Változnak az idők - jövő évtől az idősebbek adhatják át (munka)helyüket a 25 év alattiaknak.
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatára – módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig ne kelljen szociális hozzájárulási adót fizetnie, legfeljebb 100 ezer forint bruttó bér esetén. A módosító indítvány a kormány munkahelyvédelmi akciótervéhez kapcsolódik.
A szándék, hogy segítsük az alulfoglalkoztatott 25 év alatt korosztályt a munkához jutásban, fontos és támogatandó, azonban a megvalósítás katasztrofálisra sikeredett: könnyen kijátszható, visszaélésekre adhat alkalmat, ráadásul csak újabb problémákat generál. Ha nem jönnek létre új munkahelyek (és ugyan mi tenné lehetővé a gazdaság jelenlegi állapotban új munkahelyek teremtését), akkor a fiatalok a 25 év feletti munkavállalók állásait szerezhetik meg, hiszen a kedvezmények erre ösztönzik a munkaadókat. Ebben az új Munka törvénykönyve hathatós segítséget biztosít a költségeiket csökkenteni igyekvő, szorult helyzetben levő vállalkozásoknak. De mi lesz az állásukat elvesztő 25 év felettiekkel?
Mi úgy látjuk, a szélesebb bázisra helyezett, általánosan bevezethető, a munkavállalók minden csoportját érintő járulékkedvezmények adnának lehetőséget a magasabb foglalkoztatás eléréséhez.
Az országgyűlés költségvetési bizottsága 2012. szeptember 20-án módosító indítványt nyújtott be a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósításához szükséges törvényhez. A javaslat szerint:
„A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében."
A módosító javaslatot (miként a törvényt is) a parlament megszavazta. Miközben meggyőződésünk, hogy a jogalkotó jó szándékkal és a pozitív cél elérése érdekében fogalmazta meg javaslatát, ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy nem számolt az azzal járó problémákkal.
Ez a terv vajon valóban új munkahelyek teremtésével segíti munkalehetőséghez a 25 év alatti fiatalokat? Vagy e korosztály foglalkoztatási mutatóit egyszerűen csak „(munka)helycserével” javítja a kormány? A 25 év felettiek munkahelyét milyen munkahelyvédelmi akcióterv védi meg?
Munkaügyi csiki-csuki
A korábban hátrányos helyzetben lévő dolgozói csoportok – azáltal, hogy igen jelentős járulékkedvezményt kapnak utánuk foglalkoztatásuk esetén – más, jelenleg kevésbé nehéz helyzetben lévő dolgozóktól fogják „elvenni” a munkalehetőséget. A kedvezményezett életkorba nem tartozó munkavállalói csoportok könnyen hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Az új Munka törvénykönyve ugyanis rugalmasabbá tette a jogviszony megszüntetési szabályait (egyszerűbb elbocsájtani a munkavállalókat). Így aztán önmagában a járulékkedvezmények hatásaként jelentősen több munkahely nem jön létre, csak a munkanélküliségi eloszlás strukturálódik át a korábbi korcsoportokról más társadalmi rétegek felé.
A kedvezményeket igénybe venni szándékozó, költségérzékeny munkáltatók nem csak az üres álláshelyeiket töltik majd fel a kedvezményre jogosító új munkavállalókkal, hanem kifejezetten a kedvezmények igénybevétele miatt hajthatnak végre cserét. Magyarul, a valamilyen ürüggyel elbocsájtott (kedvezményre nem jogosító) munkavállaló helyét töltik be kedvezményre jogosító munkavállalóval.
Mi úgy látjuk, jelen intézkedés hatására a munka világából kikerülő munkavállalók hátrányosabb helyzetben vannak abból a szempontból, hogy a már kialakult egzisztenciájuk – család, gyermekek, ingatlanfenntartás, stb. – a jövőben bizonytalanná válik. Ez a probléma a 25 év alatti korcsoportnál is fennáll/fennállt ugyan, ám az ő esetükben egyrészt kisebb a családosok, már meglévő egzisztenciával rendelkezők aránya, másrészt – éppen a család hiánya miatt – nagyobb mobilitási hajlandósággal/lehetőséggel bírnak. Emellett az ő esetükben még gyakran van/volt lehetőség a családon belüli (pl. szülői) támogatásra, ez a 30-as, 40-es korosztálynál már nemigen merül fel, sőt, az ő esetükben inkább már a szülők szorulnak támogatásra.
Könnyen kijátszható, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen
A fentiek mellett – figyelembe véve a magyar társadalom „találékonyságát” – számítanunk kell arra is, hogy a foglalkoztatók vissza fognak élni a kérdéses új szabályokkal (pl. a kisebb családi vállalkozásoknál a szülők helyett a gyermekek lesznek munkavállalóként bejelentve, az ellátandó munkakörök legtöbbje „betanított munkás” kategóriában kerül a nyilvántartásba stb.). A visszaélések elkerülése érdekében az ellenőrzés vagy megoldhatatlan lesz, vagy rendkívüli erőfeszítéseket igényel a jövőben. Nem szabad elfelejteni, hogy a munkavállalók egy része 2012-ben nem a nagyvállalatok telephelyein, az üzemcsarnokokban és termelőszövetkezetek földjein, épületeiben találhatóak meg. Azaz: személyes ellenőrzésük gyakorlatilag lehetetlen.
Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag működésképtelenné tették a munkaügyi felügyeletet a leépítésekkel és azzal, hogy beintegrálták őket a Kormányhivatalba, ahol azt sem tudják, eszik-e vagy isszák a munkahelyvédelmet és ellenőrzést. Így aztán könnyen előfordulhat, hogy az egy millió huszonöt év alatti munkavállaló országa leszünk.
Tovább is van...
Ha mindez nem lenne elegendő, további aggályok is felmerülnek bennünk ezzel kapcsolatban:
Ki fog foglalkozni a 25 év feletti, e törvény miatt munkanélkülivé váló rétegek problémáival? Ki tudja azt ellenőrizni, hogy a kisvállalkozásokban valós foglalkoztatás történik, vagy csak költségoptimalizálás? Mennyiben változnak a foglalkoztatás esélyei e törvény hatására, ha nincs továbbfoglalkoztatási kötelezettség? Mi történik, ha a 25 év feletti a kedvezményezett időszak alatt betölti a 25. életévét? Mi lesz a magasabban képzett 25 év alatti munkavállalóval? Nem álláshoz segítjük, hanem segédmunkást „képzünk” belőle?
Lehetne másképpen is
Könnyen belátható, hogy egy szélesebb bázisra helyezett, általánosan bevezethető, a munkavállalók minden csoportját érintő járulékkedvezmények adnának lehetőséget a magasabb foglalkoztatás fenti problémáktól mentes, adott esetben valódi eléréséhez.
