A II. Orbán-kormány hivatalba lépésekor a középosztály megerősítését tűzte ki célul. Pár nappal ezelőtt pedig Balog Zoltán egy népesedésről szóló fórumon beszélt arról, hogy a középosztályba tartozó nők gyermek- és munkavállalását igyekeznének megkönnyíteni.
A kormány gazdaság- és társadalompolitikájának középpontjában ez az önmagában nehezen definiálható réteg áll. A kormánypárti politikusok rendszeresen hangoztatják, hogy a gazdaság beindítása nem lehetséges a középosztály erősítése nélkül, ami számukra a dolgozó embereket jelenti.
A kormány kommunikációja ellenére nem egy alulról nyitott széles középréteget, hanem a felső-középosztályt igyekezett helyzetbe hozni. Ennek kormányzati beismeréseként már maga Orbán Viktor is kijelentette, hogy jövőre az alsó középosztálynak kedvező akciótervek jönnek.
Az alulról nyitott középosztálynak azonban ellentmond a gyermekszegénység növekedése Magyarországon. Az Unicef szerint 2012-ben minden harmadik gyerek nélkülözőnek számított. Egy módszertanilag vitatható gyermekszegénységi felmérésük alapján azonban már minden második magyar gyermek veszélyben van. A társadalom középrétegeinek erősödése helyett polarizáció megy végbe. A szegénységi kockázat a gyermekek körében a legnagyobb, ahogy ezt egyébként Balog Zoltán is elmondta a népesedési konferencián.
Régi probléma...
A probléma nem most kezdődött, a gyermekszegénység jelenlegi szintjét csak a Fidesz-kormány nyakába varrni nem lehet. Az alábbi táblázatból látható módon a szocialisták kormányzása alatt sem csökkent, sőt enyhén növekedett a jövedelmi szegénységi aránya a 0-17 évesek körében. Majdnem minden második 18 éven aluli a jövedelmi szegénységi küszöb alatt él.
Egykulcsos adó és családi kedvezmény
A kormány az egykulcsos adó sikereként könyveli el, hogy azzal a több gyermekes családok jártak igazán jól, mert ők azok akik kihasználhatták a családi kedvezményeket. Sajnos azonban itt ismét azokról van szó, akik nem feltétlen szorulnak rá a plusz segítségre. Azokban a családokban, ahol teljesen ki tudják használni a kedvezményeket, mindkét szülő az átlagnál jobban keres.
A rászoruló családokat (és vele együtt a gyerekeket) többek között a kormány nominális szinten befagyasztott családi pótlékja sújtja, amely a tavalyi rekord méretű inflációval kombinálva igen nagy vásárlóerő csökkenésen megy keresztül: az alábbi grafikon a reálbérek csökkenését mutatja.
Pedig a gyermekszegénység csökkentése nagyon fontos lenne a Fidesz által is vallott alul nyitott középosztály szempontjából. Ezzel szemben az egykulcsos adórendszer és a családi kedvezmény világos, hogy nem alkalmas ennek mérséklésére.
Egyes számítások alapján az is kiderül, hogy az adóváltozások igazi nyertesei az átlagos kereset feletti jövedelemmel rendelkező csoportok lesznek. Azaz a középosztály középső és felső szegmense – természetesen nettó értelemben. Az adóváltozások nem érintik a minimálbéreket, vagy az alsóközéposztály tagjainak fizetését, vagy csak elhanyagolható mértékben.
Programok vannak - eredmények még nemigen
Már 2010-ben is magas volt a gyermekszegénység relatív kockázata. Bár vannak kormányzati programok, ezek hosszútávon (gazdasági növekedés és munkahely teremtés nélkül) nem lehetnek igazán sikeresek.
A kiábrándító gyermekszegénységi mutatók többek között a roma népesség rossz szociális helyzetének is "köszönhetők". Balog Zoltán (még társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárként) volt felelős a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiáért, amelynek eredményeiről még korai beszélni. A KDNP pedig a családi adókedvezmény kiterjesztése mellett kardoskodik. Pállfy István szerint a családi adókedvezmény kiterjesztésével 75 milliárd forinttal több kerülne a családokhoz. A javaslata szerint azok a családok is igénybe vehetnék a kedvezményt, akik eddig az alacsony adóalap miatt nem tudták megtenni.
Nem túl biztató a jövő
A gyermekszegénység csökkentésében a negatív gazdasági folyamatok miatt nem várható lényeges javulás. A kormány kommunikációja ellenére nem egy alulról nyitott széles középréteget, hanem a felső-középosztályt igyekezett helyzetbe hozni. A gazdasági kilátások nem túl biztatóak a jövőre nézve, ez pedig nem kedvez az új munkahelyek létrejöttének, amelyek a leginkább befolyásolhatnák a gyermekszegénységi folyamatok pozitívra fordulását.
