A választást követően arról írtunk, hogy a kormányzati politika nyomokban sem tartalmazott konszolidációt, hanem folytatódott az elmúlt négy évben megszokott erőpolitika.
Akkor sorra vettük, mi történt a választást követő 3 héten: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) felkérésére letarolták a kishantosi biogazdaságot, botrányos körülmények között, az ígérettel ellentétben elkezdték építeni a megszállási emlékművet, Hoffmann Rózsa pedig utoljára nagyot rúgott a tanárokba azzal, hogy kötelező listát tett eléjük a tankönyvválasztáshoz.
Most a következő pár hét eseményeit dolgozzuk fel: Lázár János kalandjait a norvég bűnözéssel, illetve az Origoval. Végül a médiadónak is szentelünk egy kis helyet, amellyel a kormány magára haragította az egész médiát, de legfőképpen az RTL Klubot, akik jelezték, hogy nem vonulnak ki, felveszik a kesztyűt.
forrás: cink.hu
Lázár János és a norvég alapos civilek
A Fidesz és a kormány ökle már három nappal a választások után nekiment a Norvég Civil Alap pénzeit elosztó Ökotárs Alapítványnak. A támadás mögött az a nyilvánvaló törekvés állhat, hogy a magyar civil pénzek fölötti hatalomátvétel után a Norvég Civil Alap pénzeit is központilag oszthassák szét, a saját prioritásoknak megfelelően.
Lázár a Norvég Civil Alapot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal ellenőriztetné, amit elviekben nem tehetnének meg, mert a Magyarország által aláírt együttműködési megállapodás értelmében a kormánynak nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Alap felett. A Kehi az Ökotárs adószámának felfüggesztésével próbált nyomást gyakorolni a szervezetre. Végül a Kehi megjelent az Ökotársnál és másik két pályázat lebonyolítónál is.
A nem jogszerű eljárás miatt több civil szervezet is nemet mondott a Kehivel való együttműködésre: nem adják át a szerintük pártpolitikai célokra használt Kehinek a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott projektek teljes dokumentációját.
Bár hivatalosan nem a civilekkel kapcsolatban, mégis a kormányzati szándékra adott csattanós választ Norvégia. Május 9-én felfüggesztették a magyarországi pénzeket, több mint 30 milliárd forint folyósítását, mert álláspontjuk szerint a kormány egyoldalúan megszegte a támogatási szerződést az elosztási rendszer átalakításával. Mivel a Norvég Alap döntő többségét kezelő állami szervezet változott, ezért ott norvég jóváhagyásra volt szükség.
Norvégia pedig pontosan úgy járt el, mint az EU, pontosan ugyanazokkal az érvekkel (amelyek egyáltalán nem alaptalanok). Úgy vélte, hogy a 2006-2013-as támogatási időszak lezárásakor kockázatos egy ilyen szervezeti átalakítás, s igazgatási problémákat látott, miután a kormány egyoldalúan, konzultáció nélkül Lázár Jánoshoz központosította a fejlesztési pénzek elosztását. Ezért hiánypótlásra hívta fel Magyarországot. Ez azt jelenti, hogy hónapokig nem mehet állami kifizetés a Norvég Alapból, így jelentős források ragadhatnak bent.
A pénzre azonban szüksége lenne a kormánynak, ezért a keménykedés után pár napja egy diplomatikusabb hangvételű levélben keresték meg az illetékes norvég vezetőket. (Bár a levélben a civilek vegzálását nem említik).
„Szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételeknek kell ahhoz megfelelnie a magyar intézményrendszernek, illetve, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy a források felfüggesztésének feloldását elérhessük?” – idézi az Index Vitályos Eszter miniszterelnökségi államtitkár levelét, amelyet a norvég pénzeket folyósító szervezet két vezetőjének, Andreas Erdal elnöknek és Stine Andersen igazgatónak írt.
Lázár János szomorú az Origo miatt
Az ország legismertebb fácánvadásza azért kényszerült magyarázkodni, mert az Origo munkatársa által indított perben derült ki, hogy Lázár Jánosnak és egy munkatársának közel 2 millió forintba került a szállás három utazáson, összesen hét nap alatt. Ráadásul a bíróság részletesebb tájékoztatásra is kötelezte a Miniszterelnökséget. Az ügy igen kellemetlen helyzetbe hozta a III. Orbán-kormányban miniszteri rangra emelkedő Lázárt.
