Az országgyűlés 2013. február 11-ei ülésén elfogadta és várhatóan 2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári törvénykönyv. Bár 2009-ben már sor került egy, a jelenleg hatályos törvényt felváltó szabály elfogadására, az végül nem lépett hatályba.
Bár az új törvény terjedelme a korábbi többszöröse, mégsem egy hatalmas, mindent átfogó új kódex születéséről, hanem a meglévő polgári jog korlátozott modernizációjáról beszélhetünk. Az új szabályrendszer bővítése ugyanis nagyrészt a jelenlegi bírói gyakorlatot építi a törvénybe. Természetesen vannak jelentős változások is. Ezek közé sorolhatjuk a személyi jog átalakítását (azon belül is külön kiemelve a cselekvőképességi szabályok korrekcióját, valamint a személyhez fűződő jogok változtatásait), a családjogi rendelkezések változásait, a dologi szabályok kisebb mértékű átalakítását, a kötelmi jogban a kárfelelősség, az érvénytelenség és a szerződéses viszonyok módosulásait, valamint a végrendeletet előtérbe helyező új öröklési szabályokat.
Bár a parlamenti vita során jelentős változásokon ment át a jogszabály, a törvényhozás végül mégis visszalépett az eredeti módosítási igényekhez képest. Az új törvényt a jogásztársadalom alapvetően pozitívan fogadta, azonban még így is számos "akna" található benne. Ezen írás a törvény nagy terjedelmére tekintettel hangsúlyozottan csak egy gyűjtés lehet: mi a következőkben bemutatott változásokat tartjuk fontosnak kiemelni az új törvényből.
Forrás: www.kormany.hu
A cselekvőképesség átalakítása - reform helyett ráncfelvarrás?
Az új Ptk. leginkább vitatott része a személyi jogi rész (könyv). Itt viszonylag jelentős változásokra került sor, amelyek közül számos elemet erősen vitatnak.
Ezek közül az első és talán legfontosabb a cselekvőképességi szabályok változtatása. Bár az új törvény a hatályos Ptk.-hoz képest jelentős előrelépést jelent, mégis visszalépés a 2009-es módosításokhoz képest. Ahogyan már korábban is megírtuk, az új szabályok a cselekvőképesség teljes kizárását meghagynák (igaz átnevezték teljes korlátozásra, de végül is mindkét módszer eredménye ugyanaz). Visszavennék a cselekvőképesség korlátozását biztosító eszközök körét és alkalmazását. A kodifikáció előkészítéséért felelős miniszteri biztos ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy álláspontja szerint a javaslat keretei eleget tesznek a nemzetközi kötelezettségeknek. Hivatkozott arra, hogy az új szabályok jóval modernebbek a jelenlegieknél, illetve arra, hogy a törvénnyel nem lehet helyrehozni a jogalkalmazási hibákat. Ezzel azt az álláspontot képviselte, hogy a rendszer legordítóbb igazságtalanságait a jogalkalmazó bíróságok kezeljék új törvényi keretek között.
Másként látják azonban ezt a jogvédő szervezetek és egyes fogyatékosságügyi szakemberek, akik szerint az új törvény csak "kozmetikázza a jogfosztást". Álláspontjuk szerint a 2009-ben elfogadott szabályokhoz képest visszalépő rendelkezések ellentétesek az Alaptörvénnyel és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ezért arra kérték a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje normakontrollra az Alkotmánybírósághoz.
A Ptk., mint szájkosár?
Szintén vitatott a Ptk. azon rendelkezéseinek köre, amelyek a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szabályozzák. Bár mindenki üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatához igazodóan a Ptk. rögzítette, hogy a közéleti szereplő többet köteles tűrni, ám vannak olyan jogvédő szervezetek, amelyek úgy vélik, hogy ez a szabályozás nem kielégítő. Annak feltételei ugyanis a jogalkalmazó számára lehetővé teszik, hogy egyes véleménycikkekkel szemben is erőteljesen felléphessen a bíróság. Ez azt jelenti, hogy ha egy sajtótermék el akarja kerülni a személyiségi jogi pereket, akkor kétszer is meg kell gondolnia, hogy milyen hangvételben ír egy közszereplőről. Így az új rendelkezések akár az öncenzúrát is ösztönözhetik.
Az átláthatóság vége?
A Fidesz-kormány első ciklusa alatt (is) a közpénzek költésének erős korlátját az jelentette, hogy az állammal szerződő cégek nem voltak kötelesek kiadni a szerződéseiket, ugyanis jogosan hivatkozhattak üzleti titkaik védelmére. Ezért 2003-ban módosították a Ptk.-t előírva, hogy a közpénzek költésének átláthatósága végett ilyen esetekben nem lehet üzleti titok védelmére hivatkozni. Ezzel megteremtették a szerződések nyilvánosságának elvét, amellyel ellenzéki pártként a Fidesz is élt.
