Mégis alapíthat önálló frakciót az LMP, így döntött az országgyűlés (kormánypárti többségű) alkotmányügyi bizottsága. Ehhez ugyan módosítani kell a Házszabályt, de manapság ez nem igazán jelent akadályt a kétharmados többség számára. A módosítás máris a Ház előtt fekszik, és még a héten (sürgősséggel) el is fogadják.
A döntés azonban több kérdést felvet. Érdekes, hogy a politikai ellenfeleket a jogszabályok változtatásával is előszeretettel nehezebb helyzetbe hozó Fidesz ezúttal ilyen engedékenynek mutatkozik. Joggal merülhet fel tehát a gyanú, hogy ezzel a lépéssel közvetetten meg akarják erősíteni a formálódó ellenzéki szövetségből nem kérő Schiffer Andrást és hat társát. A politikai szándék tehát egyértelmű: erősíteni az LMP-t és felaprózni az ellenzéki szavazatokat.
Az LMP szempontjából pedig az sem mellékes, hogy ez a lépés csak felerősíti azokat a pletykákat, amelyek Schiffer és a Fidesz közötti valamiféle paktumról szólnak.
A lex DK
Mi is írtunk róla, hogy 2012 márciusában úgy módosították az országgyűlésről szóló törvényt, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció semmiképpen ne alakíthasson frakciót. Az új szabályok 10-ről 12-re emelték a frakció alakításhoz szükséges képviselők „csengőszámát" (ez még önmagában nem volt elég, mivel éppen ennyi képviselő lépett ki az MSZP-ből), valamint a változások után csak azok alakíthattak képviselőcsoportot, akik “a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselői.”
A lex LMP?
Az új, szigorított szabályok szerint jelenleg az LMP sem jogosult frakciót alapítani, mivel a párt szétszakadásával mindössze heten maradtak - mint a gonoszok. Eddig legalábbis így volt.
Most azonban az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága úgy döntött, hogy (az Ab áprilisi határozatát figyelembe véve) mégis lehet képviselőcsoportja a Schiffer vezette zöldeknek.
A frakció azért is különösen fontos, mert számos többletjogosultsággal jár a T. Ház falain belül. Ilyen például, hogy:
- a munkával kapcsolatos kiadásokra meghatározott összeget jogosultak igénybe venni,
- ehhez kapcsolódóan, meghatározott számú szakértőt foglalkoztathatnak,
- több és hosszabb felszólalási idő illeti meg,
- vezérszónokot állíthatnak egy-egy törvényjavaslat vitája során,
- lehetőségük van napirend előtti felszólalásra, amely az országgyűlési politizálás egyik legfőbb eszköze,
- legalább egy, általuk benyújtott kérdést és interpellációt tárgyalnia kell az országgyűlésnek minden héten,
- vezetője részt vesz a Házbizottság ülésén, amit kérésére össze is kell hívni, és még sorolhatnánk, mert hosszú a lista.
Lex LMP?
Az Alkotmánybíróság 2013. április 25-i határozata azt mondja ki, hogy
"Az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létrehozzák és fenntartsák, akkor sem, ha az Országgyűlés a Házszabályban – más képviselők frakcióalakítási joga vonatkozásában, az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságával élve – hatékonysági szempontok miatt a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határozna meg."
Bár a parlamentben jelenleg több olyan képviselői csoportosulás van, amely szeretne frakciót alakítani – így az MSZP-ből kivált Demokratikus Koalíció, valamint az LMP-ből kilépett Párbeszéd Magyarországért –, az Ab szabta feltételnek kizárólag az LMP felel meg.
Az, hogy az zöldeknek kedvező módon értékelték (az egyébként sok esetben figyelembe sem vett) alkotmánybírósági döntést joggal vet fel kérdéseket. Érthető, ha Molnár Csaba, a DK képviselője közleményében felveti: "A Demokratikus Koalíció reméli, hogy nem valamilyen, csak és kizárólag az LMP-nek kedvező titkos Orbán–Schiffer-paktum következménye a házszabályt módosító javaslat, és az ellenzéki pártok országgyűlési képviselői végre élhetnek a frakcióknak járó jogosítványokkal."
Nem zörög?
Kétségtelen, hogy gyanús a kormánypárt(ok) engedékenysége. Különösképpen mivel tőlük az elmúlt három évben azt szokhattuk meg, hogy minden lehetséges módon, így a jogszabályok folyamatos változtatgatásával is igyekeznek minél nehezebb helyzetbe hozni politikai ellenségeiket ellenfeleiket. Így aztán nem lenne meglepő, ha a “gesztus” mögött valamiféle konkrét politikai cél lapulna.
Amennyiben erről van szó, úgy a szándék egyértelmű: az LMP erősítése és az ellenzéki szavazatok elaprózása. Elvégre Schiffer és társai olyannyira komolyan veszik az önállóságot, hogy még saját pártjuk szétszakadását is bevállalták annak fenntartása érdekében. Ez viszont azt jelenti, hogy a Fidesz "biztosra akar menni", és minden lehetséges eszközt bevet a lassan, de mégis formálódó Mesterházy-Bajnai megegyezés ellen.
Az LMP szempontjából pedig az sem mellékes, hogy ez a lépés csak felerősíti azokat a pletykákat, amelyek egy Schiffer András és a Fidesz közötti valamiféle megegyezésről szólnak.
