Bár Áder János megvétózta, a parlamenti véghajrában 2013. június 26-án az országgyűlés szinte változtatás nélkül fogadta el a lex Margitszigetet. Ennek értelmében a Fővárosi Önkormányzat lesz a meghatározott feladat- és hatáskörökben eljárni jogosult hatóság, és a helyi önkormányzati feladatokat szintén a főváros veszi át. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a területen található ingatlant nem lehet lakóhelyként bejelenteni.
A köztársasági elnök az első, június 10-i elfogadása után a törvényt visszaküldte megfontolásra az országgyűlésnek. Áder János azzal érvelt, hogy a Margitsziget fővárosnak adásával megváltozna a XIII. kerület határa is. Egy nemzetközi egyezmény, az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartája értelmében viszont – amelynek Magyarország is tagja – a helyi önkormányzatok határait nem lehet megváltoztatni az érintett közösségekkel folytatott előzetes konzultáció, vagy helyi népszavazás nélkül. Ez azt jelentené, hogy a XIII. kerület véleményét is ki kellene kérni határainak megváltozásáról.
Mivel ilyen „véleménykérés” nem történt, nem igazán értjük, hogy miért nyilatkozta azt az államfő, hogy „elhárult az az akadály, amely miatt korábban visszaküldte azt a Háznak.” Egyetlen aprócska ponton történt változtatás az első verzióhoz képest: hatályba nem június 30-val, hanem csak kihirdetése után 15 nappal lép az einstand.
A lex Margitsziget
Második körben, gyakorlatilag változtatás nélkül fogadta el az országgyűlés 2013. június 26-án Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Ez, az első ránézésre semmitmondó című jogszabály egy eddig nem létező kategóriát bevezetve létrehoz egy sajátos jogállású területi egységet a fővároson belül: az egyik kerülethez sem tartozó, közvetlen fővárosi irányítás alatt állót. (Ahhoz, hogy ezt végre tudják hajtani, az országgyűlés egyben a saját maga által alkotott eljárási szabályokat is egy laza kézmozdulattal „átírta".)
A „lex Margitsziget" egy olyan megoldást alkalmaz, amely példa nélküli a magyar közjogban, de külföldi példákat sem nagyon találhatunk erre. A törvény indoklása alapján a Margitsziget „elcsatolására” azért van szükség, mert:
„A Margitsziget, mint egységes közigazgatási terület a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül. Minderre azért van szükség, mert ez a terület kiemelt idegenforgalmi jelentőséggel bír. A fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken. A Margitsziget a Fővárosban található azon területek egyike, amely az ország nemzetközi turisztikai megítélése szempontjából fókuszpontnak minősül. A fejlesztése ezen okokból gazdasági szempontból is komplex szemléletet igényel, amely felvonultatja a városfejlesztés minden eszközét, szem előtt tartja az erőforrások ésszerű felhasználását, és tükrözi a Fővárost érintő valamennyi rövid- és hosszútávú tervet. Ezzel biztosíthatóvá válik, hogy a Margitszigetet érintő fejlesztések szervesen illeszkedjenek a Budapestet érintő nagyszabású koncepciókba."
A parlamenti patkóban lezajlott vitából azonban az derült ki, hogy a kormánypártoknak semmiféle valós érvük nincs erre az eddig példa nélküli megoldásra.
Veszélyes precedens?
A XIII. kerület szocialista polgármestere szerint a javaslat szakmailag megalapozatlan, több ponton jogilag is aggályos, emellett ésszerűtlen is. Sőt, a lépés nem felel meg sem az alaptörvénynek, sem az önkormányzati jogszabálynak, miután azok rögzítik, hogy Budapest kerületekre tagozódik, és a „főváros által közvetlenül igazgatott terület" kategóriát nem ismerik. Ráadásul a kerülethatárok módosításához, a Margitsziget elvételéhez helyi népszavazást kellene tartani.
No itt kanyarodunk vissza a köztársasági elnökhöz, aki ezzel az utóbbi ponttal egyetértve, megvétózta a törvényt június 10-i elfogadása után. Áder - az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára hivatkozva - azzal érvelt, hogy a XIII. kerület lakosainak véleményét ki kellett volna kérni az einstand előtt. Ez pedig ugyebár nem történt meg.
Elhárult az akadály?
Éppen ezért nem igazán értjük, hogy miután június 26-án a törvényt (egy apró változtatást leszámítva) elfogadta a T. Ház, miért nyilatkozta az államfő az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy „elhárult az akadály”, ami miatt azt visszaküldte a T. Háznak.
No persze ez a megfelelő viselkedés egy fideszes elvtárstól.