Majd váratlanul az Origo főszerkesztőjét a megváltozott tartalomfogyasztási szokásokra kirúgták a pozíciójából, majd vele szolidaritásul felmondott az Origo hírek rovatának összes munkatársa is. A hírek szerint a Telekom kedvében akart járni Lázárnak: cég és a magyar kormány ugyanis százmilliárdos nagyságrendű közös projektbe fog.
Újra van híradója az RTL Klubnak
Hétvégén jött az újabb hír, hogy a Fidesz leporolta tavalyi ötletét a médiaadóról. A törvényjavaslatot beterjesztő L. Simon László már jelezte is, hogy a java még hátra van annak a folyamatnak, amelynek a végén a internetes szolgáltatókat és a közösségi oldalakat is megadóztatná a kormány. Az indoklás már ismerős: erre az igazságosnak vélt közteherviselés miatt van szükség.
A Magyar Reklámszövetség erre bojkottot hirdetett: a TV2 és az RTL Klub csatornáin a következő parlamenti ülésnap előtt tiltakozásul 19:15 és 19:30 között elsötétültek a képernyők, velük együtt pedig még 65 médiapiaci szereplő döntött a bojkott mellett, köztük a kormányközelinek számító Magyar Nemzet és a Hír TV is.
Az utolsó pillanatban az eredeti tervezethez képest még hozzáadtak egy módosító javaslatot, amely szerint csökkenthetővé tenné az előző évi elhatárolt veszteség felével az ez évi adóalapot. Ez leginkább a nemrégiben Fidesz-közeli üzletemberek kezébe került TV2-nek kedvezhet. De aztán érkezett a slusszpoén, hogy módosításnak köszönhetően az RTL Klub is megúszhatja a reklámadót.
A csatorna vezetője már a reklámadó bejelentésekor jelezte, hogy felveszik a kesztyűt: az RTL Klub most már sorozatban hozza le a kormány viselt dolgait híradójában - nem úgy, mint az elmúlt években, vagy a választási időszakban, amikor még a csatorna úgy gondolta, megússza a ne szólj szám, nem fáj fejem hozzáállással.
Erre aztán először a kormányzat milliárdos megbízásaiból élő Századvég által megvett Napi Gazdaság égette le magát a kormányzati propagandának szánt, ám csúnyán visszaütő hírrel, miszerint az RTL klub felügyelőbizottsága és igazgatósága 1,6 milliárdot osztott el 2013-ban. Mint utóbb kiderült, mégiscsak 1,6 millió forintról volt szó, ahogy ezt az RTL később szóvá is tette a Napi Gazdaság erre durcás kisgyerekként viselkedő főszerkesztőjének.
A nem várt mértékű ellenállásra az ellenválasz sem maradt el, Varga Mihály bejelentette: szigorú NAV-vizsgálatot kért az RTL Klubra a kormány. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem is akármit talált egy internetes cikket böngészve: egy 23 milliárdos veszteségelhatárolást, amely szerinte már az a nagyságrend, amelyre egy gazdasági miniszternek is illik odafigyelnie. Arról persze már nem beszélt, hogy hol is kezdődik az általa említett kategória, amelyre a kormánynak figyelnie kell, de valószínűleg pont a 11 milliárd forintos veszteséget elkönyvelő TV2 "kategóriája" felett kezdődhet. Az RTL a vizsgálat belengetésére úgy reagált, hogy tárt karokkal várják őket, hiszen így is annyiszor ellenőrzik a csatornát, hogy külön irodát tartanak fent nekik.
A show folytatódik tovább, mi pedig cserébe mindaddig valódi hírekről szóló híradót láthatunk az RTL-en, amíg a csörte folytatódik. A kérdés már csak az, mi lesz azután, hogy elültek a csatazajok.
És akkor végül jöjjön egy kis (tartalmában) megújult RTL Híradó, annak aki szereti:
