Annak ellenére, hogy a Fidesz gyakorta hangoztatta: véget vet a szocialisták „uram-bátyám” típusú hatalomgyakorlásának, a kormányzó pártszövetség személyzeti politikája, illetve bizonyos általa elfogadott törvények nem ezt a képet mutatják.
A II. Orbán-kormány megalakulása óta számos olyan törvényt hozott, amelyek a közbeszédben „lexekként" híresültek el. Közös jellemzőjük, hogy vagy a kormányzati erőkhöz közel álló személyeket/gazdasági szereplőket hozzák előnyös helyzetbe, vagy épp ellenkezőleg, a nem szívesen látottakat igyekeznek ellehetetleníteni.
Bár volt példa a szocialista kormányok idején is ilyesmire, a tempó és a mennyiség mindenképpen egyedülálló. Legutóbb mindössze két héttel ezelőtt foglalkoztunk a témával. Az azóta eltelt időben sem tétlenkedett a kormány. Következzék hát a legfrissebb gyűjtés.
Lex Várkert Bazár
A kormány 2011 őszén hozott határozatot a Várbazár rekonstrukciójáról. Már az Új Széchenyi Terv indulásakor jelezték, hogy a Budai Vár egyik legnagyobb értékét, az évtizedek óta pusztuló Várbazár felújítását az egyik legfontosabb nemzeti programnak tekinti. A főváros közepén álló és Budapest teljes panorámáját meghatározó műemlék helyreállítása idegenforgalmi, nemzetgazdasági szempontból is rendkívüli jelentőségű.
2012 márciusában nyertest hirdettek a látványtervekre. Az összesen 8,5 milliárd forint értékű, teljes mértékben uniós forrásokból megvalósuló beruházás az ütemterv szerint 2012 őszén kezdődött, és várhatóan 2014-ben fejeződik be.
A terveknek megfelelően 2013 februárjában kezdetét vette a munka, és a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánították. Azóta a felújítás megfelelő ütemben haladt, november elején L. Simon László, a budai várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos azt nyilatkozta, hogy a rekonstrukció első üteme március végére befejeződhet, és arra számít, hogy jövő áprilisban át is lehet adni.
Most ott tart a projekt, hogy az épület homlokzati rekonstrukciója és a restaurátori munkák szinte teljesen elkészültek. A két palotaépület tetőszerkezete is megépült, jelenleg a tetők lemezfedése és a homlokzati bádogozási munkák zajlanak. Jól halad tehát a projekt, csak felmerült egy apró probléma.
„Kortárs Kreativitás Háza” munkacímen szerepel a Várkert felújítási terveiben az Ybl Miklós tér 2. szám alatt álló egykori Testőrpalota. Az elképzelések szerint a felújított Várkert északi oldalán álló épületben a kortárs művészeti irányzatokat és dizájntermékeket mutatnának be – feltételezve persze, hogy az állam teljes egészében birtokba tudja venni a házat. Ehhez viszont utcára kellene tenni az utolsó bérlőt, Mikola Csabát, két gyermekét és várandós feleségét.
No ennek a helyzetnek a megoldására szolgál L. Simon László törvényjavaslata (nem ez az első lex egyébként, ami a nevéhez fűződik), amely alapján megszűnne a bérleti szerződése annak, akinek lakása kiemelt jelentőségűnek minősített állami beruházás területén található. Érdekes módon a Várbazár éppen ilyen. Ha az országgyűlés elfogadja a javaslatot, a lassan tíz éve húzódó probléma egy csapásra megoldódhat és semmi akadálya nem lesz a tavaszra (!) tervezett átadásnak.
Ide kapcsolódik György István fideszes képviselő kisajátítási törvényhez benyújtott módosító javaslata, ami „külön kisajátítási célként nevesíti a közjogi megbízatást betöltő személyek elhelyezéséhez szükséges létesítmények érdekében történő kisajátítási célt.” Magyarán: az indoklásban szereplő cél érdekében elméletileg államosíthatják bármelyikünk lakását. A törvényjavaslat a környezetvédelmi jogcím bővítésével lehetővé teszi azt is, hogy a település lakossága életminőségének javítása céljából is legyen lehetőség kisajátításra. Ilyen cél lehet a település klimatikus és ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése. A javaslatot az országgyűlés 2013. június 21-én fogadta el.
Lex CBA?
November 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely alapján csak 2014. május 30-ig működhetnek nemzeti dohányboltok 2500 négyzetméternél nagyobb eladóterű bevásárlóközpontokban, hipermarketekben illetve a benzinkutakon. A rendelet szerint a fent említett helyek környékén (parkolóban, parkban) sem működhetnek trafikok május 31-től, azok sem, amelyek a vámhatósági engedélyt egyébként megkapták és jelenleg is üzemelnek.
A leírás (és eddigi tapasztalataink) alapján felmerült bennünk a gyanú, hogy a módosítással a kormány a hozzá közel álló CBA üzletláncot, illetve annak tulajdonosait, igazgatósági tagjait kívánja előnyös helyzetbe hozni a versenytársakkal szemben.
Lex Rezesova?
Friss hír, hogy Rogán Antal a Fidesz frakció nevében arra „kéri” a parlament alkotmányügyi bizottságának elnökétől és az igazságügyért felelős minisztertől, hogy vizsgálják ki a szabad lábra helyezés és a házi őrizet indokoltságát a súlyos balesetet és négy ember halálát okozó szlovák milliomosnő, Eva Rezesova ügyében. Rogán „további kérése”, hogy a vizsgálatból vonják le a következtetéseket, és ha kell, szigorú törvénymódosítással előzzék meg, hogy még egyszer ilyen felháborító eset előfordulhasson.
Az biztos, hogy hasonló módon járt el az országgyűlés két héttel ezelőtt, az ároktői banda esetében. Ekkor úgy módosították a büntetőeljárásról szóló törvényt, hogy bizonyos súlyos bűncselekmények esetében az előzetes letartóztatás korlátlan ideig fenntartható legyen.
Kérdés, hogy ez esetben szükség lesz-e bármiféle törvénymódosításra, mivel Rogán bejelentését követően a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfok ítéletét és Rezesovát visszavitték a börtönbe.
Az összesített lexes táblázat kattintásra megnő:
