2014. február 15-én hivatalosan is elkezdődött a választási kampány. Ennek kapcsán ismét a Mérték és a Ténytár kutatására támaszkodunk, hogy betekintést kaphassunk a közéleti hírekben az ellenzéki és kormánypárti politikai szereplők megjelenési arányáról, illetve a közéleti tartalmak jellegéről.
A kampány első három hetében (február 15. és március 7. között) az on-line sajtó két leglátogatottabb hírportáljainak, az Indexnek és az Origonak belpolitikai rovatait figyelte meg, ezeken közel 1.500 hír jelent meg, ennek 54 százaléka tekinthető közéleti hírnek.
Az elemzés második részében a sugárzott hírműsorokról lesz szó, ahol a Mérték az m1 esti Híradóját (19:30), a TV2 Tények (18:30), az RTL Klub esti híradóját és a Kossuth Rádió Déli Krónikáját monitorozva alkotott képet. A vizsgált hírfolyam több mint 1.600 hírének 49 százaléka volt közéleti hír. Tehát mint a legfontosabb hazai online és "broadcast" közéleti hírcsatornáinak kb. fele bulvárral, vagy (politikai) propagandával foglalkozott.
A kormányzati túlsúly leginkább a sugárzott hírműsorokban érhető tetten. A mennyiségi mellett a minőségi szempont szintén fontos: a sugárzott hírműsorokban a kormánypárti politikusok sokkal kevesebbet szerepelnek lejárató célú hírekben, mint az ellenzéki politikusok. A kampány kezdetén tehát a médiában való megjelenésben is túlnyomórészt jobbra lejt a pálya.
Az on-line sajtó közéleti híreinek „hírcsinálói”
A közéleti hírek túlnyomó többségében, 42 százalékában a kormányoldal a „hírcsináló”. Ez alatt itt azt értjük, hogy a hír témája, illetve a hír létrejötte, naprendre kerülése kormányoldali szereplőkhöz köthető. Jól mutatja a kisebbik kormánypárt súlyát, hogy „hírcsinálása” összesen 1 százalékot tesz ki ebből a 42 százalékból.
Az ellenzéki oldalhoz a közéleti hírek 22 százaléka köthető. Az esetek 8 százalékában nem pártok, hanem a „kormányváltó erőkként" ismert, közös listán induló baloldali választási szövetség a hírcsináló. Önállóan az MSZP-hez a közéleti hírek 5 százaléka köthető a hír, a DK-hoz és a Jobbikhoz pedig a közéleti hírek 3-3 százaléka. Az LMP a közélet hírek 2 százalékánál önálló hírcsináló, az Együtt 2014-PM pártszövetség pedig csak 1 százalékánál. Ha figyelembe vesszük, hogy a közéleti hírek fele valóban közéleti, akkor valójában ezen értékek fele az, amikor ezek a pártok saját jogon meg kezdeményezőként meg tudnak jelenni a hírcsatornákon.
A fentiekből kitűnik, hogy a kormányzathoz köthető hírek aránya csaknem kétszeres az ellenzékhez képest, ami óriási túlsúly a hírpiacon.
A közéleti hírek 17 százalékánál pedig a maga a média a hírcsináló. Itt elsősorban elemző, illetve oknyomozó jellegű témákról van szó. Gyakran kötődnek a hírek a civil oldalhoz is: különböző szakmai szervezetek=6 százalék, érdekvédelmi szervezetek=3 százalék, mozgalmak=2 százalék, civil és egyéb szervezetek=3 százalék.
Végül a közéleti hírek 4 százalékánál külföldi szervezet a hírcsináló, 1 százalékuknál pedig nem értelmezhető, hogy ki a hírcsináló. Ilyenek például a gyászhírek is.
Az on-line sajtó hírei némileg kiegyensúlyozottabbak
A hírek 31 százalékában szerepelnek politikusok. Ha azonban csak a közéleti híreket nézzük, ez már 57 százalékot jelent. A megjelenő politikusok fele kormányoldali, 34 százalékuk tagja a kormánynak, 16 százalékuk pedig kormánypárti politikus (Fidesz=15 százalék, KDNP=1 százalék).
Az on-line hírekben szereplő politikusok 46 százaléka tekinthető ellenzékinek, 4 százalékuk pedig külföldi politikus. E tekintetben tehát többé-kevésbé kiegyensúlyozott a két leglátogatottabb hírportál. Az persze más kérdés, hogy a hírek jelentős részében az ellenzéki politikusok negatív a szerepben tűnnek fel ( jóval több ilyen jellegű médiamegjelenése van Simon Gábornak és Gyurcsány Ferencnek, mint kormánypárti társaiknak), míg a kormányoldali politikusok viszonylag ritkán szerepelnek lejárató célú hírekben.
