Annak ellenére, hogy kevesebb, mint két hónap múlva megkezdődik az aláírásgyűjtés az őszi önkormányzati választásokra, a baloldali ellenzéki pártok között továbbra sincs egyetértés abban, hogy milyen formában induljanak el az októberi megmérettetésen. Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha egyszer már végignézte volna ugyanezt a műsort. Akkor (nagy nehezen) összefogás lett a vége. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy anno jó döntést hoztak-e a résztvevők, az mindenesetre biztos, hogy túl későn sikerült megállapodni, és nem minden résztvevő volt elégedett az eredménnyel. Ez is belejátszott a csúfos áprilisi vereségbe. (No persze a különálló indulás sem jött be igazán.)
Mindezek után azt gondolnánk, hogy az érintett politikai szereplők tanultak az egyszer már elkövetett hibákból, de úgy tűnik ezúttal is végig kell járni a “pávatáncot.” Mi úgy látjuk, a nyilvánosság előtt zajló újabb hosszadalmas töketlenkedés vita egész biztosan nem segít majd a szavazatszerzésben, ráadásul (akárcsak tavasszal) a Fidesz arról is gondoskodott, hogy ezúttal is jobbra lejtsen a pálya.
Hiába hangoztatta Orbán Viktor, hogy a jelenlegi ciklus a konszolidáció jegyében telik majd el, az újabb 2/3-os győzelmet jelentő választás után azonnal világossá vált, hogy ennek nyoma sincs a kormányzati politikában. Bőven akad tehát kampánytéma és (az RTL Klub felidegesítésével) széles közönséghez eljutó médiafelület is a baloldali ellenzéki pártok rendelkezésére állhatna, ők azonban ezúttal is önmagukkal és egymással vannak elfoglalva. Nem csoda, ha sokaknak déja-vu érzése támad.
Milyen megújulás?
Az MSZP-ben javában zajlik a teljes tisztújítás, amely kétségtelenül indokoltnak tűnik a két óriási zakó után. Amikor azonban ennek kapcsán olyan nevekkel találkozunk, mint pl. Hunvald György - nem biztos, hogy lesz bármi pozitív hozadéka a hetekig tartó folyamatnak. Értjük persze, hogy a volt erzsébetvárosi polgármester nagy népszerűségnek örvend a VII. kerületi MSZP-ben, de a szocialistáknak talán érdemes lenne arra is figyelni, hogy országosan milyen visszhangot vált ki a már első és másodfokon is elítélt, jelenleg a jogerős ítéletre váró szocialista politikus. De végignézve a már lezajlott tisztújítások eredményeit rendre régi arcok tűnnek fel. Nem csoda, hogy a “megújulás” hallatán még a “legelvetemültebb szoci szavazóknak” is összerándul a gyomruk.
Az önkormányzati választással kapcsolatban még nincs végleges álláspont a pártban, de jó jel, hogy Szegeden pl. sikerült megegyezni. Az MSZP-t jelenleg irányító országos választási bizottság elnöke, Botka László mindenesetre a mai napra összehívta a párt megyei, nagyvárosi és fővárosi kerületi elnökeit, illetve polgármesterjelöltjeit. A megbeszélésen a téma a pártálláspont kialakítása lehet. Botka állítólag az összefogás mellett érvel majd. Ha sikerül is megegyezésre jutniuk, akkor sem lesz egyszerű a helyzet:
Külön az Együtt?
Az Együtt sem áll a helyzet magaslatán. A tisztújításon ugyan ők már túlestek, de a június 21-én elfogadott pártstruktúra még nem végleges. Saját bevallásuk szerint még nem készültek fel az egyszemélyi vezetésre, így az átmeneti időszakra három társelnök irányítja a pártot. A kaotikus állapotokat jól mutatja, hogy senki nem tudja pontosan mi is a helyzet a Szolidaritással és Kónya Péterrel. Jól látszik, hogy egyre nehezebb együtt tartani a csapatot.
A gyors és hatékony döntések meghozatalában feltehetőleg ez az új, átmenetiek mondott struktúra sem segít majd: három társelnök, hat elnökségi tag és a frissen megalakult Országos Politikai Tanács irányítja a pártot. Ez utóbbi testület papíron azért jött létre, hogy az elnökség döntéseit véleményezze, a valóságban azonban Bajnai számára nyújt elfogadható menekülési lehetőséget a frontvonalról. Kihátrálása senkit nem érhetett meglepetésként: a 2012-ben nagy reményekkel visszatért volt kormányfő láthatólag szörnyen érezte magát szerepében, bár az kétségtelen, hogy végigtolta a két kampányt, még ha csak fél szívvel is.
Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos elképzeléseikről annyit tudni, hogy “az Együtt alapvetően önállóan kíván indulni az őszi helyhatósági voksoláson, ugyanakkor elsődleges céljuk, a Fidesz leváltása érdekében bizonyos helyeken elképzelhető a koordinált jelöltállítás és a közös listaállítás.” Ez még bármit jelenthet.
Már megint a Gyurcsány
Akárcsak tavasszal, Gyurcsány Ferenc személye ezúttal is kiemelt figyelmet kap, különösen a sokak számára meglepő EU-s választási eredmények után. A mostanság Canossát járó exminiszterelnök természetesen sokkal jobb pozícióból indulhat neki a tárgyalásoknak (már ha egyszer sor kerül rájuk), bár saját és pártja szerepét új, önmarcangoló énje talán valamicskét reálisabban látja. Kérdés, hogy önmérsékletet tanúsít-e majd akkor, amikor valós lesz a tét. Mindenesetre a DK álláspontja legalább egyértelmű: akárcsak tavasszal, ezúttal is a minél szélesebb összefogás és a közös lista mellett érvelnek.
Ez a teljesítmény nem lesz elég semmire
Mindent összevetve - egy-egy példától eltekintve - továbbra sem tudni, lesz-e baloldali összefogás ősszel. A legérzékenyebb terület minden bizonnyal Budapest lesz, ahol a Fidesz mindent megtett azért, hogy ismét jobbra lejtsen a pálya. Itt a helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy a szocialisták részéről döntést hozni a budapesti pártszervezetnek van jogosultsága. Itt csütörtökön választanak majd új elnököt. A két aspiráns Kunhalmi Ágnes és Tüttő Kata, valamint a főpolgármesteri jelöltséget elegendő Horváth Csaba lehet a főszereplő. Várjuk ki a végét.
Összefoglalva tehát nagyjából az látszik, hogy a baloldali ellenzék pártjai - akárcsak legutóbb - továbbra is önmagukkal illetve egymással vannak elfoglalva. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, káosz, összevisszaság és a jól ismert töketlenkedés bénázás jellemzi politikájukat három hónappal az önkormányzati választások előtt. Van hova belehúzni innét...
