Elkészült Magyarország új konvergencia programja, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már el is küldött az Európai Bizottságnak. Az új programból kiderül, hogy annak ellenére, hogy már az NGM is a 0,7 százalékos, enyhébb gazdasági teljesítménnyel számol, ami sokak szerint még mindig túlzónak tűnik. Emellett a kormány szerint a költségvetési hiánycél teljesülni fog, és ezért nincs szükség további kiigazításokra. Ebben mi egyáltalán nem vagyunk biztosak. Sőt, valójában úgy látjuk, hogy Varga a tegnapi bejelentésével lényegében megtette ezt a kiigazítást. A gyengébb gazdasági teljesítmény beismerésre, és a magasabb hiány vállalása kb. 250 milliárd forintos egyenlegromlásnak felel meg.
Pozitívnak mondható, hogy jóval reálisabb számokkal számol az új vezetéssel "megerősített" minisztérium: gyengébb, egyben reálisabb növekedési pálya, mérsékelten csökkenő államadósság, de közép távon is stabil költségvetés és infláció. A következő évekre vonatkozó stabil költségvetési kilátást némileg megkérdőjelezi a jövő évi választás, bár még nem derült ki, hogy készül-e választási költségvetés, vagy a Fidesz félretolja az olyan korábban megígért költségvetési elemeket, mint például a tanári béremelés, a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés érdekében.
Bizonytalanság tehát továbbra is van, és a költségvetés kifeszítése miatt ez csak növekedett.
Még mindig optimista növekedési pálya
A legnagyobb bizonytalanságot továbbra is a növekedés jelenti. Bár a minisztérium a korábbi 0,9 százalékos növekedést 0,7 százalékra mérsékelte, ez még mindig optimistának tűnik. Vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország kikerülhet a recesszióból, mint például az építőipari teljesítmény javulása, a rezsicsökkentés miatt többlet jövedelemhez jutott háztartások enyhén javuló helyzete - ez utóbbit azért ellensúlyozza a gyenge forint árfolyam, és egyéb költségtöbbletek -, vagy a jegybank új vállalkozásokat segítő programja, de a bizonytalanságra és a keresleti oldal problémáira egyik program sem kínál tökéletes megoldást.
A válság miatt a háztartások túlságosan is óvatosak lettek, és még azok a háztartások sem fogyasztanak, akik megtehetnék. Nem véletlen a rekord alacsony infláció: az áfa-tétel kifutása,és a rezsicsökkentés mellett, az alacsony kereslet is hozzájárult, és az árszínvonal növekedés 3 százalék alá süllyedt. A kereslet nem csak a háztartások oldaláról gyenge, hanem beruházási oldalról is: bár a hírekben néha hallani egy-egy hírt egy komolyabb gyárbővítésről, összességében a beruházási ráta még mindig mélyponton jár, és a bizonytalanság, valamint a vállalatok sújtó különadók miatt a befektetők egyelőre elkerülik az országot - a működő tőke beáramlása jelentősen csökkent a válság óta.
És persze nem szabad megfeledkezni a gazdaságot agyon nyomó strukturális problémákról, amelyek megoldása már 23 éve várat magára. Nehéz elképzelni 2 százalék feletti növekedést - a konvergencia program 2015-re már ezzel számol - mindaddig, amíg a korábban már ismertetett problémákat nem oldják meg a gazdaságpolitikai döntéshozók. Valamelyest segíthetne az európai konjunktúra, ennek azonban nemhogy jelei nem látszanak, egyelőre a kilátások is egyre rosszabbak.
További kiigazítások nélkül
Varga Mihály szerint nincs szükség további kiigazításokra, annak ellenére, hogy az Európai Unió, az elemzők és mi is úgy számoltunk, hogy további 200-300 milliárd forintos megszorító csomagra lesz szükség annak érdekében, hogy idén és jövőre is teljesüljön a hiánycél. Ráadásul ezt olyan tételekkel kell elérni, amelyek nem egyszeriek és stabil alapot képeznek - a NAV-pénztárgépek és az e-útdíj körül még mindig hatalmas a bizonytalanság. A legkockázatosabb tétel a már korábban említett bizonytalan növekedési pálya és a várt bevételek kiesése. A tranzakciós adóból például a vártnál jóval kevesebb bevétel folyt be.
A másik fontos kérdés a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos: vajon lesz-e választási költségvetés, vagy a kormány minden korábbi ígéretét alárendelni a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés miatt. Emlékeztetőül: az eljárás alól csak akkor kerülhet ki egy ország, ha közép távon is teljesül az hiánycél. A bizonytalanságra és a magas kockázatokra tehát nagyon érzékeny az Unió. A 2014-es választások miatt pedig megnőhet a túlköltekezés kockázata, hiszen függetlenül attól, hogy ki kormányoz, a pártok ciklikusan mindig a választások előtti időszakra időzítik az osztogatást.
Alacsony infláció, stagnáló államadósság
Az új konvergencia program tartósan alacsony inflációval és enyhén csökkenő államadóssággal számol. Előbbi nem kizárt a már korábban említett folyamatok miatt - adóemelések hatásainak kifutása, rezsicsökkentés, alacsony kereslet -, utóbbit viszont pont az alacsony inflációs pálya írhatja felül részben. A vártnál alacsonyabb infláció ugyanis rontja az adósságpálya alakulását (korábban a kormány még 5 százalékos árszínvonal növekedéssel számolt). A helyzeten tovább ronthat a gyengébb forint árfolyam is: a 2013-as költségvetést még 285-ös euró/forint árfolyammal készítették el, ennél azonban jóval gyengébben teljesít a hazai fizetőeszköz. A gyengébb árfolyam pedig az államadósságot is érinti, a magas devizakitettség miatt.
Az államadósság ráadásul a túlzottdeficit-eljárás miatt is fontos: ahhoz, hogy egy ország kikerüljön az eljárás alól, stabilan csökkenő adósság pályára van szükség. Bár Magyarországon 2010 óta csökkent az adósságállomány nagysága, ez elsősorban a magánnyugdíjvagyon államosításának volt köszönhető. A stabil csökkenő pályához elengedhetetlen lenne a gazdasági teljesítmény erőteljes javulása is, de mint már korábban volt erről szó, ez a legbizonytalanabb makrogazdasági tétel Magyarországon.
Kifeszített költségvetés, és túlzott optimizmus
Az elmúlt évekhez képest jóval reálisabban látja a Nemzetgazdasági Minisztérium az ország gazdasági helyzetét, de túlzott optimizmus még mindig megfigyelhető, elsősorban a növekedéssel kapcsolatban. Az már a korábbi években is látható volt, hogy a becsült növekedési adatokat folyamatosan mérsékelni kellett az aktuális gazdasági helyzet függvényében, és ez a folyamat idén sem elképzelhetetlen: az első negyedéves növekedési adatok adhatnak igazi támpontot a gazdaság aktuális helyzetéről, és akkor fog kiderülni, hogy lesz-e szükség további kiigazításokra, vagy sem. Ha szükségessé válik, biztosan lesz kiigazítás, hiszen a kormány mindenképpen kiszeretne kerülni az uniós szégyenpadról.