Az ellenzéki oldalt képviselő politikusok pártkötődéseit részletesebben nézve azt látjuk, hogy az összes politikus szereplő 16 százaléka az MSZP tagja, 6 százalékuk az Együtt 2014-PM, 7 százalékuk pedig a DK színeiben politizál. Az összes politikus szereplő 6 százaléka a Jobbik, 5 százalékuk pedig az LMP tagja. Végül a parlamenten kívüli kis pártok 5 százalékkal képviseltetik magukat, és 1 százalék a független politikusok aránya. A kis pártok tagjai és a függetlenek persze a jelöltállítással kapcsolatos hírekben szerepeltek a leggyakrabban.
A politikus szereplők 37 százaléka közhatalmat gyakorol (és így persze kormánypárti). A szereplők pontosan ötöde pártvezető, 26 százalékuk pedig képviselő, illetve képviselőjelölt. A politikus szereplők 8 százaléka szóvivő (vagy a pártjában vagy a kormányban), 9 százalékuk pedig egyéb politikai szerepeket tölt be. Tipikusan önkormányzati képviselő vagy polgármester, esetleg kampányfelelős.
A sugárzott hírműsorok: nagy a szórás
A sugárzott hírműsorokról az m1 esti Híradóját (19:30), a TV2 Tények (18:30), az RTL Klub esti híradóját és a Kossuth Rádió Déli Krónikáját monitorozva alkotunk képet. A vizsgált hírfolyam több mint 1.600 hírének 49 százaléka volt közéleti hír. Ez persze csak egy durva főátlag, az egyes csatornák részátlagai nagyon erősen eltérőek: a Déli Krónikában 82 százalék, az m1 Híradóban 74 százalék, az RTL Klub Híradóban 38 százalék a TV2 Tényekben viszont mindössze 24 százalék volt a közéleti hírek aránya. Az viszont közös jellemzője a négy hírműsornak, hogy a legtöbb közéleti hírt az MTI híreiből tájékozódva készítik el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legtöbb alaphír – természetesen az egyes csatornák stílusához igazítva – valamilyen formában felbukkan mind a négy hírműsorban. Mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy összességében a sugárzott hírműsorokban nem sokkal kisebb a közéleti hírek aránya, mint a két legjelentősebb on-line hírportálon, és a legfontosabb közéleti hírek megjelennek minden csatornán.
A csatornák azonban nem csak a közéleti hírek arányaiban különböznek egymástól, hanem e hírek jellegét tekintve is. A TV2 tények közli a legtöbb olyan külpolitikai hírt, melynek nincs hazai vonatkozása, és itt a legalacsonyabb a pártpolitikai hírek aránya. A Déli Krónika a többi csatornánál valamivel gyakrabban közöl szakpolitikai híreket, a pártpolitikai hírek aránya pedig az m1 Híradóban a legmagasabb.
Kormányzati hírcsinálás
A sugárzott hírműsorokban lényegesen ritkább a médiumok által kezdeményezett hír, mint az on-line hírportálokon. Azt viszont kijelenthetjük, hogy a kormányzat gyakorta „hírcsinálója” az éterbe sugárzott híreknek, gyakrabban, mint a hírportálok esetében. A leginkább kormányhíreket közvetítő (ha tetszik, kormánypropagandát gyártó) hírműsornak a Déli Krónikát tekinthetjük. Azt itt megjelenő közéleti hírek 68 százalékánál a kormányoldal volt a hírcsináló, ez óriási kormányoldali fölényt jelent. Az m1 Híradóban 55 százalék, a TV2 Tényekben 49 százalék, az RTL Klub Híradóban pedig 44 százalék a kormányoldalhoz köthető közéleti hírek aránya.
A sugárzott hírműsorok közéleti híreinek 64 százalékában szerepel legalább egy politikus. A hírfolyam összes hírét nézve viszont csak a hírek harmadának vannak politikus szereplői (is). A politikus szereplők 31 százaléka kormánytag, 18 százalékuk pedig kormánypárti. A politikus szereplők 41 százaléka ellenzéki: MSZP=17 százalék, DK=7 százalék, Jobbik=4 százalék, Együtt 2014-PM=4 százalék, LMP=4 százalék, kis pártok=5 százalék. A politikus szereplők között tehát megint csak a kormánypárti politikusok vannak többen, ők 8 százalékkal többet szerepelnek, mint az ellenzék.
A fentiekből megállapítható, hogy a kormányzati túlsúly a szereplés mennyiségében a sugárzott hírműsorokban jobban tetten érhető, ám azok között is jókora különbségek vannak. A minőségi különbség szintén fontos: a sugárzott hírműsorokban a kormánypárti politikusok sokkal kevésbé szerepelnek lejárató célú hírekben, mint az ellenzéki politikusok. A kampány kezdetén tehát a médiában való megjelenésben is elég keményen jobbra lejt a pálya.
