A Ténytár és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kezdeményezésének célja a kirekesztés és a diszkrimináció elleni fellépés. A kirekesztés a kisebbségek, a társadalom egyes csoportjainak emberi minőségét kérdőjelezi meg azzal, hogy nem tekinti őket másokkal egyenlőnek. Ott pedig, ahol az emberek egyenlősége sérül, a demokrácia is sérül. Folytatva a korábbi kezdeményezésünket, mi úgy tiltakozunk a rasszizmus és a kirekesztés ellen, hogy az országgyűlési választások után, az európai parlamenti választási kampány ideje alatt is kéthetente értékeljük a politikusok, újságírók, médiumok kirekesztő közléseit. Ez az ötödik értékelésünk, korábbi írásaink és a módszertan itt olvasható.
Úgy tűnik, hogy az európai parlamenti választás a kormánypártok feltételezett szándékának megfelelően alakul, hiszen azt láthatjuk, hogy a kampány kiüresedett, egyelőre nincs valódi kampány. Az országgyűlési választások eredménye az egyébként is alacsonyabb érdeklődésre számot tartó európai választások elől egyszerűen elszívta a levegőt. Ugyanakkor az is igaz, hogy az európai parlamenti választások általában valamennyi tagállamban kisebb érdeklődésre tartanak számot, mint a belföldi választások.
Az EP kampány első kéthetes periódusában, szemben az országgyűlési választási kampány ideje alatt tapasztaltakkal, a kirekesztő közlések listáján most nem a Jobbik politikusai voltak többségben. Talán a kampány alacsony hőfoka miatt, de kevesebb lett a kirekesztő közlés. A politikusok kirekesztő mondatainak csökkenésével az általunk adott pontszámok is alacsonyabbak lettek. A kirekesztő tartalmak csökkenését természeten örömmel vesszük tudomásul és reménykedünk a folyamat tartósságában.
Morvai: megszállók és megszállottak
Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője szimbolikus kirekesztő beszéddel reagált egy komáromi lakossági fórumon történt nézői felszólalásra. A néző szerint Avar János, az ATV újságíró klubjának tagja azt mondta, hogy „miért nem nyugszunk bele, hogy mint Palesztinában, telkenként itt is megveszik a földet”. Morvai Krisztina pedig erre úgy válaszolt, hogy „az ATV újságírója nem merne ilyen pimasz hangon beszélni, hogy Palesztinához hasonlítja Magyarországot akkor, hogyha attól kellene tartania, hogy abban a pillanatban, hogy kimegy a stúdióból, udvarias, de határozott hangú fiatalemberek körbeállják és nagyon nagy szeretettel megkérik, hogy legyen szíves mellőzni a továbbiakban az ilyen hangon való beszédet Magyarországról, a mi hazánkról.”
Morvai szerint az a baj, hogy az emberek elfelejtettek egyenesen beszélni, a „megszállók” soha semmilyen ellenállásba nem ütköztek, elfelejtik pokolba küldeni a „megszállóikat”. Mert ha a „megszállók” ezzel a viselkedési formával és egyenességgel szembesülnének, akkor más megszállási területet keresnének maguknak. A legfontosabb feladat ezért az, hogy elkergessük a megszállókat. Morvai mondataiból persze nem derül ki közvetlenül, hogy kik azok a megszállók, a beszéd szimbolikus értelmű marad, a kontextusból azonban nem nehéz kitalálni, hogy kikre gondol. Az antiszemitizmus ebben az üzenetben erőteljes demagógiával párosul.
Úgy tűnik, mintha a közvetlen kirekesztő tartalmak mellett a Jobbik politikusai között is egyre inkább terjedne a szimbolikus beszéd, a kirekesztésnek az a módja, amikor csak jelzőkkel, szimbólumokkal utalnak a kirekesztett csoportra. A szimbolikus beszéd azonban egyáltalán nem veszélytelen, minél többen képesek értelmezni az utalásokat, annál több emberhez jut el az üzenet.
Rájátszás a melegekkel szembeni sztereotípiákra
A Csepel.info internetes portál a közvetlen kirekesztés és a szimbolikus beszéd egyfajta elegyét mutatja. A kormányváltók jelöltjének szórólapjait ugyanis így értékeli: „Szabó Szabolcs szórólapjai azonban feltűnően eltérnek az ilyenkor megszokottól. A rózsaszín színvilág, a csókos száj, a szivárványos motívumok és a szintén rózsaszín háttér nyilvánvalóan nem férfiasságot hivatott kifejezni a politikus szórólapján. A stíluson kívül ráadásul semmilyen valódi politikai üzenet sincs rajta.” A kormányváltók jelöltjével kapcsolatban a szöveg nem azt állítja, hogy az illető meleg, hanem megpróbálja a jelöltet a feltételezett meleg identitása miatt negatív és egyben nevetséges színben feltüntetni. Az üzenet a választók melegekkel szembeni sztereotípiáira próbált meg építeni, feltételezvén, hogy a kirekesztő tartalmú kampányfogás sikert ér el, de végül is nem így lett. A választást a kormányváltók jelöltje nyerte meg.
Patyomkin-effektus: jókedvű ál-közmunkások a médiának
Salgótarján fideszes polgármesterének módszere egyáltalán nem új, Patyomkin már a 18. század végén így próbált meg Nagy Katalin kedvébe járni. Az ál-közmunkásoknak a német televíziónézők megtévesztése céljából való alkalmazása kicsinyes és nevetséges trükk a mai információterhelt világunkban. Annak ellenére azonban, hogy a közmunkások között mindenhol vannak romák és nem romák is, az ál-közmunkások között egyáltalán nem volt roma. Abból, hogy a polgármester olyan ál-közmunkásokat választott a német televízió adásába, akik között nem volt roma úgy is értelmezhető, mintha azzal akarna jó képben feltűnni, hogy a helyi közmunkások között nincsenek romák.
