sor, ahol a T. Háznak benyújtandó előterjesztés részeként, az azért felelős Hoffmann aláírásával tárgyalták a javaslatot. Ő maga ugyan nem vett részt az ülésen, de a helyette "kínpadra" állított Gloviczki Zoltán beismerte: előfordulhat, hogy államtitkár asszony rossz választ adott, mivel az anyagot ismernie kellett.
Ha pedig mégsem hazugsáról van szó, akkor azzal a meglehetősen szomorú ténnyel kell szembesülnünk, hogy az oktatásért felelős államtitkár már-már Schmitt Pál-i magasságokba emelkedett, azaz aláír bármit, amit elé raknak, mégpedig annak elolvasása nélkül. Ebben az esetben - kivételesen - szerintünk a hazugság a jobbik eset.
Nem lesznek tömeges iskolabezárások, nem lesznek tömeges pedagógus elbocsátások
Ezek a meglehetősen sommás kijelentések szintén a "Megújul a magyar tanügy" címmel rendezett konferenciát követő sajtótájékoztatón hangzottak el. A valóságban azonban a tervezett változtatások miatt összességében 14 ezer pedagógus elbocsátásával, valamint 633 feladatellátási hely megszünésével számolnak az oktatási államtikárság munkáját segítő szakemberek. Az okok között persze sajnos találni olyat is, ami a kormánytól teljesen független, ez pedig a gyereklétszám csökkenés. De ehhez hozzá lehet csapni a tankötelezettség leszállítását, a felső tagozatos osztályok összevonását, valamint a jelenlegi, 2+2 éves szakképzést felváltó, 3 éves rendszer bevezetését. Azt persze még nem tudni, hogy egészen pontosan mennyi lesz a végső szám, az viszont nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a "tömeges" jelző használata mindenképpen indokolt.
Nem lesz több képzetlen fiatal
Annak ellenére, hogy az államtitkárság folyamatosan azt hangoztatta, hogy ez a lépés egy nehéz helyzetre, jelesül a notórius évismétlők problémájára jelent majd megoldást. Ők ugyanis eldönthetik majd, hogy tovább szenvednek az iskolapadban vagy inkább kilépnek a nagybetűs életbe és munkába állnak. Ezzel szemben a háttéranyag világosan kimondja, hogy a döntés bizony azzal a kellemetlen következménnyel járhat, hogy megnövekedik a semmiféle képzettséggel nem rendelkező fiatal pályakezdők aránya. Feltehetőleg mindenki számára egyértelmű, hogy ilyen kvalitásokkal (illetve azok teljes hiányával) nem sok esélyük lesz a munkaerő piacon. Persze lehet, hogy a kormány újabb közmunka programokat indít majd kifejezetten a bármiféle szakmai tudás, valós képzettség nélküli, mindössze 16 éves kamaszok számára.
A tanárok terhelését mérsékelni kell
Bár a kormány, illetve az oktatásért felelős államtitkárság kezdeti tervei a pedagógusok heti 22 órás terhelését 19-21 órára akarta csökkenteni, most nagyon úgy néz ki, hogy - az egész napos iskola bevezetése miatt - 32 lesz a heti kötelező. Ez önmagában még nem is lenne akkora katasztrófa, csak hogy még mindig nem lehet tudni, hogy mikor kerül végre bevezetésre az a bizonyos 200 ezer forintos kezdő tanári fizetés?
A dolog pikantériája, hogy az erre irányuló ígéretét Hoffmann Rózsa első körben szintén egy-az-egyben letagadta, később pedig rutinosan csúsztatva nyilatkozott a fizetés emelést firtató kérdésekre.
Nem is lehet kétséges: újabb nehézsúlyú bajnokkal gyarapodott a Pinokkió-díjasok csapata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
