Az utóbbi években a frekvenciaelosztás gyakorlata drasztikusan átalakult. Tegnap megírtuk, hogy Médiatanács egyértelmű politikai célja, hogy a helyi rádiók ne legyenek helyiek, de legyenek vallásosak és jobboldaliak. Ma kiderül, hogy a Fideszes önkormányzatok hatósági segítséggel rádiókkal bővítik a helyi médiacsomagjukat. Az exkluzív Mérték-elemzés folytatódik a Ténytáron.
Szóval tegnap ott hagytuk abba, hogy az új frekvenciaosztási gyakorlat következtében nemcsak hogy szűkül a piaci verseny, hanem a közösségi rádiózást is teljesen újraértelmezi a Hatóság.
Ez Budapesten is így van, ahol abszurditás jellemzi a rádiós piacot: az üzleti szempontból legfontosabb piacon alig van kereskedelmi rádió, a kiosztott frekvenciák háromnegyedén közösségi rádiók működnek.
Mindemellett vidéken beindult az önkormányzati médiaholdingok bővítése rádiókkal. A médiaszabadság és a helyi nyilvánosság egészséges működése szempontjából azonban az önkormányzathoz szorosan kötődő médiaholdingok komoly kétségeket ébresztenek. A jelenlegi politikai kultúra mellett alig képzelhető el, hogy e médiumoknál biztosított legyen a független szerkesztőségi munka.
Mindez kiegészülve a tegnap már bemutatott folyamatokkal, hogy:
* az országos kereskedelmi rádió monopolhelyzetű és Fideszes,
* a közszolgálati rádió durván elfogult a Fidesz irányába
* szinte kizárólagosan jobboldali és/vagy vallási rádiók jutnak vidéken frekvenciához,
* jobboldali önkormányzatok médiacsoportjukat rádiókkal bővítik, egy különösen aggasztó jelenséget figyelhetünk meg. Az ország nagy részén a helyi nyilvánosság működése durván torzul, a folyamatok a kritikai hangok eltűnéséhez vezetnek. Az alternatív hangok egyszerűen nem juthatnak szóhoz.
A fővárosi rádiós piac alakulása
2012 novembere óta budapesti rádiós frekvencia nem került kiírásra, így itt lényeges változás nem történt. Továbbra is abszurditás jellemzi a piacot: a kereskedelmi szempontból legfontosabb piacon alig van kereskedelmi rádió, a kiosztott frekvenciák háromnegyedén közösségi rádiók működnek.
Egy érdekes történés említhető a vizsgált időszakban, amelynek a háttere a Médiatanács honlapján közzétett határozatok és jegyzőkönyvek alapján nem kideríthető. 2012 nyarán egy korábban nem ismert vállalkozás nyerte el az addig az amúgy jobboldali kötődésű Inforádió által használt, igen értékes 95,8 MHz frekvenciát. A nyertessé nyilvánítást követően megindult a szerződéskötési eljárás, majd két hónappal később egy szűkszavú határozatban a Médiatanács kimondta, hogy szerződéskötés nélkül lezárja azt.
Nyilvános információk híján csak találgathatunk, mi lehetett a szerződés meghiúsulásának oka. A nyertes Click Rádió Kft. esetleg mégsem tudta előteremteni a médiaszolgáltatási díjat, vagy egyéb, a pályáztatás során észre nem vett akadály merült fel. Esetleg egy jobboldal belharc végződött döntetlennel? Bármi is történt, joggal merül fel a kérdés, mennyire volt megalapozott a Médiatanács pályázatot lezáró döntése, mit és hogyan mérlegelt az ajánlatok értékelése során. A frekvencia sorsáról azóta nincs hír, a Médiatanács ezt a jogosultságot sem írta ki újra. Az Infórádió másik frekvenciára költözött, az eredeti frekvenciáján semmi nem hallható, csak zaj.
Önkormányzati hátterű médiacentrumok kialakulása
Három városban, Debrecenben, Székesfehérváron és Kaposváron önkormányzati hátterű rádió kapott jogosultságot. Mindhárom esetben egy-egy fideszes vezetésű önkormányzat média-portfóliója bővült a rádiókkal. A helyi médiaholdingok kialakulását az új médiatörvény is segíti.
Szemben a korábbi médiatörvénnyel ugyanis nem zárja ki, hogy az adott helyi vételkörzetben egy tulajdonos kezébe kerüljön televízió és rádió, illetve bármely médium. A televíziót, rádiót, lapokat, és online felületeket működtető helyi médiacentrumok kialakulásának egyébként van gazdasági racionalitása.
Debrecen
Debrecenben az önkormányzat által működtetett Debrecen Városi Televízió szerezte meg a 95,0 MHz-en sugárzó rádió jogosultságát, amit előtte 14 évig egy helyi kereskedelemi rádió használt (Lokálmédia Kft.).
Székesfehérvár
Hasonló helyzet alakult ki az ugyancsak fideszes vezetésű Székesfehérváron is. A városi televíziót üzemeltető Médiacentrum Kft. kapta meg a korábban a Kodolányi János Főiskola által működtetett 99,2 MHz frekvenciát. A Vörösmarty Rádió megszűnésével a főiskolai kommunikációs képzéshez kapcsolódó, de a helyi nyilvánosságban is szerepet játszó, komoly múlttal rendelkező rádió tűnt el. Az önkormányzati médiaholding a televízión és a rádión kívül a heti 50.000 példányban megjelenő Fehérvár című lap kiadója is.
Kaposvár
A kaposvári 91,2 MHz-en a pályáztatás eredményeként a Zselici Forrás Kft. működteti a rádiót. A kft. tulajdonosa és ügyvezetője Szabó Krisztián Ferenc a hivatalos önkormányzati médiumokat is üzemeltető Kapos TV és Rádió Közhasznú Nonprofit Kft. háromtagú igazgatóságának is tagja. A kft. adja ki az önkormányzathoz - az atlatszo.hu cikke szerint – felettébb lojális Kapos Extra című ingyenes lapot is.
A médiaszabadság és a helyi nyilvánosság egészséges működése szempontjából azonban az önkormányzathoz szorosan kötődő médiaholdingok komoly kétségeket ébresztenek. A jelenlegi politikai kultúra mellett alig képzelhető el, hogy e médiumoknál biztosított legyen a független szerkesztőségi munka. A helyi nyilvánosság működése torzul, a folyamatok a kritikai hangok eltűnéséhez vezetnek. Sőt, kimondhatjuk, hogy ország nagy részén teljesen eltűnnek az éterből a Fideszétől eltérő vélemények.
Aki vizuálisan szeretné inkább befogadni a Médiatanács frekvenciaelosztási gyakorlatát, ide kattintson:
(A teljes elemzést itt lehet elérni.)
