Orbán Viktor adta meg az alaphangját a Fidesz őszi kampánysorozatának, a rezsicsökkentési fórumoknak, amikor arról beszélt, hogy a választások éve a rezsiharc éve lesz. Mondjuk, ezzel kapcsolatban senkinek nem voltak halvány kétségei sem. A rezsidémon elleni harc közvélemény-kutatásokban érződő hatása kétségtelen.
Most épp ott tart az újabb harc (az előzőt ugyebár sikeresen elbuktuk), hogy még az alaptörvénybe is belefoglalják a rezsicsökkentést. Ez azt jelentené, hogy „gránitszilárdságú" dokumentumot már hatodszor módosíthatják a kormánypártok. (Ha ez megtörténik, akkor Kerényi Imrének itt ajánljunk a rezsidémon legyőzésével kapcsolatos illusztrációkat.)
Miközben a kormánypártok lakossági fórumokon hálálkodnak a rezsicsökkentést támogató aláírásokért, jön a rezsicsökkentés újabb hulláma is: a villamos energia, a gáz és a távhő árát idén ősszel, a fűtési szezon kezdetére 11,1 százalékkal csökkentik.
Arról viszont nagyvonalúan hallgatnak a kormánypártok, hogy a rezsiköltségek befagyasztása egész egyszerűen nem igaz. A valóságban mindössze annyi történt, hogy a kormányváltáskori árakhoz sikerült visszatérni.
forrás: fn.hir24.hu
Orbán Viktor a 12. kötcsei polgári pikniken kerek-perec a rezsiharc évének nevezte 2014-et:
„Fel fognak vonulni velünk szemben a külföldi kézben lévő nagy energiaszolgáltatók és a mögöttük lévő politikai erők is. Nekünk azonban egyszer és mindenkorra le kell zárnunk azt a korszakot, amelyben nyerészkedni tudtak az energiaszolgáltatók az embereken".
Nagy meglepetés nem ért minket, tény és való, hogy a kormányfő érvrendszere nagyszerűen beleillik a kormány világfelfogásába (kizsákmányoló cégek + asszisztáló baloldal). A rezsidémon elleni harc közvélemény-kutatásokban januártól érződő hatása pedig kétségtelen. Nem véletlen, hogy a következő csökkentési hullámot kampányrendezvényekként funkcionáló lakossági fórumokkal támogatja meg a kormánypárt.
Befagyasztott árak?
A Fidesz kampányrendezvény sorozatának közleménye szerint a kormány egyik első döntése volt 2010-ben, hogy befagyasztotta a rezsiárakat. A KSH adatai azonban cáfolják a közlemény állítását.
Ezek szerint a rezsiköltségek emelkedtek az elmúlt három évben. Ráadásul az áfa 25-ről 27 százalékra való emelése minden terméket érintett. A vezetékes gáz ára még az áfaemelésnél is gyorsabban emelkedett, míg az elektromos áram ára megegyezik az áfá emelkedésével. A propán-bután gáz árának változása pedig egybevág az üzemanyagárak 26,8 százalékos emelkedésével.
Az alábbi táblázatban a rezsiköltségek kormányváltás óta eltelt alakulását láthatjuk. A befagyasztás láthatóan nem sikerült. A rezsicsökkentésekkel csak a kormányváltáskori árakhoz sikerült visszatér
Lehetett volna okosabban is
Ugyanakkor az is igaz, hogy ennek köszönhetően 15 százalékkal csökkent a közüzemi tartozás. A lakosság 20 milliárd forintot fizetett be a tartozásaiból. Ha azonban az intézkedés által a teljes lakosságnak kinn hagyott pénzt a díjhátralékosok között osztjuk szét sokkal több tartozást ki lehetett volna egyenlíteni. Így viszont sokan maradnak, akiknek a 20 százalék is kevés lesz, hogy rendezzék kintlevőségeiket.
Utánaszámolva: az, hogy január óta tíz százalékkal kevesebbet kell befizetni, nagyjából 37 milliárdos segítséget jelent a lakosságnak. Ha ezt a pénzt nem szétterítjük a gazdagok és szegények között – ráadásul kicsit a gazdagok javára –, hanem csak a rászorulókra szánjuk, a nehéz helyzetben lévők közel kétszer annyi tartozást tudtak volna befizetni, mint így egy teljes év alatt. Gondoljunk bele, a teljes 20 százalékos rezsivágás egy évre számítva annyi pénz, amennyiből ki lehetne fizetni a jelenlegi tartozók összes be nem fizetett számláját.
Alaptörvénybe foglalt rezsicsökkentés?
Orbán Viktor „érdekesen" érvel az újabb alkotmánymódosítás mellett. A miniszterelnök szerint a „szocialisták nem megbízhatók”, így rögzíteni kell, hogy a közműdíjak nem emelkedhetnek az infláció feletti mértékben. Azt most hagyjuk, hogy Mesterházy Attila és más szocialista politikusok is többször elmondták már, hogy a rezsicsökkentést támogatják, csak éppen annak egy ésszerűbb formáját tartják kívánatosnak. Az viszont korántsem mellékes szempont, hogy a Fidesz hozzáállása a rezsihez teljes egészében figyelmen kívül hagyja a világpiaci viszonyokat.
Jön a non-profit közmű törvény
Mindezeket egy újabb érdekes bejelentéssel fejelte meg a kormányfő:
„Jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők."
Sőt, az is kiderült, hogy hat-hét komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról folyamatosan tárgyal a kabinet. Konkrét vállalatneveket Orbán Viktor nem említett, de úgy fogalmazott: „a vízműveknél is ez a helyzet és a szemétszolgáltatásnál is".
A miniszterelnök felvetette azt is, hogy az energetikai hivatal alá kellene szervezni a villamosenergia- és a gázelosztás alapvető adatait – amelyekkel ma a magáncégek rendelkeznek –, hogy az államnak naprakész információi legyenek. Mint fogalmazott, „most szerszámozzuk fel a rezsihivatalt".
A kormányfő szavai szerint ha megmarad a társadalmi támogatottság, egy-két év múlva közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer működhet Magyarországon. A kormány a közműszektor nonprofittá alakítására törekszik, az esetleges nyereség így az országban marad, és a szolgáltatások minőségének javításában hasznosulhat.
A lépés - bár szakértők szerint az ötlet meglehetősen ellentmondásos - remekül illeszkedne a kormány elsődleges céljához, a rezsidémonnal való harchoz. Ehhez kapcsolódik, hogy 2013. szeptember 23-án Tarlós István a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy valamennyi, a Demszky-korszakban külföldi befektetőknek privatizált fővárosi közműcég magyar kézbe kerül a következő években.