Folytatódik "választási osztogatás" rovatunk. A múltkor felsoroltunk pár kormányzati intézkedést, amelyeket közvetlenül az áprilisi választásokra időzítettek. Ilyen volt az ingyenes készpénzfelvétel, a családi adókedvezmény kiterjesztése, a tiszthelyettesek és a szociális szféra bérpótléka, a tanárok túlóradíja és a Diplomamentő program.
A költekezés folytatódik: a kormány a költségvetés általános tartalékából idén már 13 milliárd forintot költött el, de így is maradt még majdnem 100 milliárd. A pénzből jut sportcsarnokra, a bányászati hivatalnak, iskolafejlesztésre, és a miniszterelnökség beruházásaira.
Bár még 100 milliárd forint rendelkezésre áll a tartalékból, a kormánynak nem árt számolni a kockázatokkal, hiszen gyakorlatilag kicentizték az idei 2,9 százalékos hiányt. A Költségvetési Felelősségi Intézet szerint az eredményszemléletű deficit akár 3,5 százalék lehet a tervezett 2,9 helyett. A számítások alapján ehhez a kormányzatnak még csak nem is kell elköltenie 100 milliárdot - a hiány már anélkül is 3 százalék fölé csúszik. Az intézet arra figyelmeztet, hogy a kormánynak egyenlegjavító intézkedéseket kell tennie, ha tartani akarja a 3 százalék alatti hiánycélt. Egyéb esetben újraindíthatja az EU hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárást (ahogy pl. nemrég a frissen csatlakozott Horvátország ellen).
Költekezés
A legnagyobb tételt, 2,9 milliárd forintot Szigetszentmiklós önkormányzata kapja iskolafejlesztésre. Veszprém 700 milliót városi feladatok ellátására fordíthat, de 600 milliót kap a Veszprémi Aréna építésével kapcsolatos hitelének átvállalására. Az aréna éves törlesztőjét egészen 2023-ig fizetheti az állam.
Az általános tartalék költése annak is köszönhető, hogy a két hónapja elfogadott költségvetés hibáit kell rendbe tenni, mivel számos közintézmény többletköltségvetés-támogatási igénnyel fordult a kormányhoz. Így kap a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi, vízügyi hatósága 262 millió forintot és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek 174 millió forint jut a dologi kiadások és tanácsadói díjak fedezésére.
A Miniszterelnökség is kap 1,3 milliárd forintot, ezen források célja csak egy része ismert. 250 millió a Fiumei úti Nemzeti Sírkert kiadásaira megy el, míg 184 millió forintot különítettek el a kommunizmus áldozatai emlékmúzeumának támogatására. A maradék 800 millió forint céljáról csak annyit tudni, hogy beruházásokra költi a kormány.
A költések többsége pár száz milliós juttatás költségvetési intézeteknek. Egymilliárdot kaptak januárban a kormányhivatalok és 496 millió forintot a Balassi Intézet. A Belváros 798 millió forintból újíthatja fel a Duna korzót, illetve a I. kerületi Önkormányzat a Halászbástyát 693 millió forintból.
Kockázatok
Bár még 100 milliárd forint rendelkezésre áll a tartalékból, a kormánynak nem árt számolni a kockázatokkal, mivel gyakorlatilag kicentizték az idei 2,9 százalékos hiányt. A Költségvetési Felelősségi Intézet szerint az eredményszemléletű deficit akár 3,5 százalék lehet a tervezett 2,9 helyett. A számítások alapján ehhez a kormányzatnak még csak nem is kell elköltenie 100 milliárdot - a hiány már anélkül is 3 százalék fölé csúszik. Az intézet arra figyelmeztet, hogy a kormánynak egyenlegjavító intézkedéseket kellene tennie, hogy a kitűzött hiányélt elérje.
Az egyik fő kockázat a tervezett 2 százalékos gazdasági növekedés elérése lehet, ami maximum akkor lehet elérhető, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kihelyezi a Növekedési Hitelprogram teljes 2 ezer milliárdos keretét. Azonban erre nem sok esélyt látnak a piaci szereplők. A jelenlegi gyenge forint (persze még nagyon messze az év vége) szintén rosszul érinti a költségvetést, pontosabban a kamatkiadásokat.
Vannak egyedi kockázatok is. Ilyen például az online pénztárgépek működése és az abból befolyó áfa. De a cigaretta jövedéki adójában is vannak bizonytalanságok. Másik jelentős kockázat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely akár 50 milliárdos többletkiadást is jelenthet.
Forrás: mfor.hu
Választási osztogatás: mikor jön a feketeleves?
A feketeleves, ahogy általában, most sem fog elmaradni. A most elfogadott intézkedések ugyanis igen komoly rétegeket pakolnak az éppen csak 3 százalék alatti költségvetési hiányra. Az viszont kijelenthető, hogy Fidesz-győzelem esetén csupán a hangulatjavítás kedvéért a Fidesz nem fogja hagyni a hiányt 3 százalék fölé kúszni.
Ugyanakkor a gigaberuházások, stadionépítések miatt a költségvetés egyes fejezeteihez nehéz lehet hozzányúlni. Ezért marad a költségvetés módosítása (2013-ban hatszor került sor erre), ezzel párhuzamosan pedig további megszorítások következhetnek. Ha pedig nem a jelenlegi kormánypárt nyer, akkor hasonlóképpen kell kiigazítani az osztogatás okozta költségvetési lyukakat, az ebből következő esetleges megszorításokat az aktuális ellenzék könnyen tudja majd ekézni.