A szavazati jog kiterjesztésével ezentúl a határon túli magyar közösségek is a kampány célpontjai lesznek. Ezen szavazatoknak azonban csak egy kifejezetten kiélezett választási eredmény esetén lehet jelentőségük: mindössze 1-3 mandátum sorsáról dönthetnek a 2014-től 199 főre zsugorított parlamentben.
A környező országokban élő kettős állampolgárok megszólítására a három legerősebb párt vállalkozhat: a Fidesz, az MSZP és a Jobbik. A 2010-es győzelem után kétharmados többséggel megalakult országgyűlés egyik első elfogadott törvénye a kettős állampolgárság bevezetése volt.
Ezután azonban felerősödtek azok a hangok a kormánypárt(ok) soraiban, amelyek a kettős állampolgárságot az automatikus választói joggal kapcsolták össze. Sőt, az (azóta elkaszált) előzetes választási regisztráció bevezetésének fő ürügye is a határon túli szavazók voltak. Majd egy olyan törvénymódosítás készülődött a kormánypártok soraiban, amely nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosította volna a kettős állampolgárok számát.
Eközben a megújulás jegyében a szocialisták nemzetpolitikai fordulatot hirdettek. Mesterházy Attila bocsánatot kért a 2004-es népszavazáson „rosszul feltett kérdésre adott rossz válaszért”, a szocialisták bemutatták új nemzetstratégiai programjukat, és az sem mellékes, hogy az MSZP és az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá. Ráadásul az Arénában 2013. március 9-én a kampányindító/évértékelő rendezvényükön Victor Pontát látták vendégül.
Kérdéses a Jobbik népszerűsége is a külhoni magyarok között. Bár a pártra jellemző az erőteljes nemzeti retorika, valamint egyik fő témája a határon túli magyar kisebbségek helyzete, még sem egyértelmű a külhoniak elkötelezettsége a Jobbik iránt. Egyes kiszivárgó hírek alapján céljuk a határon túliak körében is elérni a hazai népszerűséget, fő keresni valójuk pedig a Vajdaságban és Kárpátalján lehet.
A Fidesz és a határon túli szavazók
A Fidesz a könnyített honosítás ügyét ellenzékben, de még kormányon sem kötötte egyértelműen a választójog megadásához. A 2010-es győzelem után kétharmados többségükkel megalakult országgyűlés egyik első elfogadott törvénye a kettős állampolgárság bevezetése volt, ekkor még választójog nélkül.
Ezután azonban felerősödtek azok a hangok a kormánypárt(ok) soraiban, amelyek a kettős állampolgárságot az automatikus választói joggal kapcsolták össze. Sőt, az (azóta elkaszált) előzetes választási regisztráció bevezetésének fő ürügye is a határon túli szavazók voltak. Majd egy olyan törvénymódosítás készülődött a kormánypártok soraiban, amely nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosította volna a kettős állampolgárok számát. Azonban a heves tiltakozás ellenére a kormánypártok meghátráltak és nyilvánosságra hozták.
Bár a határon túli kettős állampolgárokat sokáig a Fidesz bástyáiként tartották számon a valóságban nem ilyen egyértelmű a helyzet. A külföldön munkátvállalók számának megugrásával korántsem olyan biztos, hogy a Fidesz bezsebelheti a nem Magyarországon szavazók voksait. Ráadásul erősen kétséges ezen választói csoport aktivitása is, amely még tovább csökkentheti ezen listás szavazatok jelentőségét.
Az MSZP és a határon túliak
A szocialisták fordulatot hajtottak végre nemzetpolitikájukban: Mesterházy Attila bocsánatot kért a 2004-es népszavazáson „rosszul feltett kérdésre adott rossz válaszért”, a szocialisták bemutatták új nemzetstratégiai programjukat, és az sem mellékes, hogy az MSZP és az RMDSZ (helyesebben a két párt alapítványa, de értjük miről van szó) együttműködési megállapodást írt alá. Ez utóbbi egyértelmű üzenet a Fidesznek, akivel a romániai magyar párt kapcsolata egyre rosszabb.
Ezután pedig március eleji évértékelő/kampánynyitó rendezvényükön az Arénában Victor Pontát látták vendégül. A szocialisták egyfajta jó szomszédi viszony kialakítására készülnek, miközben a Fidesz többször is konfrontálódik a környező államokkal, legutóbb épp Romániával a székelyzászló ügyében. Kérdés persze, hogy Mesterházy gesztusa és a magyarellenes populista megnyilvánulásairól is ismert román miniszterelnökkel való barátkozása mennyire hatja meg az erdélyi magyarságot.
Jobbik és határon túliak
Nemzeti radikális pártként a Jobbik egyik fő témája a határon túli magyar kisebbségek helyzete, így akár a hazainál még nagyobb támogatottságra is számíthatnának. Azonban egyes hírek szerint ez az állítás messze nem igaz. Erdélyt és a Felvidéket már most bebukták, keresnivalójuk főleg Kárpátalján és a Vajdaságban lehet.
Hol lesz a harc a szavazókért?
Az már látható, hogy az új állampolgárok és valószínűleg a szavazók 97 százaléka három országban sűrűsödnek: Romániában, Szerbiában és Ukrajnában. Így a komolyabb határon túli kampányolás is itt várható. Különösen meglepő a szlovák állampolgárok különösen alacsony száma és aránya.
Ahol - Ukrajnához hasonlóan - tilos a kettős állampolgárság, és mégis a magát magyarnak valló lakosság arányában teljesen eltérő trendeket tapasztalunk. Szlovákiában a honosítási kérelmek aránya messze a legalacsonyabb, még a fél százalékot sem éri el. Ukrajnában - ahol egyébként a retorziók messze a legdurvábbak - Szerbiát is megelőzve kiemelkedően magas. Itt a magyar ajkúak egy harmada élt az állampolgárrá válás lehetőségével.
Kettős állampolgárok a szomszédos államokban és nyugati kivándorlók
A Fidesz kormányzása alatt megugrott a külföldi munkavállalók száma, persze ez ennél hosszabb és összetettebb folyamat, minthogy csak a Fidesz nyakába varrhassuk. Matolcsy György maga félmillió kivándoroltról beszélt. Ennek oka az itthoni lehetőségek szűkülése és az, hogy Ausztria és Németország végleg megnyitotta munkaerő-piacát a kelet-európai munkavállalók előtt.
A félmillió kivándorolt és a félmillió kettős állampolgár szavazói aktivitását és pártpreferenciáját megjósolni és mérni szinte lehetetlen. Könnyen lehet, hogy az akár egymilliós választói csoportból valószínűleg csak pár százezren élnek a lehetőséggel.
