Orbán Viktor miniszterelnök a mai napon tölti be 50. születésnapját. Hosszas tanácskozás után úgy döntöttünk, hogy a jeles nap alkalmából a Ténytár honlapján hangyaszorgalommal gyűjtögetett Ígéretmérők, Hantaméterek és Szélkakasok közül szemezgetünk. (Aki a teljes Orbán Viktor gyűjteményre kíváncsi, az innen csemegézhet a legjobbak közül.) Jövőre pedig már remélhetőleg együtt feszíthetjük ki a felcsúti stadionban a Puskás Akadémia utolsó hazai meccsén, a kormányfőt köszöntő drapériákat.
Bár nem szeretnénk ünneprontóak vagy tiszteletlenek lenni ezen a jeles napon, mégis megkíséreljük összegyűjteni a miniszterelnök legnagyobb hazugságait, szélkakaskodásait, illetve ígéreteit. A legjobbak közé a nem-létező megszorítások, a kormányfő igazmondása, a szintén nem-létező oligarchák, a helyreállt jogállam, az Ab jogkörének bővítése, a keleti szél politikája mentén új barátokra találás és végül a felsőoktatás kapuit tágra nyitó tandíj-diákhitel kombó fértek be.
Isten éltesse, Miniszterelnök Úr!
forrás: hírcsárda.blog.hu
1. Nem létező megszorítások
„Megszorítások azért nem lesznek, mert a megszorítások nem vezetnek sehova. (...) Jól látható, hogy a megszorítások nem vezetnek semmire" – mondta Orbán Viktor 2011. május 1-én a TV2 Frizbi című műsorában.
A kormány legnagyobb sikere a túlzottdeficit- eljárás megszüntetése, ami valóban remek hír. Azonban az odavezető út - bármennyire is ódzkodnak kormányzati körökben a szó használatától - bizony megszorításokkal volt kikövezve.
A mostani kiigazító csomagok legnagyobb problémája az, hogy nehéz kideríteni, mire is kellett ennyi pénz. 2010-ben a költségvetési hiány kicsivel volt 4 százalék felett, ezt két év alatt több mint 2000 milliárd forintnyi megszorítással sikerült 3 százalék alá vinni. A GDP arányában körülbelül 2 százalékpontnak megfelelő csökkentést sikerült elérni, legalább 7 százalékpontnyi kiigazítással.
És mindezt úgy, hogy a magánnnyugdíj-pénztári vagyon államosítása miatt még egy tétel kiesett a költségvetésből, hiszen a teljes magyar költségvetés 2-2,5 százalékát vitte el a magánnyugdíj-pénztárakba befolyó pénz. Márpedig ez azt jelenti, hogy az elmúlt 2 és fél év megszorításait arra kellett felhasználni, hogy az egyéb tételeket fedezni lehessen (például egykulcsos adó, családi adózás, munkahelyvédelmi akcióterv, magasabb kamatterhek, recesszió miatt zsugorodó adóbevételek). És persze továbbra se látni a végét, hiszen hiába az eljárás megszüntetése, reklámadó akkor is lesz.
2. Ejnye Viktor, miért füllentesz?
„Azt üzenem a magyaroknak, hogy soha nem hazudok nekik" - mondta Orbán Viktor a Handelsblatt német gazdasági lapban megjelent interjúban 2012. október 10-én.
Ennek némileg ellentmond, hogy a miniszterelnök arra kért mindenkit, hogy „ne a szavait, a tetteit figyeljék." Mindenesetre érdemes áttekinteni, hány alkalommal kaptuk már mi magunk is hazugságon Orbán Viktort. Nem véletlen, hogy visszatérő versenyzője házi Pinokkió bajnokságunknak, ahol bizony már maga mögé is utasította versenytársait.
3. Nincsenek oligarchák a NER-ben
„Oligarchák a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nincsenek és nem is lesznek. Szeretném önt egyúttal tájékoztatni arról, hogy a mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki politikai, közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé" – mondta Orbán Viktor 2012. május 7-én, a Parlamentben.
