Míg az Alkotmánybíróság korábban elutasította az alkotmányos jellegű szabályok felülvizsgálatát, addig - a bírói nyugdíjazást követően - ismét ebbe az irányba tett egy lépést azzal, hogy kimondta: az Alaptörvény részét képező külön szabályok közül a nem átmeneti jellegű rendelkezések a jogállamiságot sértőek, valamint sértik az Alaptörvény általános szabályait és elveit. Ezek között szerepelt a választói regisztráció alkotmányosságát megteremteni célzó szabály is.
Bár a híradások csak a választói regisztráció alkotmányosságát biztosítani célzó rendelkezés "kilövésével" foglalkoztak, ez a határozat sok szempontból érdekes. Egyrészt az Alkotmánybíróság ismét olyan döntést hozott, amellyel különböző alkotmányos szintű szabályokat mért össze, ismét elmozdulva az alkotmányos szabályok felülvizsgálhatatlanságát kimondó korábbi gyakorlatától.
Másrészt, így az Ab előtt két út áll. Bátor lépésként általában kimondják, hogy a regisztráció sérti az általános választójogot, ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, így semmilyen körülmények között nem vezethető be egy ilyen szabályozás.
A másik út, hogy pusztán az alkotmányos szintű felhatalmazás hiányára hivatkozva mondják ki a törvény alaptörvény-ellenességét. Ez nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy mégis beírjanak egy ilyen szabályt az Alaptörvénybe - mi úgy látjuk, a nagyobbik kormánypárt egy ilyen forgatókönyvvel számol.
A döntés számos elemet érint
Az Ígyírnánkmi blog kiváló gyűjtése is bemutatja, az Ab-határozat számos kiemelkedő fontosságú rendelkezést érint, így többek között az önkormányzati döntések feletti felügyelettől kezdve az MSZP-t "megbélyegző" rendelkezéseken át, az egyházak országgyűlési minősítéséig. Mindezek részletes elemzése külön blogok tárgya lehet. A leginkább közérdeklődésre számot tartó azonban a választási szabályrendszert érintő elem, így - a határozat elvi jelentősége mellett - mi is azzal foglalkozunk részletesen.
Egy újabb alkotmányos szabály felülvizsgálata
Az Alkotmánybíróság 2010-es döntésében rögzítette, hogy az alkotmányos szabályok nem lehetnek alkotmányellenesek, így azok felülvizsgálatára sem jogosult az Ab. Ettől a formalista megközelítéstől már idén nyáron elmozdult az Ab. A bírák nyugdíjazásával kapcsolatos döntésről (mert erről van szó) mi is írtunk.
Ezeket, a 2012 nyarán még csak félve megtett, totyogó lépéseket folytatta az Ab az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseivel kapcsolatos döntésében is. Figyelmen kívül hagyta, hogy az Alaptörvény 1. módosítása szerint az Átmeneti Rendelkezések az Alaptörvény részélt képezik. A jogállamiság elve alapján kiemelte, hogy a nem átmeneti jellegű rendelkezések - amelyekkel a törvényalkotó meg akarta kerülni az Alaptörvény módosítására vonatkozó rendelkezéseke - az alaptörvénnyel ellentétesek.
Ez a megoldás azért érdekes, mert így egy jogvédő Alkotmánybíróságnak újabb jogalapot adott arra, hogy két alkotmányos szabály összemérhessen: azaz ilyen alapon, ha az Alaptörvénybe is foglalják a választói regisztrációt, az Ab ezekre az elvekre hivatkozva kilőheti azt.
Bátor lépés - hátsó lépcsővel?
Az Alkotmánybíróság azonban egy "menekülő utat" is hagyott magának: azzal ugyanis, hogy a választói regisztráció alkotmányos alapját megteremtő szabályt a jogállamiság sérelme miatt "kilőtte", megnyitotta annak a lehetőségét, hogy a regisztráció intézményét az alkotmányos felhatalmazás hiánya miatt kaszálhassa el.
Azaz: ha ezt az utat választja az Ab, akkor nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy az Alaptörvény egyik - menetrendszerinti, félévenkénti - módosításával beleírják az Alaptörvénybe ezeket az alapokat.
Ekkor mindjárt más lehet a leányzó fekvése: bár a 2012 decemberi döntés megnyitotta az utat a tartalmi alkotmányos összevetés előtt, de egy kevésbé bátor Ab már másként is dönthet.
Márpedig a fenti döntés miatti jogalkotási kényszer időigényére figyelemmel már egy másik Ab dönt, ha ismét elé kerül az ügy. (Ahogyan azt már korábban is megírtuk, 2013 elején két, markáns nézetrendszerrel rendelkező bíró megbízatása szűnik meg, akik közül az egyiket egy jelenlegi kormánypárti képviselővel váltanak fel.)
A választói regisztráció ügye még nem futott le...
Márpedig a választói regisztrációról rendelkező törvény ügyében még nem döntött az Ab. Az Alaptörvény szerinti harminc napos határidő január elején jár le. Az Ab előtt két út áll. A bátor lépés esetén általában kimondják, hogy a regisztráció sérti az általános választójogot, ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, így semmilyen körülmények között nem vezethető be egy ilyen szabályozás.
A másik út, hogy pusztán az alkotmányos szintű felhatalmazás hiányára hivatkozva mondják ki a törvény alaptörvény-ellenességét. Ez nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy mégis beírjanak egy ilyen szabályt az Alaptörvénybe - mi úgy látjuk, a nagyobbik kormánypárt egy ilyen forgatókönyvvel számol.
Így a választói regisztráció még egyáltalán nem bukott el, történetének újabb fejezeteire lehet számítani.
