Orbán Viktor aggasztónak nevezte az európai fiatalok munkanélküliségének mértékét az erről szóló november 12-ei párizsi konferencián. A kormányfő szavai szerint Magyarország minden olyan módszert alkalmaz a probléma enyhítésére, amely Európában ismert. "Lényegében mi minden hangszeren játszunk otthon" – nyilatkozta magyar újságíróknak a miniszterelnök. Példaként a fiatalok vállalkozóvá válását segítő programokat, valamint a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseit említve.
Az elmúlt évek sajnos nem azt mutatják, (munkahelyvédelmi akcióterv ide vagy oda), hogy hazánk sikeresen meg tudott volna küzdeni a mai fiatalokat leginkább érintő problémával. A KSH adatai szerint a 2010-es kormányváltáskor a 25 éven aluli munkanélküliek száma 77 ezer fő volt, jelenleg ez a szám 85 ezer körül mozog. Ezeket az adatokat annak fényében érdemes vizsgálni, hogy (szintén a KSH becslései szerint) 2011-ben 58 ezren, míg 2012-ben 72 ezren döntöttek úgy, hogy külföldre távoznak. Nem lehet talán nagyon tévedni azzal a megalapítással, hogy leginkább azok a fiatalok dönthettek úgy, hogy elhagyják Magyarországot, akik itthon sehol sem tudtak elhelyezkedni.
A fiatalok helyzetét az a tény is rontja, hogy bejelentett, állandó munkahelyet találni ma Magyarországon szinte lehetetlen feladat. A pénztelenség, a bizonytalanság és a folyamatos kudarcélmények pedig lelkileg is megviselik őket. Ennek fényében talán egyáltalán nem meglepő, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy inkább külföldön próbálnak szerencsét. Egy ilyen döntés azonban azért kockázatos lépés manapság, mivel a fiatalok helyzete az EU többi államában is rendkívül nehéz.
Komoly probléma
A fiatalok munkanélkülisége azért rendkívül súlyos probléma az Európai Unió számára is, mivel az eltartásuk, valamint termelő kapacitásuknak kiesése jelentős terhet ró a tagállamok gazdaságára. Az Eurofund által készített jelentés szerint az EU-ban mintegy 14 millió főre tehető az elveszett generáció tagjainak száma. A fiatalok munkaerőpiacról való kiszorulása 2011-ben 153 milliárd eurós gazdasági veszteséget okozott az Unióban - ez az európai GDP 1,2 százalékának felel meg. Hazánk számára is különösen magas, a GDP 2 százalékát is meghaladó veszteséget jelentenek az inaktív fiatalok.
Az okok és az arányok
A mai fiatalságot leginkább érintő probléma többek között a 2008-as válságnak köszönthető. A gazdasági krízis következtében fellépő munkaerő-kereslet visszaesés elsősorban a munkaerőpiacra belépni szándékozók elhelyezkedési esélyeit rontja. A különböző leépítések szintén a fiatalokat sújtják leginkább, tekintettel arra, hogy ők nagyobb arányban dolgoznak olyan munkakörökben, amelyektől könnyebb megválni. Az Európai Unió különböző tagállamaiban a fiatalok elhelyezkedésével kapcsolatos problémák eltérő arányban jelentkeznek.
Bár a 25 éven aluliak munkanélküliségi rátája Magyarországon igen magas, és európai összevetésben is igen jelentősnek számít, a fiatalkori munkanélküliség egyes tagállamoknál az Eurostat 2012-es felmérése alapján egyenesen tragikus. A legnehezebb helyzetben Görögország és Spanyolország van, ahol a fiatalok több mint 50 százaléka nem talál állást magának. A legelőkelőbb helyen (talán nem meglepő módon) 8 százalék körüli eredménnyel Németország és Ausztria szerepel.
Az egyes országokon belüli régiókat vizsgálva is jelentős eltéréseket lehet találni. A legjelentősebb különbségek Olaszországban figyelhetők meg, ahol is északon, Lombardiában a fiatalok negyede nem talál munkát, míg délen már minden második olaszt érinti ez a probléma. Magyarországon a legszerencsésebb helyzetben a Nyugat-Dunántúl van (20,3 százalék), a legsúlyosabb Észak-Magyarországon a helyzet. Itt 38,7 százalék a fiatalok munkanélküliségének a rátája, ami több mint másfélszer nagyobb, mint az EU-s átlag.
Az eddigi magyarországi eredmények
Az elmúlt évek sajnos nem azt mutatják, (munkahelyvédelmi akcióterv ide vagy oda) hogy hazánk sikeresen meg tudott volna küzdeni a mai fiatalokat leginkább érintő problémával. A KSH adatai szerint a 2010-es kormányváltáskor a 25 éven aluli munkanélküliek száma 77 ezer fő volt, jelenleg ez a szám 85 ezer körül mozog.
Ezeket az adatokat annak tükrében érdemes leginkább vizsgálni, hogy (szintén a KSH becslése szerint) 2011-ben 58 ezren, míg 2012-ben 72 ezren döntöttek úgy, hogy külföldre távoznak. Nem lehet talán nagyon tévedni azzal a megalapítással, hogy leginkább azok a fiatalok dönthettek úgy, hogy elhagyják Magyarországot, akik itthon sehol sem tudtak elhelyezkedni.
Mennyire elégedettek a mai fiatalok?
A K&H Bank a Free Association kutatóügynökség közreműködésével létrehozta a K&H pályakezdők jóléti indexét, amely azt vizsgálja, mennyire elégedettek a mai 19-29 évesek. Felmérésük során azt állapították meg, hogy a pályakezdők az önálló élet megteremtéséhez a körülményeket és a lehetőségeiket Magyarországon nem látják kedvezőnek.
A tanulmány szerint a fiatalok inkább magukban hisznek, nagyon kis részük - 4 százalékuk - gondolja azt, hogy az állam mindent megtesz azért, hogy segítse a fiatalokat az önálló élet megkezdésében. A munkanélkülieknek pedig csak 8 százaléka gondolja, hogy az állam minden tőle elvárhatót megtesz, hogy a munkanélküliek újra munkába állhassanak.
Mit tesz az Unió?
A legfőbb uniós intézkedés az ifjúsági garancia program lesz a következő hétéves költségvetési ciklusban. Ennek fő célja, hogy egyetlen európai fiatal se maradjon négy hónapnál tovább állás vagy képzés nélkül. Minden uniós tagállam még az év vége előtt elkészíti a saját garancia programját, amelyet egy brüsszeli bizottság fog decemberben jóváhagyni.
Magyarországra vonatkozólag Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója megígérte, hogy az év végéig kidolgozzák ennek részleteit. Az biztos, hogy 2014-ben a programot az Unió 15 milliárd forinttal támogatja. Meglátjuk mirel lesz elég.
