Senki sem gondolta, hogy valaha is összeáll, de végül 2012. december 10-én az országgyűlés elfogadta a 2013-as költségvetést. Rengeteg víz folyt le azóta a Dunán, amióta júniusban nagy vállveregetés mellett elfogadták a következő évi büdzsé tervezetét. Kár volt ennyire sietni, mi ezt már akkor megírtuk.
A költségvetési tervezetet azóta már ki lehetett dobni a kukáka, annyi változtatásra volt szükség. Októberben Matolcsy György bejelentett két megszorító csomagot, majd novemberben még egyet, de az Európai Unió jelentése alapján a bizonytalan tételekkel a deficitcél így is csak egy évig teljesíthető. Mindeközben a gazdasági kilábalást a teljesen rossz struktúrára felépülő csomagokkal megölte a kormány.
A költségvetés fő számait is át kellett írni, ráadásul mindezt érdemi parlamenti vita nélkül.
Egy kicsit ronda, egy kicsit büdös, de legalább a miénk. Nyugodtan el lehetne mondani ezt az idei büdzséről is. Hihetetlen sebességgel fogadták el a költségvetési tervezetet, majd ősszel rengeteg kapkodás árán, de végül formát öltött a 2013-as büdzsé. Csakhogy a nyáron elfogadott sarokszámok ekkor sem stimmeltek, ezeket is felül kellett írni.
A két, majd három Matolcsy-csomagnak meg lett az ára: az Európai Unió, ha nagyon nehezen is, de elfogadta a 2013-as deficitcél teljesülését, azaz Brüsszel is elismeri, hogy teljesülni fog a maastrichti-kritériumokban foglalt 3 százalék alatti hiánycél. Biztos ami biztos a 2014-es várakozásokkal kapcsolatban már jóval pesszimistábbak, így kérdéses, hogy Magyarország kikerül-e a túlzottdeficit-eljárás alól. Ha rengeteg megszorítás árán is, de egyszer sikerül elérni a 3 százalék alatti költségvetési hiányt.
A fő számokat összefésülték az Európai Unió által előrejelzett számokkal, kivéve a GDP-bővülést. Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium itt is lejjebb vitte a várakozásokat, a 0,9 százalékos növekedés még mindig jóval magasabb, mint az Unió által előrejelzett 0,3 százalékos bővülés.
Pozitívnak mondható, hogy a kormány végre számol a kockázatokkal is, és az Országvédelmi Alapot az eredetileg tervezett 100 milliárd forint helyett 400 milliárd forinttal tőkésíti fel. Ekkora puffer már elegendő lehet egy kisebb negatív sokkhatás fedezésére.
Akad itt megszorítás is
A hétfőn elfogadott módosítások keretében 60 milliárd forinttal több jut gyógyszertámogatásokra, viszont az eredetileg tervezett 30 milliárdos közműadónak a kétszerezését, 60 milliárd forintos bevételt várnak a kasszába. Így a három Matolcsy-csomag együttes hatása már 884 milliárd forintra duzzadt, bár a tényleges bevételek ennél jó pár száz milliárd forinttal alacsonyabbak lesznek.
Egy salátatörvény keretében a stabilitási törvényt is módosították. A módosítás értelmében a törvény a korábbi 2,2 helyett 2,7 százalékos deficitcélt ír majd elő 2013-ra. A kormány nem csak a 2013-as, hanem a 2012-es és 2014-es hiányszámokat is módosította, azaz nem tettek mást, mint a konvergencia programban kőbe vésett számokat egyszerűen átírták.
Az érdemi vita megkerülése, a parlamentarizmus megcsúfolása
A költségvetési törvények elfogadása az egyes parlamenteknek a végrehajtó hatalommal szembeni egyik legerősebb jogosítványa: így ugyanis a törvényhozás felügyeli azt, hogy mire és mennyit költhet a közigazgatás. Éppen ezért nem csoda, hogy a modern demokráciákban kiemelten szabályozzák a költségvetési törvényjavaslatok elfogadásának a rendjét. Az erős garanciákkal szabályozott rendszer a nyílt viták révén a kormányzat ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze. Ez így volt Magyarországon is.