Csak 2013-ban már több mint 30 milliárd forintot nyert el a Közgép közbeszerzési pályázatokon egyedül vagy konzorciumban. Az atlatszo.hu összegezte az eredményeket.
A földpályázatokból pedig az derül ki, hogy a támogatások nagy része Csányi Sándor, Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás érdekeltségeihez került. A 6 legnagyobb érdekeltséghez egy év alatt 14 milliárd forint támogatás került, ebből Csányi 4 milliárdot, Nyerges Zsolt érdekeltsége 3,7 milliárdot, Leisztinger Tamás érdekeltsége pedig 2,6 milliárd forintot kapott. Eközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra összesen 1 milliárd forintot sikerült kiharcolni.
És ők még csak a földoligarchák...
4. Helyreállt a jogállam
„Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás" – jelentette ki Orbán Viktor az ügyészség napja alkalmából tartott budapesti ünnepségen 2012. június 11-én.
Sajnos mi teljesen másképpen látjuk. Több alkalommal írtunk róla, hogy a kormányzat és a kormánypárti parlamenti többség tevékenysége – a hangzatos deklarációk ellenére – fokozatosan építette le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ennek a folyamatnak újabb lépcsője épült ki 2012 májusában. A miniszterelnök helyettese – a társadalom elvárásaira hivatkozva – levélben kérte az „ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát". Így tulajdonképpen beavatkozott a „harmadik hatalmi ág", a bíróságok működésébe is.
5. Az Ab jogköre bővült
„A most parlament előtt lévő alkotmánymódosítás is az Alkotmánybíróság jogkörét bővíti" - mondta Orbán Viktor 2013. március 4-én az országgyűlésbe.
Mi is írtunk róla, hogy az éppen az országgyűlés előtt fekvő immáron negyedik Alaptörvény-módosítás gyakorlatilag a „kétharmad bosszújaként" értelmezhető. Ezúttal szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést emelnek be (a gránitszilárdságú) Alaptörvénybe.
Azt is sikerült elérni, hogy az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálhassa a magát az Alaptörvényt (!).A szándék egyértelmű: annak megakadályozása, hogy megismétlődhessen az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései jelentős részének megsemmisítését hozó fiaskó. Hab a tortán, hogy értelmetlensége ellenére - kizárják a 2012. január 1-je előtt született Ab határozatok alkalmazhatóságát is. Nehéz mindezt jogkörbővítésként értelmezni.
A keleti szél politikája mentén az ország egy sor új szövetségest állított maga mellé (Azerbajdzsán, Oroszország, Kína). Igaz, ezek politikai berendekedései nem mondhatók feltétlenül demokratikusnak, de a miniszterelnök folyton a hanyatló nyugatról értekezik.
A katonatársával baltával álmában végző azeri katona kiadása a csúcsa a kétségbeesett szövetség keresésnek. De ne feledjük el azt sem, hogy az ellenzékben oroszellenes miniszterelnök, hogyan vált Oroszország legnagyobb barátjává az elmúlt időszakban.
Nemcsak Oroszország az egyetlen, amellyel szemben gyökeresen megváltozott a miniszterelnök (és a Fidesz) véleménye az ellenzéki évekhez képest. Kínával kapcsolatban hasonló folyamatot figyelhettünk meg.
7. Tandíj sem létezik, de diákhitel az igen
„A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben 2012. október 1-jén.
Az ellenzékben az ingyenes felsőoktatásért népszavazást indító jelenlegi kormánypárt szélkakasként változtatta meg véleményét. Az, hogy nem csak Bajnai anarchista szabadcsapatai gondolják úgy, hogy tandíjat vezettek be, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tízezreket sikerült eltántorítani a felsőoktatásba kerüléstől. Persze ez sajnos csak egy dolog a sok közül, ami szúrhatja a szemünket a fideszes oktatáspolitikával kapcsolatban.
Mindezektől függetlenül a mai nap az ünnepé. Ezzel a dallal kívánunk Orbán Viktornak sok boldogságot és további erőt a szabadságharchoz! (Reméljük olvas minket...)