Alig egy hónapja, hogy az országgyűlés elfogadta a 2013-as büdzsét, máris a szétesés jeleit mutatja. A nyári kapkodást követően rekord számú változtatás és módosítás után a három Matolcsy-csomag segítségével végül megszületett a nagy mű, de lehet, nem ússza meg utólagos módosítások nélkül.
A kormánypárt is számolt azzal, hogy több ponttal is probléma lehet - leginkább a Matolcsy-csomagok bizonytalan tételeivel, mint például a pénztárgépek összekötése a NAV rendszerével -, ezért egy közel 600 milliárdos biztonsági puffert helyezett el a 2013-as költségvetésben. Most azonban úgy néz ki, hogy ez a biztonsági tartalék is kevés lehet abban az esetben, ha a legtöbb kockázat bekövetkezik.
Bár két hete még mi is arról írtunk, hogy van esélye egy választási költségvetésnek, és egy év végén elkezdődő osztogatásnak. Ilyen körülmények között azonban nehéz elképzelni a osztogatásokat - hacsak azokat nem a szolgáltatók irányába próbálja terelni a kormány.
Már az első Matolcsy-csomag elfogadásakor látszott, hogy a kormány bár elkötelezett a deficitcél teljesítése mellett, a trükközéseknek köszönhetően - közvetlenül nem a lakosság vállára pakolják a terheket, illetve azokat szétaprózzák - nagyon bizonytalanná vált a 3 százalék alatti hiánycél teljesülése. Ennek érdekében bejelentettek egy második és harmadik Matolcsy csomagot is, amelyek már emlékeztettek a korábbi unortodox intézkedésekhez.
A legtöbb problémára a közgazdászok már akkor felhívták a figyelmet, de a kormány többnyire ezeket a vélemények még akkor is félresöpörte, ha azok számításokkal alátámasztott érveket tartalmaztak. Ennek ékes példája a Magyar Államkincstárra (MÁK) kivetett tranzakciós illeték, ahol a kormány legalább dupla bevétellel számol, irreálisan.
De a bizonytalan tételek között olyan kockázatokat is találunk, mint például a jól hangzó gazdasági kifehérítés, amely mögött komoly számolgatást biztos nem találunk, de a kormány még is úgy számol, hogy ebből a tételből is bejön 60 milliárd forint. A legtöbb kormányzati intézkedés például biztosan nem járult hozzá a feketegazdaság visszaszorításához, gondoljunk csak az áfa-emelésre, a különadókra, vagy önmagában véve a bizonytalanságra építő gazdaságpolitikára.
A rezsicsökkentésnek is komoly hatása lehet. Úgy néz ki, hogy a kormány kénytelen a távhőszolgáltatókat kompenzálni, ennek összege pedig 52 milliárd forintra tehető - ez amúgy nagyobb, mint amekkora összeg található a Portfolio.hu által készített összeállításban.
Kérdés az is, hogy mi lesz a pedagógus-életpályamodell bevezetésével. A Matolcsy-csomagok után úgy tűnt, hogy ennek bevezetése 2014-re tolódik, azonban az év elején egyre többször lehetett hallani arról, hogy talán már szeptemberben mégis lesz tanári béremelés. Kétségtelen, hogy a Fidesznek szükséges lenne erre a választási kampányhoz.
A makropálya sem stabil. A kormány optimistán 0,9 százalékos növekedéssel számol, miközben a legtöbb elemzőház stagnálás és 0,5 százalékos érték közé teszi az idei gazdasági növekedést.
Ami már biztos bukta
Az egyik legkockázatosabb tétel volt az e-útdíj bevezetése, amely a múlt héten az egyetlen pályázó visszalépésével meg is bukott. A nyertes cég 20 milliót bukott a visszalépéssel, de úgy néz ki, még is jobban járt, mintha egy esetleges csúszás miatt több mint 100 milliós, vagy akár milliárdos kötbért fizetett volna. Viszont a költségvetés bukott 100 milliárd forintot, mivel már nincs idő egy újabb pályázat lebonyolítására, majd a rendszer elkészítésére ez év közepéig.
Orbán Viktor a hírre feldúltan úgy reagált, hogy pályázat nélkül, az állam fogja kiépíteni az e-útdíj rendszert. Mi ugyan nem tudjuk, hogy ezt hogyan lehet törvényesen megcsinálni, de ez korábban sem volt akadály - majd meglátjuk, mi lesz ebből.
Úgy néz ki, hogy egy másik nagy tétel, a pénztárgépek NAV-rendszerrel való összekötése is "besült". Maga Matolcsy György is beismerte az év elején, hogy nagy valószínűséggel csúszni fog a rendszer bevezetése, ráadásul a kiépítés és az üzemeltetés sem kevés költséggel jár. A csúszás itt is milliárdokat, vagy tízmilliárdokat jelent, ráadásul az adóelkerülés problémáját nem oldja meg a rendszer.
Ami összejött
Az 2012-es összesített pénzforgalmi hiányszám 607 milliárd forint volt, ezzel összejött a 3 százalék alatti hiány. (A 2012-es recesszió pontos értékét még nem ismerjük, de az utolsó negyedévben már nem nőhet annyival a visszaesés, hogy a kockáztassa a hiánycél teljesülését.) A hiánycél teljesülésében természetesen nem meglepő a 2012 előtt, illetve az év közben bevezetett intézkedéseknek - megszorításoknak - köszönhetően nem volt nehéz dolga a kormánynak.
Mire számítunk?
A költségvetési döntéseket nagyban meghatározza Brüsszel. Amennyiben az ország nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor a kormánynak nem lesz mozgástere, és osztogatás helyett kénytelen lesz további kiigazító intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy ne legyen probléma sem az idei, sem a jövő évi büdzsével.
Abban az esetben, ha kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány szabad kezet kaphat, amelynek csak a fent felsorolt negatív hatások szabhatnak gátat. Választás ide vagy oda, a Fidesz azt mégsem engedheti meg magának, hogy jövőre összejöjjön egy 4-5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány, mert annak súlyos következménye lenne, és Magyarországnak komoly büntetéssel kellene szembenéznie.
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a Fidesz úgy próbál meg osztogatni, hogy közben a szolgáltató szektortól próbál meg további pénzeket elvonni. Így talán nem borul fel az egyensúly. Egy valami biztos: bizonytalanságban idén sem lesz hiány.