Úgy látszik, hogy ennek az új Ptk.-val vége szakad. Az új törvény ugyanis nem ismeri az üzleti titok védelme alóli kivételként ezt az esetet. Azaz a jövőben ismét megtagadható az állammal kötött szerződések kiadása, amennyiben a fél üzleti titkára hivatkozik. Ez pedig lehetővé teheti, hogy a nyilvánosság kontrollja nélkül talicskázzák ki a közpénzeket.
Igaz, hogy ezzel kapcsolatban a Közigazgatási és Igazságfügyi Minisztérium államtitkára egy homályos ígéretet tett, hogy a kérdést az új szabályozás 2014. március 15-ei hatályba lépéséig kezelni fogják majd egy kétharmados törvényben. Bár az ígéret elhangzott, azonban annak megvalósítását nem kapkodják el, hiszen az információszabadság törvénynek még nincs ilyen tartalmú módosítási javaslata.
Élettársi viszony
Bár a kereszténydemokrata képviselők radikálisabb változást akartak, az élettársi viszony mégis a családjogi (IV. könyv) része maradt, nem egyszerű szerződéses kapcsolatként értelmezve azt. Azonban ki kell emelni, hogy a kormányzat házasságokat ösztönző politikája itt is megjelenik: az élettársi viszony szabályozása jóval kedvezőtlenebb a házassági viszonyban élőkénél.
Sokatmondó, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatát nem illesztették a törvénybe. Egyelőre ez az intézmény a Ptk.-n kívül élhet tovább.
Törvény a törvényben
Az új Ptk. egy másik fontos változtatása, hogy immáron magában foglalja a jelenlegi társasági jogot is. A gazdasági társaságok szabályozása ugyanis sok ponton - a gazdasági élet biztonságának érdekében - szűkebb teret enged a szerződési szabadságnak, mint a Ptk. egyéb részei. Így bár egyértelműen ezek a szabályok is magánjogiak, ezek a specialitások indokolttá tehetik annak külön törvényben való rendezését. Különösen igaz a specialitás a szövetkezeti joganyagra, amely ráadásul szociális vonatkozásokkal is rendelkezik.
Mindezek miatt a kérdéssel foglalkozó szakemberek is ódzkodtak ettől a beépítéstől. Amennyiben a végeredményre tekintünk, akkor végső soron sikerült inkorporálni ezt a szabályanyagot. Igaz, mindezt úgy, hogy a Ptk. III. könyve egyfajta törvény a törvényben, hiszen számos ponton nem érvényesülnek a polgári jog általános elvei és szabályai, és az új joganyag nagyjából a jelenlegi szabályozás logikáját követi.
Kötelmi jog: korrekciós változások
A kötelmi jog szemlélete annyiban változott, hogy míg korábban az egymással azonos "súlycsoportban" versenyző magánszemélyek egymás közötti viszonyaira figyelemmel építette ki a szabályrendszerét, addig az új törvény elsősorban az üzleti élet viszonyait tartotta szem előtt.
Ennek keretében jelentősen átalakították a kárfelelősségi rendszert: a szerződéses károkozás során gyakorlatilag a nemzetközi adásvételeknél érvényesülő modellt vették át. Azaz a szerződés megszegéséért való kárért való felelősség mércéje jelentősen szigorodott, annyiban viszont enyhül a szabály, hogy csak azért a kárért felel annak okozója, amit előre láthatott. Mindezeken túl egyes, korábban külön törvényben szabályozott normákat is ide emeltek, így a termékfelelősség szabályait.
Változtak a szerződési érvényesség - érvénytelenség szabályai, a forgalom biztonsága érdekében gyakorlatilag lerövidültek a megtámadási határidők. Szintén új elem, hogy a zálogjog körében kizárták a német jogterületen népszerű olyan zálogjogokat, amelyek a dolog tulajdonának átruházásával jártak. Bár egyes cégek képviselői jelezték, hogy ez nehezítheti bizonyos, kockázatos tevékenységek finanszírozását, a Ptk.-t elfogadó országgyűlés a forgalom és az adósok biztonságát helyezte előtérbe.
Öröklési jog: szemléletváltás
A Ptk. öröklési szabályai egyfajta szemléletváltást valósítottak meg azzal, hogy a törvényes öröklés helyett a végrendeleti öröklést helyezték előtérbe. Ennek részeként változtak a kötelesrész szabályai, s bővültek a kitagadási okok is. Köztük olyanokkal is, amelyek nehezen értelmezhetőek a jog számára (pl. erkölcstelen életmódot folytat, durva hálátlanság esete). A törvényes öröklés területén alapvetően a házastárs helyzete változott, aki egyrészt örökössé vált, de korábbi széles haszonélvezeti jogait jelentősen szűkítették.
A fentieken túl az új polgári törvénykönyv számos ponton változtatott a jelenleg hatályos joganyagon. Összességében azonban az új törvény mégis inkább egyfajta ráncfelvarrásnak, mint rendszerszerű változásnak tekinthető.
