Sokáig nem lehetett tudni, hogy vajon milyen okokkal magyarázható a jelentős foglalkoztatás növekedés Magyarországon, hiszen a gazdasági teljesítmény lassan már két éve lefagyott, a beruházási ráta és a befektetési kedv pedig soha nem látott mélypontra zuhant. Ráadásul a különböző munkaerő-piaci statisztikák más-más számokat mutattak, és néha jelentős eltérés is megfigyelhető volt a trendek között.
A KSH végül leleplezte, hogy milyen módszertant használtak, és milyen okok húzódnak meg a foglalkoztatás növekedése mögött. 2012-ben 66 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ennek több mint felét a közfoglalkoztatás adta - azt eddig is tudtuk, hogy a közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik a foglalkoztatás bővülésben. Amit viszont nem tudtunk, hogy a KSH a külföldön dolgozók bizonyos csoportját is beleszámítja a foglalkoztatás növekedésébe, amelyet bár statisztikailag nem lehet kifogásolni, hiszen a külföldön munkát vállaló is aktívnak számít, csakhogy gazdaságpolitikai szempontból a migráció, vagy a határon túlra ingázás egyáltalán nem a nevezhető pozitív sikernek.
A külföldi munkavállalás
2012-ben 82,3 ezren jelöltek meg határon túli munkavégzési helyet, akiknek a létszáma 33 százalékkal nőtt az utóbbi évben. A legmarkánsabb csoport közülük is az Ausztriában munkát vállalok, ők majd 30 ezren vannak. A határon túlra ingázásban semmi meglepő nincs, a jóval magasabb munkabérek miatt megéri kijárni külföldre, ráadásul a forint gyengélkedése is jó a munkavállalóknak, amennyiben itthon költik el a megszerzett jövedelmüket.
Mivel a külföldön munkavállalók ugyanúgy aktívnak számítanak, mint a Magyarországon dolgozók, így semmi meglepő nincs abban, hogy bizonyos statisztikai felmérések őket is beszámítják a foglalkoztatottak körében. Azt pedig eddig is tudni lehetett, hogy elsősorban az aktivitási ráta növekedésének volt köszönhető a foglalkoztatás növekedése, hiszen a munkanélküliség egyáltalán nem csökkent a kormányváltás óta - minimális ingadozás volt csak megfigyelhető.
Ez így nem érdem
A kormányzati kommunikáció sokszor hangoztatja, hogy a foglalkoztatás már elérte a válság előtti szintet, de annak összetételéről már egy szó sem esik. Miközben a versenyszférában jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma 2012-ben is - ebben semmi meglepő nincsen, hiszen beruházások hiányában nem lesz új munkahely a vállalati szektorban -, a foglalkoztatáspolitika és a foglalkoztatás-ösztönzés egyre inkább a közmunka irányába tolódott el. A tendenciák és a kormányzati kommunikáció pedig azt sugallja, hogy tovább is a közmunkaprogramot helyezik a középpontba.
A közmunkások és a külföldön munkát vállalók viszont nem fogják kihúzni az országot a kátyúból. Előbbiek keresete a létminimumhoz is kevés, míg utóbbiak külföldön adóznak, külföldön kötnek biztosítást és a pénzük egy részét is külföldön költik el. Így hiába bővül papíron a foglalkoztatottak száma, annak érdemi hatása nem lesz a magyar gazdaságra. Ez a puszta adatokból is látható: bár a foglalkoztatottak száma több mint 100 ezer fővel nőtt a kormányváltás óta, a gazdaság először megfagyott, majd 2012-ben recesszióba zuhant.
A kormánynak tehát nincs különösebb érdeme a foglalkoztatás növekedésében - leszámítva a feketegazdaság némi csökkenését -, annak összetétele pedig inkább statisztikai.
Továbbra is strukturális problémák
A szolgáltatók és bankok elleni kirohanások, a versenyszféra hanyatlása, a beruházások hiánya egyaránt ahhoz vezet, hogy Magyarországon nem lesz komolyabb gazdasági növekedés és a foglalkoztatás sem fog bővülni. A gazdasági környezet leépülése mellett a jogállamiság sárba tiprása is azt eredményezi, hogy a külföldi befektetők el fogják kerülni az országot, a beruházások pedig továbbra is maximum az amortizációt fogják fedezni.
Ilyen körülmények között pedig semmilyen munkahelyvédelmi akcióterv, vagy monetáris élénkítés nem fogja kihúzni a gödörből az országot, hiszen nem adnak választ a problémákra. A magyar gazdaság kvázi már 23 éve válságban van, hiszen a rendszerváltás idején elmaradtak a struktúrális reformok, és azóta sem próbálkozott meg a kormány sem azzal, hogy hozzányúljon az érzékeny területekhez. Ilyen körülmények között nem lesz előrelépés, és maradnak az unortodox megoldások és az unortodox foglalkoztatás-bővülés.
