Az alacsony infláció és (a kedvező nemzetközi gazdasági környezet által támogatott) egyre alacsonyabb hazai kamatkörnyezet jelentős hatással van a bankbetétek hozamaira is. Miközben pár évvel ezelőtt még 7-8, vagy akár két számjegyű hozamot is realizálni lehetett egy hosszabb lekötésen, mára az alacsony jegybanki kamat, valamint a bankokat terhelő különadók miatt alig pár százalékra zsugorodott ez a hozam. (Ha az infláció feletti hozamot vizsgáljuk, már jóval kedvezőbb a kép, de még így is kevesebb tőkejövedelmet lehet realizálni.)
Mindeközben a lakossági megtakarítások jó része a jóval kockázatosabb befektetési alapok irányába vándorolt (leginkább a tehetősebb rétegeké), valamint a kormány által támogatott, és erősen preferált magyar államkötvények irányába. Ennek köszönhetően a lakossági állampapír-állomány rekord szintet ért el, ami kedvező folyamatnak is mondható egy olyan országban, ahol az államkötvényeknek még mindig jelentős állománya van külföldi tulajdonban.
A folyószámlabetét-tulajdonosok helyzetét tovább rontja, hogy a tranzakciós adó miatt a banki szolgáltatások díja sokszorosára drágult, így egyre inkább hátrányba kerültek a kockázatosabb, de magasabb hozamot biztosító pénzpiaci termékek tulajdonosaival szemben.
Növekvő banki terhek
Egyértelműen kijelenthető, hogy a bankoknak nem kedvezett a kormányváltás. A 2010-ben bevezetett bankadó súlyos terhet jelentett a pénzintézeteknek. Erre jött rá a tranzakciós illeték bevezetése, amelyet bár jobbára beépítettek szolgáltatásaikba, azonban az elmaradó tranzakciós bevételek pótlására kivetett egyszeri 70 milliárdos tétel újabb pofont jelentett. A nehéz gazdasági környezetben, a válság óta eltelt években amúgy sem ment jól a bankoknak (igaz a válság előtt jelentős profitra tettek szert a felelőtlen hitelezés miatt), a különadók pedig arra kényszerítették a külföldi anyabankokat, hogy feltőkésítsék hazai leánybankjaikat. Az OTP-t leszámítva gyakorlatilag minden hazai nagy, külföldi tulajdonban lévő bank jelentős veszteséget halmozott fel.
A csökkenő hozam okai
A bankok helyzetét tovább rontja, hogy az elmúlt egy évben a folyószámla betétek egyre inkább népszerűtlenné váltak a lakosság körében. Ennek több oka van:
- Alacsony kamatkörnyezet: az elmúlt másfél évben a jegybanki alapkamat 7 százalékról 3,2 százalékra zsugorodott, a betéti hozamok pedig erős kapcsolatot mutatnak a mindenkori jegybanki kamatlábbal. Az alacsony kamatkörnyezetet támogatta a rekord alacsony infláció, és a kedvező nemzetközi pénzpiaci légkör - elsősorban a külföldi jegybankok laza monetáris politikája, és a "pénzbőség".
- Adórendszer átalakítása: a korábbi adórendszer progresszivitása beépült a kamatadóba. A korábbi 16 százalékos kamatadó mellett még 6 százalékos eho-t is fizetnie kell a betéttulajdonosoknak a hozam után, amely azt jelenti, hogy a kamatadót 22 százalékra emelték. Az adóváltoztatás nem érinti az államkötvényeket, illetve érdemes megjegyezni, hogy vannak olyan bankbetétek, amely szintén mentesülnek a megemelt adókulcs alól.
- Banki szolgáltatások díjának megemelése: A tranzakciós adót a kormány korábbi ígéretével szemben egyértelműen áthárították a bankok. Nem véletlen volt szükség a kormány által már elfogadott pénzügyi rezsicsökkentésre. Az ingyenes készpénzfelvétel (ráadásul csupán csak havi 150 ezer forintig érvényes) viszont kevés ahhoz, hogy a banki szolgáltatások összköltségét lejjebb szorítsa, hiszen annak egy jelentős hányadát a különböző kezelési díjak teszik ki. Ráadásul a bankok már azon gondolkodnak, hogyan építsék be az árazásukba az ingyenes készpénzfelvételből fakadó veszteséget, amely nem kedvez a betéttulajdonosoknak.
Banki különadó: a már korábban ismertetett, rekord magas banki különadó arra kényszeríti a bankokat, hogy minél kevesebb pénzt fizessenek a betétek után, növelve a kamatmarzsból fakadó bevételeiket.
A lakosság alkalmazkodik
Bár még mindig a bankbetét mondható a legbiztonságosabb pénzügyi terméknek, az elmúlt egy év kedvező folyamatai miatt sok háztartás kockázatvállalóbb lett. A kedvező nemzetközi környezet és a költségvetés stabilizálódása miatt a Magyarországgal kapcsolatos kockázati mutatók is kedvezőbben alakultak, a jó pénzpiaci hangulat pedig a kötvényfelárakba is beépült. Mindaddig, amíg nyugaton és Japánban kvázi nulla szinten tartják a kamatokat, és az ottani hozamok nem kezdenek emelkedni, addig a kockázati étvágy is megmarad, így a befektetők előszeretettel fogják választani az olyan feltörekvő országok kötvényeit, ahol a kamatfelár még mindig jóval magasabb, mint például az Egyesült Államokban vagy Németországban.
A magyar lakosság is csatlakozott ehhez a folyamathoz. Nem véletlen, hogy jelentősen emelkedett a lakossági állampapír-állomány - részben a folyószámla betétek kárára. Érdemes megjegyezni, hogy az egykulcsos adóból származó többletjövedelem egy részét is fogyasztás helyett állampapírba fektethették a háztartások.
Az alkalmazkodási folyamat ráadásul tartós is maradhat, hiszen a közeljövőben nem várható a bankadó és a tranzakciós adó csökkentése - így a banki szolgáltatások díjának csökkentése sem -, és a kormányzati gazdaságpolitikából, valamint a kedvező nemzetközi környezetből kiindulva a jegybanki kamatláb is tartósan alacsony maradhat.
Rövidtávon nulla hozam
Néhány hónapra biztosan nem éri meg a bankban lekötni a pénzünket, mert a különböző díjak, a 6 százalékos eho-val megemelt kamatadó és a tranzakciós díj áthárításából adódó többletköltségek miatt az első három hónapban veszteséget termel a bankbetét, és utána következő hónapokban is csak csekély hozammal kecsegtet. Folyószámla betétet tehát csak és kizárólag akkor érdemes kötni, ha legalább egy évig lekötjük pénzünket.
Akkor mibe fektessünk?
Aki nagyobb jövedelemmel rendelkezik, annak érdemesebb továbbra is olyan portfolióban gondolkodnia, amely egyaránt tartalmaz kockázatosabb (például magasabb hozamot biztosító részvényeket), és kevésbé kockázatos termékeket, így hosszabb lekötésű bankbetétet és állampapírt egyaránt. Akik kevesebb pénzzel rendelkeznek, viszont mégis meg tudnak takarítani egy keveset, nekik érdemes államkötvénybe, vagy hosszabb lekötésű bankbetét választaniuk. Míg előbbi nagyobb hozamot biztosít, utóbbi még mindig kockázatmentesebb és kevesebb bizonytalanságot tartalmaz hosszabb távon.
Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy az elmúlt évek gazdasági folyamatai teljesen átrendezték a piacot, és a lakosságnak egyre kevésbé éri meg bankban tartania a pénzét.
