Az Európai Bíróság egy újabb Magyarországot érintő ügyben tárgyalt. A pert a Magyar Állam kezdeményezte az Európai Bizottsággal szemben, mert az kifogásolta, hogy hazánk az EU-alapokból kapott egyes támogatások elszámolásakor az áfát is az érvényesíthető kiadások közé sorolta. Az összeg jelentős, amelyet a központi költségvetésből kell kigazdálkodni.
2012. szeptember 20 -án a Bíróság meghozta ítéletét,amelyben elutasította a Magyar Állam keresetét, ami két infrastrukturális nagy projekthez kapcsolódóan uniós forrásból támogathatónak szerette volna elismertetni a szerinte „nem megtérülő” általános forgalmi adót.
Mivel azt még nem tudni, hogy miből akarja kigazdálkodni a kormány a szóban forgó összeget (körülbelül 10 milliárd forint), könnyen lehet, hogy nem nyugszik bele az ítéletbe és fellebbez. Ezzel a lépéssel a jelenlegi költségvetést ugyan nem terheli meg, de a következő ítélet az aktuális büdzsét nagy valószínűséggel már igen. Tehát bármi is történik, Magyarország így is úgy is veszíteni fog. A kérdés csupán az, hogy mikor.
Elszámolták és átértelmezték
A probléma két kiemelt projekt miatt van, amely az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítéséhez és a Kelenföld-Székesfehérvár-Boba vasútvonal átépítéséhez kapott strukturális támogatások elszámolásához kapcsolódik. Ezt a két projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból finanszírozta a kormány.
A támogatás összegének meghatározása kapcsán a projekt költségeihez kapcsolódó áfa összegét is költségként kívánta a magyar állam elszámolni. Ezt azonban egy 2010-es határozatában elutasította az Európai Bizottság. Ezt a határozatot támadta meg Magyarország az uniós törvényszék előtt.
A vita elsősorban a támogatást szabályozó uniós rendeletek értelmezése körül folyt. Ezek ugyanis kimondják, hogy a Kohéziós Alapból nem lehet támogatni a visszaigényelhető áfát. Ezzel szemben a magyar álláspont szerint a nagy projekt kedvezményezettjeként szereplő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – az uniós és a hazai áfa-szabályokkal összhangban – nem adóalany, vagyis nem igényelheti vissza a rá áthárított előzetesen felszámított adót. Az ilyen vissza nem igényelhető áfát tehát támogatásra alkalmasnak kellene tekinteni.
A Bizottság azon az állásponton van, hogy nem adhatott volna a kormány annyi pénzt, amennyit adott, mivel szerintük az visszaigényelhető. Azaz az állam olyan pénzt is adott a vállalkozónak, amit visszaigényelve megduplázhat.
Nem az első, de biztosan nem is az utolsó eset
Talán nem meglepő, hogy a kormány ilyenfajta leleményessége elszámolási ügyekben nem az első. Sőt, az utóbbi időben megszaporodtak az Európai Bíróság előtti adóügyeink, amelyek a beruházások elszámolásaihoz kapcsolódnak.
Legutóbb például az áfa-levonási jog feltételeinek magyarországi korlátozása miatt ítélte el az Európai Bíróság hazánkat, melynek következtében több százmilliárd forintos hiány keletkezett a költségvetésben. Az ítélet hatására az áfa-törvényt is módosítani kellett, és az új rendelkezések mindenki számára egyformán hátrányos szabályokat vezettek be.
Az állami támogatásokkal kapcsolatos áfa-levonási jogot érintette egy korábbi bírósági eset is (a „PARAT" ügy), ahol az Európai Bíróság szintén a magyar áfa-szabályok uniós jogba ütközését állapította meg. Itt azokat a szabályokat kellett módosítani, amelyek nem tették lehetővé az áfa-levonási jog teljeskörű gyakorlását az olyan beszerzésekkel kapcsolatban, amelyek állami támogatásból valósultak meg.
Ítélet és következmények
Miként az Európai Bíróság közleménye hírül adja, a Törvényszék csütörtöki ítéletében elutasította Magyarország kereseteit, helyt adva a Bizottság érvelésének, miszerint az érintett beruházásokhoz kapcsolódó áfa a későbbi használói díjfizetésekből megtérül és ezért az uniós forrásokból nem támogatható kiadásnak minősül:
„A Törvényszék szerint ugyanis Magyarország azon döntése, hogy az érintett nagy projektekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat több, a magyar állam ellenőrzése alatt álló közjogi szervezet, illetve projektfelelős között megosztják, nem változtatja meg a projektekhez kapcsolódó beruházásokkal összefüggő költségek, ideértve az ezek megvalósítása során megfizetett áfa támogathatóságának megítélését."
A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogi kérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani az Európai Bírósághoz
A 2010-ben indult per az Európai Bíróság elsőfokú fóruma, az Európai Törvényszék előtt folyt. Mivel a Törvényszék első fokon elutasította a magyar állam keresetét, még mindig van mód a jogorvoslatra az Európai Bíróság előtt.
Mivel azt még nem tudni, hogy miből akarja kigazdálkodni a kormány a szóban forgó összeget, könnyen lehet, hogy nem nyugszik bele az ítéletbe és fellebbez. Ezzel a lépéssel a jelenlegi költségvetést ugyan nem terheli meg, de a következő ítélet az aktuális büdzsét nagy valószínűséggel igen, körülbelül 10 milliárd forinttal. Tehát bármi is történik, Magyarország így is úgy is veszíteni fog. A kérdés csupán az, hogy mikor.
