„Történelmi jelentőségű” elnökségi ülést tartott az MSZP Kolozsvárott. Valóban lényeges eseményről van szó, hiszen több fontos dolog is történt: Mesterházy Attila bocsánatot kért a 2004-es népszavazáson „rosszul feltett kérdésre adott rossz válaszért”, a szocialisták bemutatták új nemzetstratégiai programjukat, és az sem mellékes, hogy az MSZP és az RMDSZ (helyesebben a két párt alapítványa, de értjük miről van szó) együttműködési megállapodást írt alá. Ez utóbbi egyértelmű üzenet a Fidesznek, akivel a romániai magyar párt kapcsolata egyre rosszabb.
Korai lenne még messzemenő következtetéseket levonni a jövőre nézvést, de az tény, hogy a szocialisták (miképp Markó Béláék) lépése gesztusértékű. Nem túl gyakori a magyar belpolitikai életben, hogy egy utólag rossznak gondolt döntésért az adott politikai erő felvállalja a felelősséget és bocsánatot kérjen. Ez még akkor is igaz, ha Mesterházy dolgát némiképp könnyíti, hogy az egész 2004-es népszavazási ügyet a közvélemény leginkább a pártjából már eltávozott Gyurcsány Ferenc számlájára írja.
Végezetül azt is ki kell emelnünk, hogy a szocialisták, akik az elmúlt években teljes egészében elengedték a határon túli kérdéseket, most felhívják arra a figyelmet, hogy nemzetstratégiai kérdésekben nem csak a jobboldalnak, de a baloldalnak is lehet, sőt kell hogy legyen véleménye.
Kérdés persze, hogy elegendő lesz-e ez a határon túli magyarok szemében hitelüket vesztett szocialistáknak arra, hogy ezen változtatni tudjanak.
Gesztus és politika
„Hibát követtünk el. 2004-ben a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáson a rosszul feltett kérdésre rossz választ adtunk. Hozzájárultunk ahhoz, hogy Magyarországon és a Kárpát-medencében fokozódjon az ellenségesség, a bizalmatlanság, a rossz hangulat. Ezzel kapcsolatos bocsánatkérésünket méltó helyen és méltó módon kívántuk megtenni: ezért is látogatott el az MSZP elnöksége testületileg Erdélybe."
Ezekkel a mondatokkal kezdte Mesterházy Attila beszámolóját a január közepén tartott kihelyezett elnökségi ülésről. Azt mindenképpen érdemes leszögezni, hogy ez a gesztus a szocialisták részéről mindenképpen üdvözlendő, hiszen ritkán találunk példát arra, hogy egy politikai erő bocsánatot kérjen egy hibáért.
Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy a gesztus mellett egyértelmű politikai megfontolások is állnak a szocialisták „Canossa-járása” mögött. 2010. május 26-án a kétharmados kormánytöbbség elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amelyhez szavazati jogot is rendelt, így 2014-ben számolni kell a (zömében feltehetően levélben szavazó) határon túli magyarok voksaival. Annak ellenére, hogy ez a szám a későbbi mandátumok csak igen csekély hányadát teszi ki, érdemes felvenni a kesztyűt, ha van remény szembeszállni a közhelyekkel.
2004. december 5-e óta ugyanis fel sem merült, hogy ezen a pályán az MSZP labdába rúghatna. A saját nemzetére rendszerességgel „rátörő”, a határon túli magyarokkal egyáltalán nem foglalkozó baloldal képe Magyarországon ma az egyik legerősebben beégett politikai mítosz, amelynek építgetéséből mind a jobb-, mind pedig a baloldal tevékenyen kivette a részét. Mesterházy bocsánatkérése, illetve az újonnan elfogadott nemzetpolitikai program az első lépése lehet annak, hogy ezen a szocialisták változtatni tudjanak.
Nem csak a jobboldal
A bemutatott nemzetstratégiai program nem az abban szereplő konkrét javaslatok miatt érdekes (azok zömében megfelelnek az eddigi szocialista kormányok gyakorlatának), sokkal inkább azért, mert világosan látszik, hogy megalkotásakor a hangsúly azon volt, hogy a Fidesz-féle határon túli politikával állítsa szembe magát.
Az RMDSZ-Fidesz viszony
Végezetül ki kell térnünk arra is, hogy miként befolyásolja ez a Fidesz és az RMDSZ - fokozatosan romló - viszonyát. Az RMDSZ MSZP-hez való közeledése a Fidesz felé leadott jelzésként, függetlenségi szándéknyilatkozatként is értelmezhető. Az RMDSZ azt üzenheti a magyarországi kormánypártnak, hogy „ha nem változtattok, akkor elég erősek vagyunk ahhoz, hogy magunk döntsük el, hogy kivel barátkozunk”.
Azonban egy ilyen együttműködésről született döntés az RMDSZ számára jelentett sokkal nagyobb kockázatot. Hiszen az erdélyi magyarok a legutóbbi közvélemény-kutatások tükrében körülbelül 100 ezer szavazatot hozhatnak a magyarországi választásokon, amely legjobb esetben a mandátumok 3-4 százalékának sorsáról dönthet. Ugyanakkor, ismerve az erdélyi magyarok erős Fidesz-szimpátiáját, az RMDSZ számára problémás lehet túl közel kerülni az MSZP-hez, hiszen saját pályáján veszthet szavazatokat.
Ezzel a lépéssel az RMDSZ a saját bőrét viszi a vásárra, és már a pártalapítványok együttműködése is meglepetésnek tekinthető, komoly feszültséget jelez a Fidesszel való kapcsolatában.
Azonban nem csak az RMDSZ esetén kérdéses, hogy kifizetődő lesz-e az új politika. Azt sem tudhatjuk biztosan, hogy az MSZP szavazói miként értékelik a 180 fokos fordulatot. És az is kérdéses, hogy az MSZP ezzel képes lesz-e arra, hogy a határon túli magyarok szemében elvesztett hitelét valamelyest visszaszerezhesse.
