Kongresszust tartott a hétvégén a Fidesz. A tanácskozáson természetesen minden a papírforma szerint zajlott: Orbán Viktor (egyedüli indulóként) 1241 szavazatból 1240-et megszerezvén lett ismét a párt elnöke. Az elnökségben az egyetlen változás, hogy Varga Mihály (aki időközben miniszter lett) távozott, a helyét Lázár János vette át. Kósa, Pelczné és Pokorni maradt.
Orbán Viktor beszédében a már jól ismert harcos retorikával osztott ki mindenkit: az ellenzéket, a multikat, a bankokat és persze az Európai Uniót: "bülbülszavú bankárok, mohó multinacionális cégek, az őket kiszolgáló brüsszeli bürokraták és az ő hazai apródjaik". (...) "A pufajkát öltönyre cserélték, de az alatta való mentalitás ugyanaz. Vannak, akik azt mondják, hogy a kommunistázás ma már üres beszéd, a kommunisták már kikoptak, a mai MSZP-sek pedig már fiatalabbak, mint mi vagyunk. Meglehet. De én azt gondolom, hogy ahol dinoszauruszok vannak, ott vannak bébiszauruszok is"
A kormányfőt hallgatva olyan érzése lehetett az embernek, mintha Magyarország valóban háborúban állna: “Minden jel arra mutat, hogy Magyarország polgárai felsorakoztak, a küzdelem sikeres megvívásához szükséges nemzeti egység létrejött és fennáll, a kormányzat egységes, a parlamenti kétharmad sértetlen.”
Kétség sem férhet hozzá: az elbukott államadósság elleni harc után újabb háború következik és 2014 valóban a rezsiharc éve lesz. Ezen az igazságon túl azonban mondott néhány hazugságot is a kormányfő. Összeszedtünk néhányat és szeptemberi Pinokkió-díjunkat ismét Orbán Viktornak ajánljuk fel.
2014 a rezsiharc éve lesz, a harc terepe a választás
Jól látszik, hogy a Fidesz a 2014-es kampány központi témájává tette a rezsiharcot. Kiválóan működik is, elég egy pillantást vetni a közvélemény-kutatási adatokra:
A kép kattintásra megnő.
.png)
Évtizedek után először, jelentősen, 10 százalékkal csökkentettük a magyar családok rezsiköltségeit, és van erőnk, hogy november 1-től további 11,1 százalékkal mérsékeljük azokat.
Arról mindig nagyvonalúan hallgat a miniszterelnök, hogy a rezsiköltségek az elmúlt három évben emelkedtek. Ráadásul az áfa 25-ről 27 százalékra való emelése minden terméket érintett. A vezetékes gáz ára még az áfaemelésnél is gyorsabban emelkedett, míg az elektromos áram ára megegyezik az áfá emelkedésével. A propán-bután gáz árának változása pedig egybevág az üzemanyagárak 26,8 százalékos emelkedésével.
Az alábbi táblázatban a rezsiköltségek kormányváltás óta eltelt alakulását láthatjuk. A befagyasztás láthatóan nem sikerült. A rezsicsökkentésekkel csak a kormányváltáskori árakhoz sikerült visszatérnie a kormánynak.
Beindítottuk – az európai gazdasági válság elhúzódása ellenére – a magyar gazdaság növekedését.
Éves alapon fél, negyedéves alapon pedig 0,1 százalékkal nőtt a második negyedévben a magyar bruttó hazai össztermék - derült ki a KSH negyedéves összefoglalójából. De azért növekedési fordulatról még nincs okunk beszélni. Az alábbi montázson remekül látszik, hogy sokféleképpen lehet értelmezni az augusztusi adatot:
Forrás: http://algebraicvarietyshow.tumblr.com
Az pedig jó kérdés, hogy a kormány optimista várakozása (a jövő évi büdzsé tervezésekor 2,8 százalékos inflációval, 2 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint 295,1 forintos euróárfolyammal számolnak a nemzetgazdasági tárcánál) ezúttal teljesül-e majd. Eddig ugyanis ezeket rendre bebuktuk.
Az biztos, hogy elemzők nem sok jóval kecsegtetnek: a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics harmadik negyedévi prognózisa szerint a magyar gazdaság növekedése is gyorsulni fog jövőre, ám a növekedési ütem a jövő év utáni időszakban várhatóan elmarad a közép-európai társállamokétól.
Azon túl, hogy végre kijöttünk a gödör aljáról és sikerült egy nagyon minimális gazdasági növekedést produkálni, egyetlen dologban teljesítünk jobban: valóban sikerült kikerülnünk a túlzottdeficit-eljárás alól. (Bár ezért is komoly árat fizettünk.) Ugyanakkor elbuktuk az államadósság elleni harcot, nő a szegénység, a versenyképességünk egyre rosszabb, a foglalkoztatási adatok pedig csak némi kozmetikázás után mutatnak jól.
A KSH végül leleplezte, hogy milyen módszertant használtak, és milyen okok húzódnak meg a foglalkoztatás növekedése mögött. 2012-ben 66 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, és ennek több mint felét a közfoglalkoztatás adta - azt eddig is tudtuk, hogy a közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik a foglalkoztatás bővülésben. Amit viszont nem tudtunk, hogy a KSH a külföldön dolgozók bizonyos csoportját is beleszámítja a foglalkoztatás növekedésébe, amelyet bár statisztikailag nem lehet kifogásolni, hiszen a külföldön munkát vállaló is aktívnak számít, csakhogy gazdaságpolitikai szempontból a migráció, vagy a határon túlra ingázás egyáltalán nem a nevezhető sikernek.