A költségvetési törvényjavaslatot alapos viták után fogadta el az országgyűlés egy többolvasatos eljárásban. Egy 2012. november 9-én kihirdetett törvény azonban mindezt felszámolta: gyakorlatilag lehetővé tette, hogy uniós kötelezettségre és a gazdasági nehézségekre hivatkozva az utolsó pillanatban is gyökeresen átírják a költségvetési törvényt. Már korábban is írtunk a parlamentarizmus végéről, ez azonban már annak a teljes kivéreztetése: az, hogy az utolsó pillanatban, a korábbi vitákat mintegy zárójelbe téve és feleslegessé nyilvánítva átírható a törvény, egyértelműen jelzi, hogy az országgyűlésnek a gombnyomáson kívül más feladata mára nagyon nincs ezen a kiemelkedő fontosságú területen.
Még mindig optimisták
A 0,9 százalékos növekedés nyugodtan nevezhető túlzottan optimistának, még akkor is, ha a bázisérték jóval alacsonyabb az idei visszaesés miatt. A bankadó változatlan mértékben való benntartása, sőt "örök időkre való véglegesítése" a külföldi nagybankokat stratégiaváltásra sarkalja. A gyengébb jövedelmezőség miatt a hitelkínálat változatlanul alacsony marad, ráadásul a bankok a kamatmarzson keresztül próbálnak minél kisebb veszteséget realizálni. Ilyen belső környezetben elképzelhetetlen a növekedés.
A legtöbb előrejelezés 0 és 0,5 százalék közé teszi a jövő évi GDP bővülést, de vannak akik már 2013-as növekedésben sem bíznak. Az irányt jelentősen befolyásolja majd az Unió növekedési pályája is: csak és kizárólag akkor képzelhető el 0,9 százalékos növekedés, ha beindulna egyfajta konjunktúra az Unió területén belül, ennek viszont csekély esélye van.
A gyengébb növekedés miatt szükség lesz a beépített tartalékokra. Ráadásul a kormány az IMF-megállapodás elmaradásának negatív hatásaival sem számol: amennyibe nem lesz védőháló, jóval magasabb hozamok mellett tudjuk refinanszírozni a jövőre lejáró adósságállományokat, a magasabb kamat pedig magasabb költségvetési kiadást jelent.
A túlzott optimizmussal a fideszes Költségvetési Tanács is egyetért, és a növekedési kilátások koránt sem olyan jók, mint ahogy azt a kormány elképzeli.
További változások
A múlt hétfőn elfogadott módosítok értelmében az önkormányzatok támogatása 34,6 milliárddal csökken, és a korábbi döntéseknek megfelelően az uniós támogatások önrésze is csökken, 145 milliárd forinttal. A kieső forrásokat intenzívebb forrásfelhasználással próbálják kompenzálni.
Az elfogadott költségvetésben az adóintézkedések hatásai is módosultak, ezt az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Matekból egyes
Többször is megfogalmaztuk már, hogy a kormány gazdaság-, adó- és költségvetési politikája nem következetes, és ad hoc döntésekkel faragják a különböző intézkedéseket. A fénysebességgel elfogadott költségvetési tervezet, majd annak többszörös módosítása - az eredeti tervből gyakorlatilag semmi sem maradt - ennek szép példája. A kockázatokat már nyáron látni lehetett, de egészen október elejéig a kormány semmibe vette ezeket.
Matolcsy Györgyöt ezek után nem nehéz osztályozni: tündérmeséből ötös, matekból egyes. Még akkor is, ha teljesül is a jövő évi deficitcél. Mert ez nem az ő érdeme, hanem annak köszönhetjük, hogy az Unió pórázon tartja a Fideszt. Ha 2010 óta rendes gazdaságpolitikát "csináltak" volna, nem lett volna szükség ennyi megszorítócsomagra.
