Nagy meglepetést okozott tegnap Varga Mihály. Senki sem számított újabb megszorító csomagra azok után, hogy az Európai Bizottság bejelentette Magyarország túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülését. Az adóemelésekben viszont semmi meglepő nincs. Az elmúlt években már hozzászokhattunk, hogy a kormány különadók formájában, indirekt módon adóztatja a lakosságot, miközben azt hazudja, hogy az újabb és újabb megszorítások nem érintik a háztartási szektort.
A második Varga-csomag is ilyen elemeket tartalmaz: a tranzakciós illeték megemelése, a kamatadó megemelése trükkös módon (az egészségügyi hozzájárulás nem más, mint kvázi kamatadó-emelés), dráguló telefonadó a vállalkozásoknak, valamint új különadó is jön. Az új megszorító csomag derült égből villámcsapásként érte a piacokat: a forint árfolyam hirtelen megugrott (igaz utólag korrigált), az OTP és a Magyar Telekom árfolyama pedig beszakadt. Utóbbi történelmi mélypontjára esett.
Bár Varga Mihály - akit éppen tegnap kaptunk rajta néhány hazugságon - elsődlegesen az inflációval és a fenntartható 3 százalék alatti hiánycéllal magyarázta az adóemeléseket, az okok ennél bonyolultabbak. A Ténytár szerint a kormány célja a választási költségvetés előkészítése. Elvégre a kenyeret (osztogatás) és cirkuszt (átadó ünnepségek) a népnek elvnek mégis csak érvényesülni kell majd 2014 elején.
Adóemelések és új különadó
Az első Varga-csomag bejelentésekor még úgy gondoltuk, hogy az előzetesen belebegtetett adóemelésre nem kerül sor, ha az Európai Bizottság kedvező döntést hoz a magyarországi túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban. Ezúttal nem volt igazunk: az alacsony inflációra és a költségvetési bevételeket érintő kockázatokra hivatkozva Varga Mihály mégis bejelentett egy újabb megszorító csomagot.
A második Varga-csomag számos adóemelést és egy új különadót is tartalmaz:
- A tranzakciós adó a készpénzes tranzakciók esetében 3 ezrelékről 6 ezrelékre emelkedik, a nem készpénzes tranzakciók esetében pedig 2 ezrelékről 3 ezrelékre.
- A 16 százalékos kamatadó mellé további 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a kamat utáni tőkejövedelmeknél.
- A bányajáradék 12 százalékról 16 százalékra emelkedik.
- A telefonadó a nem magánszemélyek esetében 2 forintról 3 forintra emelkedik, miközben a felső korlát a vállalkozásoknál 2500 forintról 5000 forintra nő.
- 7 százalékos adót vet ki a kormány arra az önkormányzati adósságra, amelyet idén vállal át részben vagy egészében. Erről a megszorításról Varga Mihály egyszerűen elfelejtett beszélni a megszorító csomag bejelentésekor, így a miniszter hitelessége joggal kérdőjelezhető meg.
Vannak, akiket szeret a kormány
Vannak azonban, akik fellégezhetnek: egy beruházási alap keretében a kormány bizonyos tételekre - a megszorítások ellenére is biztosítja a keretet:
Jól látható melyek a kormányzat prioritásai: presztízsberuházások, foci és egyház.
Azok viszont, akik nincsenek a szerencsések között továbbra sem lélegezhetnek fel. Mivel minden adóemelés a többszörös áthárítások után végül a háztartásokon csapódik le, így a második Varga-csomag elemeit is a lakosság fogja megfizetni. Ráadásul hiába volt minisztercsere márciusban, a folyamat sem változott semmit: ad hoc gazdaságpolitikai ötletelés folyik, újabb és újabb megszorításokkal.
Drágább lesz az élet
A tranzakciós illetéket és telefonadót egyaránt áthárítják a bankok és a szolgáltatók. Előbbi nem jelent mást, mint drágább banki szolgáltatásokat, utóbbi pedig az áthárítások után emelkedő árakat. Mivel a vállalkozásoknak többet kell majd fizetni a telefonos szolgáltatások után, a nehéz gazdasági körülmények között nem marad más választásuk: rákényszerülnek az áremelésre. Ezt maga Varga Mihály is elismerte, mikor kimondta, hogy az elsődleges cél az infláció felhajtása, ennek pedig legkönnyebb módja az új adók beépülése a bolti árakba.
A magasabb infláció viszont nem más, mint egy sarc, hiszen a dráguló árak miatt az éppen csak növekvő reálbérek értéke egyre alacsonyabb lesz, így a háztartások egyre kevesebbet tudnak fogyasztani. Vagy drágábban fogyasztanak, csak akkor megtakarítani nem tudnak.
Azok sem járnak jól, akik megtakarítanak, és ezt banki betét formájában teszik. A csökkenő jegybanki kamatláb miatt amúgy is csökkentek a betéthozamok. Erre még rájön a 16 százalékos kamatadó mellé kivetett egészségügyi hozzájárulás (sehol máshol a világon nincs olyan, hogy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a kamatjövedelem után). Egyszerűbben kifejetve mindez azt jelenti, hogy a kamatadó kulcsa 22 százalék lesz. Ennyit az egykulcsos adóról.
A magasabb kamatadó betétkivonást vonhat maga után, ha ehhez még hozzávesszük a növekvő tranzakciós adót, a banki különadót, és az új eltitkolt különadót, ami nem más mint egy új banki különadó, akkor egy olyan mixet kapunk, amely teljesen hazavágja a magyar bankszektort. Ilyen körülmények között hitelezés és növekedés sem lesz, tovább erősítve azt a spirált, hogy a 3 százalékos deficitcél újabb- és újabb adóemelésekkel lesz fenntartható.
A magyar gazdasági klíma ilyen körülmények között nem fog javulni, nem lesz vonzóbb a befektetők számára, ráadásul a lakosságnak is egyre drágább lesz az élet. Nem kérdéses: a második Varga-csomag fájni fog.
Az okok
Bár Varga Mihály elsődlegesen az inflációval (az alacsony árszínvonal emelkedés miatt az államadósság sem épül le olyan ütemben, mint ahogy azt a kormány szeretné, és a költségvetési adóbevételek is csökkennek) és a fenntartható 3 százalék alatti hiánycéllal magyarázta az adóemeléseket, az okok ennél bonyolultabbak. A Ténytár szerint a kormány célja a választási költségvetés előkészítése. Erre utalhat a múltkor „megtalált" 100 milliárd forint is. A taktika lényege: 2013-ban megszorítunk, majd 2014 elején osztogatunk úgy, hogy közben ne kerüljünk vissza a túlzottdeficit-eljárás alá. Kommunikációs szempontból is könnyebben el lehet adni a folyamatot: miközben a lakosság kevésbé reagál negatívan az indirekt különadókra, addig a direkt osztogatások pozitív hatása magasabb lesz.
Így a Varga-csomagok elsődleges funkciója véleményünk szerint a választási költségvetés előkészítése, erre utal a nagy kormányzati beruházások folytatása is. A kenyeret (osztogatás) és cirkuszt (átadó ünnepségek) a népnek elvnek mégis csak érvényesülni kell majd 2014 elején.
